Nemzeti emlékhelyet avattak Somogyváron

Létrehozva: 2013. június 28., 19:03	nyomtat	küld

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az eseményen azt mondta: Szent László király különös tiszteletet érdemel, mert ő volt az, aki megszilárdította a keresztény magyar államiságot.
      
"Nem titkoltan a nemzettudat és a nemzeti érzés erősítését is szolgálják ezek az avatások" - tette hozzá, hangsúlyozva: "azért születtek nemzeti emlékhelyek, hogy évente felújítsák azt az érzelemvilágot, erősítsék azt a történelmi tudatot, amelyet bár megrongált az idő, de újraéledni látszik".
    
A kegyeleti bizottság elnöke ennek szellemében minden résztvevőt arra kért, ne tekintsék egyszeri alkalomnak az emlékhely avatását, amelyről majd megfeledkeznek, hanem évente legyen téma az iskolákban és mindenhol "a történelemnek ez az időszaka, amikor hatalommá váltunk, amikor egészen Mohácsig, öt évszázadon keresztül uraltuk e fertályát e világnak".
    
Boross Péter a magyar történelem viszontagságos évszázadairól szólva azt mondta: "a sors megrángatott bennünket (...) de mi erőt meríthetünk abból, hogy akármilyen csapás is ér bennünket, ha olyan történelmi személyiségekre gondolunk, mint Szent László király, akkor tudjuk, hogy semmi nem veszhet el véglegesen".
    
L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke - beavatva a résztvevőket annak a döntésnek a hátterébe, amelynek eredményeként Somogyvár bekerült a nemzeti emlékhelyek közé - elmondta: "súlyos szakmai és politikai vitát" folytatott Somogyvár polgármesterével, aki "oroszlánként" küzdött a saját településéért.
    
Az emlékhelyekről döntő bizottság elnöke szerint ezért kalapot kell emelnie Somogyvár polgármestere előtt. Azért is jár a kalapemelés - tette hozzá -, mert "ellenemben sikerült a törvény végszavazásnál Somogyvár immár nemzeti emlékhelyét e jeles névsorba beemelni".
   
 "Magam is beláttam, hogy szakmai értelemben is hibáztam" - mondta a politikus, aki jelenlétével is jelezni kívánta, hogy tévedett. Azt mondta: eredetileg szerette volna "tíz alatt tartani" a nemzeti emlékhelyek számát, de jó döntés volt Somogyvárt is e körbe sorolni.
     
L. Simon László a nemzeti emlékhelyekről szóló jogszabályról azt mondta: az "szimbolikus értékkel bír", mert az a lényege, hogy "minduntalan, minden évben, minden megemlékezésnél, minden egyes avatásnál és minden egyes újabb ünnepségnél átéljük és átérezzük magyarságtudatunk fontosságát", s csak erős nemzeti identitással rendelkező polgárok közössége tud hosszú időszakra megmaradni az egységesülő Európában.
    
Móring József Attila (Fidesz-KDNP), Somogyvár polgármestere, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott: a nemzeti emlékhely kitüntető cím "Koppány népének és Szent László bencéseinek" egyaránt szól.
    
"Ezen a meseszép somogyi dombon tetten érhetjük az ősi, ha úgy tetszik pogány magyarság és a keresztény nyugati, modern magyarság találkozását" - mondta a politikus, hozzátéve: "ezen a szent helyen a múlt a jövővel összeér".
    
A nemzeti emlékhellyé nyilvánított somogyvári Kupaváron egykor Koppány herceg vára állt. A francia bencés szerzetesek számára több mint 900 évvel ezelőtt épült apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt. A középkorban jelentős kultikus és kulturális központként tartották számon. Szent Lászlónak, a kolostoralapító magyar lovagkirálynak a halála után negyven évig itt volt az első nyughelye.
    
A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török hódítók közeledtekor hagyták el a szerzetesek. Később végvárként szolgált, majd a kolostorépület és a templom is az enyészeté lett. Az 1972-ben elkezdett feltárások és rekonstrukciók után az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt. A kiemelkedő történelmi jelentőségű bencés apátság további rekonstrukciós munkálataira és turisztikai fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a múlt év augusztusi döntésével csaknem 1,5 milliárd forint uniós támogatás biztosított.
    
A Szent László-napokat a bencés apátságot alapító uralkodó tiszteletére a neve napjához (június 27.) kapcsolódóan 1989 óta rendezik meg a Somogy megyei településen.