A kormány benyújtotta válaszait az államfő kifogásaira

Létrehozva: 2013. július 4., 09:15	nyomtat	küld

Áder János köztársasági elnök szerda reggel küldte vissza megfontolásra a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ezt követően már kora este benyújtotta a parlament elé a kabinet erre reagáló módosításait.
   
Az államfő a házelnöknek írt levelében több ponton sem értett egyet a kivételes sürgős eljárással múlt csütörtökön elfogadott javaslattal. A jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. Áder János köztársasági elnök szerint azonban az elfogadott törvényszöveg pontosításra szorul a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére" tekintettel.
   
Nem korlátozzák a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az államfő kifogásaira reagáló módosító javaslatához fűzött indoklásában arról ír, hogy a változtatással a törvény előírásai nem korlátozzák majd a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv hatásköreit.
   
A tárcavezető emellett hangsúlyozza, mostani módosító javaslata azokra a takarékszövetkezetektől érkező igényekre is reagál, amelyek azt jelezték, hogy rossz hitelmutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket. A kormány ezért átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azt a hitelezési mutatót minősítené rossznak, ahol a nem teljesítő hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12 százalékot. Az átmeneti idő után a fenti mutató visszaállna a továbbra is elvárt 10 százalékra.
   
A pontosító javaslat megfelel a jogalkotó eredeti szándékának

A korábban elfogadott, de kedden szintén visszaküldött egyházügyi törvénymódosítás esetében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jegyzi a módosítást. Áder János szerint az említett jogszabály-változtatás jogbizonytalansághoz vezethet az egyházak nyilvántartásában, az elfogadott előterjesztés ugyanis hatályon kívül helyezi az egyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat. Balog Zoltán erre reagáló módosításában jogszabály-szerkesztési hibának nevezi a történteket, és olyan pontosító változtatásokat javasol, amelyek megfelelnek a törvényalkotó eredeti szándékának.