Nem hozta lázba a külföldi médiát a Tavares-jelentés

Létrehozva: 2013. július 9., 14:22 | Utoljára frissítve: 2013. július 9., 14:23	nyomtat	küld

Nem hozta különösebben lázba a nagy külföldi lapokat, médiatermékeket a Magyarországról múlt szerdán az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Tavares-jelentés – mondta a 180 percben Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, aki hozzátette, meglepte a jelenség.

 Az újságírók pedig nem szeretik az ilyen történeteket

A Miniszterelnökség tisztségviselője azzal magyarázta a szerinte nem túl nagy sajtóérdeklődést, hogy ez a kérdés annak a néhány európai parlamenti képviselőnek, aki aktívan benne volt az ügyben, valamint Magyarországnak fontos igazán. Úgy tűnik azonban, hogy a külső világ, azok, akiknek semmilyen direkt élményük nincs az ügyben, nem igazán tudják hová tenni ezt a történetet – szűrte le Kumin Ferenc. Hozzátette: bár a külföldi lapok teszik a dolgukat, és beszámolnak az EP-ben történtekről, „de ennyi, és pont”.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az újságírók hozzáállását befolyásolhatta, hogy a Tavares-jelentés elfogadásának híréhez nehéz lehetett érdekes címet találni, nem lehetett megfogalmazni, milyen hatással lesz majd ez Magyarországra. „Jól tudjuk, hogy semmi ilyet nem tudhat odaírni a címbe, mert semmilyen kötelező jogi érvényű következménye nincsen ennek a jelentésnek. Így valami olyasmiről kellene írnia, ami van is, de tulajdonképpen nincs is nagyon… Az újságírók pedig nem szeretik az ilyen történeteket” – mondta a Miniszterelnökség nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős tisztségviselője.

Kumin Ferenc úgy véli, ha a Tavares-jelentésnek a szankciók dolgában határozottabb állításai lettek volna, akkor nyilván erősebb lett volna a média reakciója. Előbb-utóbb azonban így is be kell indulnia a vitának a dokumentum, illetve a hozzá kapcsolódó kérdések kapcsán, amelyek az EU jövőbeni működéséről, a tagállamok szuverenitásának alakulásáról szólnak.

Kumin szerint a tájékoztató anyagoknak is szerepük volt

Kumin Ferenc bízik benne, hogy a külföldi sajtó Tavares-jelentés utáni visszafogott magatartásában szerepe van a kormányzat tájékoztatómunkájának is, ami az újságírókat arról tájékoztatja, mi is történik valójában Magyarországgal. A mostani ügy tekintetében a magyar kormányzat perspektívája közelebb állt a valósághoz, mint maga a Tavares-jelentés és annak sok megállapítása – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: természetesen már a jelentés előtt is küldött anyagot egy tekintélyes méretű újságírói körnek. „Így azért azt is hiszem, hogy az egész ügy félreértéséből következően negatív következtetések levonására nem voltak annyira alkalmasak most az újságírók, mert ténylegesen tudták, hogy itt miről van szó. Megérthették a mi anyagaink, tájékoztatásunk alapján is, hogy itt mi zajlik” – nyilatkozta.

Kumin Ferenc elmondta még, az utóbbi időben sűrűbbé váltak a személyes találkozásai az újságírókkal, akik „eljönnek, interjút készítenek, kérdezgetnek”. Eközben a kormányzat is keresi a sajtósok társaságát, és vannak olyan reggelik, összejövetelek, ahol inkább – mint mondta – a napirendet inkább ő diktálja. A helyettes államtitkár szerint az újságírókkal manapság már ritkábban fordul elő, hogy ellenzéki szereplőket független szakértőként szólaltatnak meg anyagaikban, és ezt a tendenciát erősítheti a baloldali ellenzékiekhez kötött szárszói találkozó is.

„Teljesen nyilvánvaló volt a találkozó szándéka, politikai orientációja, és hát rendre ott voltak azok a szereplők, akiket német, osztrák, különféle angol nyelvű televíziós műsorszámokban is független szakértőként szoktak bemutatni” – mondta Kumin Ferenc. A Miniszterelnökség tisztségviselője szerint a külföldi szerkesztők számára a pártos óhajaikat kifejező vendégekből álló szárszói összejövetel jel kellett hogy legyen. Aki kicsit is ad magára, az talán független szakértőként már nem fogja kizárólag őket meghívni a műsorába - tette hozzá.