Gulyás: Átgondolandó az új házszabály

Háznagy, kisebbségi szószóló, feleannyi képviselő, kisebb létszámmal megalakuló frakció – ezeket az újdonságokat, illetve lehetőségeket hozza majd a következő parlamenti ciklus a 2014-es választások után felálló országgyűlés életébe. Kérdés, következik-e mindebből, hogy szükség van új házszabályra. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes  a 180 percben azt mondta, erre ugyan feltétlenül nincsen szükség – mert egy átfogó módosítással is követhetők a változások. Átgondolandó azonban, hogy a hatékonyabb működés érdekében nem lehetne-e  inkább új házszabályt elfogadni, olyat, amely biztosítja az érdemi viták lehetőségét, „hiszen hosszú ideje csak kifelé irányuló kommunikáció az, ami a parlamentben történt” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Létrehozva: 2013. június 25., 12:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Gulyás: A DK-nak és a PM-nek nincs joga a frakcióalakításra
	Gulyás: Átláthatóbb az új kampányfinanszírozás

Gulyás Gergely hangsúlyozta: nem állítja, hogy elkerülhetetlen az új házszabály, de ha a politikai erők többsége úgy gondolja, hogy szükség van ilyen változtatásra, akkor azt most meg lehet tenni. Amennyiben azonban az országgyűlés még ebben a ciklusban új házszabályt akar elfogadni, akkor ahhoz ősszel dönteni kell. A frakcióvezető-helyettes elmondta azt is, véleménye szerint a kétharmados kormánytöbbségből nem feltétlenül következik, hogy a parlament belső működését – így a tárgyalási rendet vagy a bizottsági munkát – meghatározó házszabályt még ebben a ciklusban újjal kell felváltani.

Gulyás Gergely egyúttal hangsúlyozta, abból, hogy 386-ról 199-re csökken a parlament létszáma, például adódik, hogy ugyanannyi bizottsággal, mint most nem is lenne működőképes a törvényhozás. Ezenkívül szabályozni kell a parlamentben szószólóként vagy képviselőként megjelenő nemzetiségi politikusok munkáját, jogait, lehetőségeit is.

Az újdonságnak számító posztokról a politikus elmondta, a választások eredményétől függ, hogy melyik nemzetiség tud képviselőt állítani és melyik szószólót. A választási törvény ugyanis kedvezményes kvótával lehetővé teszi azt, hogy az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számának negyedével már teljes jogkörrel rendelkező képviselőt adhasson bármelyik nemzetiségi lista. Ha ezt a számot sem éri el, akkor is lehetősége van szószólót küldeni az országgyűlésbe, akinek a jogai nagyjából és általánosságban megegyeznek a parlamenti képviselő jogaival, eltekintve attól a nagyon fontos körülménytől, hogy szavazati joga nincs.

Az LMP alakíthat frakciót, a DK és a PM nem

Annak kapcsán, hogy a frakcióalakítás új szabályairól még a héten dönthet a parlament, Gulyás Gergely azt mondta, ez a változás sem a Demokratikus Koalíció (DK)  sem a Párbeszéd Magyarországért (PM) esetében nem ad lehetőséget képviselőcsoport alakítására. A politikus hangsúlyozta, a vonatkozó alkotmánybírósági határozat – amely éppen a DK panasza nyomán született – egyértelműen kimondta, hogy azoknak a pártoknak van lehetőségük frakciót alakítani, amelyek elindultak a választásokon és a szavazatok legalább 5 százalékát megszerezték. A frakcióalapítás esetükben akkor is engedélyezett, ha létszámuk a bejutáskori alá csökken.  Ez a kitétel a DK, a PM és az LMP közül csak utóbbi számára teszi lehetővé a képviselői csoport megalakítását.

"Ennél súlyosabb bűnt egy párt nem tud elkövetni"

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kitért a Jobbik pénteki parlamenti obstrukciójára is, amikor az új földtörvény elfogadása ellen tiltakozó ellenzéki párt képviselői elfoglalták az elnöki emelvényt.  A fideszes politikus szerint a törvényhozás tekintélyéhez méltatlanul viselkedő, a legfőbb alkotmányos szerv működését megzavaró képviselők elleni fellépéshez nem kell új szabály, az parlament elnökének az országgyűlési törvény alapján most is megvan a lehetősége a kellős súlyú szankciókra. 

A képviselő úgy véli, a Jobbik június 21-e akciójához hasonló rendbontások ellen azonban a jövőben is csak utólag lehet fellépni, az ilyen viselkedést az adott helyzetben ezután sem lehet megakadályozni. Gulyás Gergely szerint ugyanis nem lenne célszerű, és csak tovább erodálná az Országgyűlés tekintélyét, ha a parlamenti őrök erőszakkal lépnének fel. „Az, amit a Jobbik tett, nemcsak az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan, hanem kifejezetten arra irányul, hogy a demokratikusan megválasztott népképviselet ne tudja a munkáját végezni.  Ennél súlyosabb bűnt és alkotmánysértést egy párt nem tud elkövetni.” – mondta a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki megerősítette, pártja képviselőcsoportja a lehető legszigorúbb szankciót sem tartja indokolatlannak.