Répássy: Senki sem kritizálta a tényleges életfogytiglant

Létrehozva: 2013. június 29., 10:33	nyomtat	küld

Az államtitkár a lap szombati számában közölt interjúban azt mondta, az ügyáthelyezés szemmel láthatóan ürügy volt az európai szervezetek számára a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezésére. A bizottság azt a vádat akarta fenntartani, hogy politikai válogatás alapján kerülnek az ügyek áthelyezésre. De senki nem tud felhozni egyetlen olyan ítéletet az elmúlt évekből, amely ezt alátámasztaná. Hozzátette: elfogadhatatlan a velünk szembeni kettős mérce, hiszen például Hollandiában a törvény tételesen tartalmazza ezt a gyakorlatot.
   
Arra a kérdésre, hogy a bíráknak teljesen figyelmen kívül kell hagyniuk a társadalom elvárásait, vagy tekintettel kell lenniük rá valamilyen szinten, azt válaszolta: "Néha úgy tűnik, a magyar igazságszolgáltatás annyira független és elszigetelt, hogy mintha kifejezetten a közhangulat, közvélemény ellen akarnának döntéseket hozni".
   
A bírák állítják, a társadalmi igazságérzetnek nincs hatása az ítéleteikre. Ez egy meglehetősen steril felfogása a bírói függetlenségnek - vélekedett -, az igazság- és a jogszolgáltatásnak normális körülmények között egybe kellene esnie. De akad jó példa is - tette hozzá.

A több mint egy évtizede létező tényleges életfogytiglant körülbelül két tucat alkalommal mondták ki, de egyetlen bíró sem volt, akinek gátlása lett volna kiszabni ezt a büntetést. Noha ezek a bírák akár fel is függeszthették volna az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordulhattak volna. Legutóbb a kiskorú Szita Bence gyilkosai kaptak ilyen ítéletet. Van olyan bírói döntés tehát, amely találkozik az emberek igazságérzetével, a bírák egy része érzékeli a közvéleményt - fejtette ki.