A fiatalok felé nyitna a Nemzeti Örökség Intézete

A Nemzeti Örökség Intézete a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál magasabb szinten, szélesebb feladatkört ellátva végzi munkáját, emellett nyitni fog a fiatalok felé - mondta el a Radnainé Fogarasi Katalin elnök az intézet munkáját bemutató sajtóbeszélgetésen csütörtökön.

Létrehozva: 2013. augusztus 1., 12:59 | Utoljára frissítve: 2013. augusztus 1., 14:39	nyomtat	küld

kapcsolódó

Megkezdte munkáját a Nemzeti Örökség Intézete

Az eseményen a május 22-től kinevezett elnök elmondta, hogy az emlékezés kultúrájával, az emlékhelyekkel foglalkozó intézet fontossága és létrehozása több mint egy évtizede már felmerült. "Nagyon alacsony létszámmal működött a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, amely mellett egy 4-5 tagú titkárság dolgozott. A feladatok pedig egyre nőttek, az elmúlt évtizedben kinőttük ezeket a kereteket" - indokolta az MTI-nek az intézet létrehozásának szükségességét Fogarasi Katalin, hozzátéve, hogy Európa számos országában hasonló struktúrájú intézmények működnek.

Kiemelte: az intézet ellátja a bizottság korábbi operatív feladatait, emellett tudományos munkát, ismeretterjesztést fog végezni. "Az örökségvédelmi törvény értelmében 11 nemzeti emlékhely és 42 történelmi emlékhely jött létre, ezeknek kvázi a +gazdája+ is mi vagyunk. Tehát a feladatrendszer kinőtte a párfős titkársági létszámot" - magyarázta.
   
Az intézet feladatainak ellátására 300 millió forintot kapott, jelenleg 29 státust tartanak fenn - mondta el Fogarasi Katalin, aki szerint nem volt cél egy "mamutintézmény" felállítása, a jelenlegi feladatok ellátására ez a keret elég lesz.
  
"A bizottságnak kevesebb feladata lesz, de az intézettel kiváló kapcsolat áll továbbra is fenn, hiszen egy évtizedes munkakapcsolatban állunk, Boross Péter elnök úrral pedig barátok vagyunk" - mondta Fogarasi Katalin. A Miniszterelnökségen belül működő bizottságnak a továbbiakban a Nemzeti Sírkerttel kapcsolatos feladatai lesznek, ezen kívül javaslatot tehet nemzeti gyászra, nemzeti emlékhelyekre is.
   
Az intézet ezentúl tudományos feladatokat is ellát, céljuk a tágabban értelmezett örökséggel kapcsolatos alapkutatások, felmérések készítése, konferenciák, kiadványok megszervezése. "A legfontosabb kihívás a fiatalság megszólítása" - hangsúlyozta az elnök, aki szerint megfontolandó, hogy - pécsi mintára - részben iskolások gondozzák például az 1956-os áldozatok sírjait.
   
Az elnök az intézmény közelgő feladatai között említette, hogy idén decemberben Antall József miniszterelnök halálának évfordulóján kétnapos programsorozattal emlékeznek a politikusra, a rendezvény keretében például konferenciát tartanak a Parlament Felsőházi termében.
   
A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából hirdetett 2014-es emlékév kapcsán az intézet felújítja a hazai zsidóság egyik leglátogatottabb zarándokhelyét, a sátoraljaújhelyi régi zsidó temetőben Teitelbaum Mózes "csodarabbi" sírját, emellett a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen Sárazsadányban zsidó emlékházat hoznak létre. Hozzátette: terveik szerint az intézet rangjához méltó albumot ad ki a Salgótarján úti zsidó temetőről. Kiemelte: 2014-ben megemlékezésekkel készülnek az első világháború 100. évfordulója alkalmából is.
   
A beszélgetésen elhangzott: szorosabb együttműködésre készülnek a Magyar Turizmus Zrt.-vel, ezen kívül tervezik, hogy a Fiumei úti temető is megkapja a nemzeti emlékhely rangot. Az intézet számba veszi és felméri a nemzet nagyjainak síremlékeit és a lehetőségekhez mérten mindent megtesz az állagmegóvásért.