"Most gyors döntésekre és rugalmasságra van szükség"

Alapvetően új irányra van szükség, mert a válság előtti eszközök a nehéz időszak után sem lesznek használhatóak a jó teljesítmény érdekében. Ennek jegyében határoztuk meg elérendő célként, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja - nyilatkozta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Demokratának.

Létrehozva: 2013. július 24., 10:34	nyomtat	küld

- A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentése amellett, hogy elismeri a kormányzat eredményeit például a munkahelyteremtés vagy az államháztartási hiány leszorítása terén, kritikákat is tartalmaz. Azt írják például, hogy a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban nagyobb kiszámíthatóságra, az unióval ugyanakkor kevesebb konfrontációra lenne szükség.

- A HEBC-vel, ahogyan más szervezetekkel is, folyamatos kapcsolatban állunk, konzultációs irodát tartunk fenn, így a véleményüket jól ismerjük. Nekik is, ahogyan a gazdasági élet más szereplőinek is elmondtam: a különböző intézkedéseket, kormányzati lépéseket akkor tudjuk objektíven vizsgálni, ha figyelembe vesszük azt is, milyen körülmények között születtek. A magyar és a nemzetközi gazdaság mostani helyzetében véleményem szerint alaposan előkészített, de gyors döntésekre és rugalmasságra van szükség. Aki nem veszi figyelembe a minket körülvevő gazdasági környezetet, az könnyen rossz irányba indul, s a nemzetközi gazdaság helyzetének figyelembevétele nélkül Magyarországról sem lehet objektív és teljes képet alkotni. Ami minket illet, törekszünk a rendszeres párbeszédre, szívesen meghallgatjuk a különböző érveket, véleményeket, de arra is ügyelnünk kell, hogy ne vesszen el az előbb említett gyorsaság és rugalmasság.

- De így nincs veszélyben a befektetők által sokat emlegetett bizalom?

- Ebben a kérdésben már az is vitatéma lehetne, hogy a bizalom egy elvont vagy egy számokkal, adatokkal mérhető és alátámasztható fogalom. Én azt gondolom, hogy utóbbi. Szerintem a bizalom jele, hogy 2012 végére a külföldi közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya elérte a 78,5 milliárd eurót, ami a GDP arányában 80,3 százalékot jelent. Ez ma a közép-európai térségben, vagyis a visegrádi négyeket és Romániát figyelembe véve a legmagasabb, utánunk a csehek 67,7 százalékkal következnek, a lakosság számához viszonyítva pedig Csehország mögött a második helyen állunk. De hadd mondjak egy másik megközelítést: a külföldi tőkebeáramlás, ami az ország reálgazdaságát egyik legjobban befolyásoló tényező, egy év alatt, 2011 és 2012 között a háromszorosára nőtt. Azt gondolom, hogy bizalom nélkül nem láthatnánk ilyen adatokat.

- Tehát a nagyobb kiszámíthatóságot elváró kritika dacára hazánkkal kapcsolatban él a befektetői bizalom?

- A jelek ezt mutatják. Emellett pedig akkor lehetne kiszámíthatatlanságról beszélni, ha a 2010-es induláskor, amikor a magyar gazdaság rendkívül nehéz helyzetben volt, kapkodni kezdtünk volna, stratégia nélkül. Mi azonban a helyzet feltérképezését, elemzését követően lefektettük az alapvető irányokat, amelyekhez azóta is tartjuk magunkat.

A teljes interjút a Demokrata legfrissebb számában olvashatja.

(Demokrata, 2013. július 24.)