A vasfüggöny átvágásának valódi helyére került az emlékkő

Létrehozva: 2013. augusztus 21., 11:20	nyomtat	küld

A rendezvényt „az emlékezés és a történelmi hűséghez való ragaszkodás hívta életre azért, hogy az utókor számára minden részletet hitelesen őrizzük meg az 1989-es évek történelméből - mondta köszöntőjében dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere.

Az eseményen Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) Oplatka András történész Egy döntés története című könyvéből, valamint a Frankfurter Allgemeine Zeitung 1989. szeptemberi számából idézve értékelte az 1989. évi történelmi eseményeket, hangsúlyozva: az 1989. évi határnyitás csak egyik eleme volt a közép-kelet-európai rendszerváltásnak.

„Amit Horn és Mock 1989. június 27-én véghezvittek, nem volt több, mint egy szimbolikus cselekedet. De a szimbólumok politikai kisugárzása nemegyszer erősebb, mint a tetteké” – idézte Firtl Mátyás.

Sopron országgyűlési képviselője történelmi visszatekintő elemzésében utalt az 1989. május 2-i napra, amikor a magyar határőrök és katonák hivatalosan elkezdték a vasfüggöny bontását, majd Oplatkát idézte: „felületes ábrázolásokban mindmáig vissza-visszatér az állítás, miszerint Horn és Mock ezen a napon megnyitották a vasfüggönyt, s ezzel keletnémetek tízezrei számára tették szabaddá a nyugatra vezető utat. Ez kétszeres tévedés.

Először is, a vasfüggöny lebontása ekkor már annyira előrehaladt, hogy a két miniszter számára nem minden nehézség nélkül kellett egy néhány száz méter hosszú, még érintetlen szakaszt keresni, ahol a drótvágó ollókkal fotógén módon működhettek. Másrészt pedig, az út Ausztriába a drótakadályok eltávolítása után sem vált szabaddá.”
Firtl Mátyás egy amerikai történészre hivatkozva hangsúlyozta: a hidegháború végét a magyarok idézték elő, akik idejétmúlttá nyilvánították a szögesdrótkerítést, majd tömegesen vettek részt 1989. június 16-án Budapesten, Nagy Imrének a Hősök terén tartott ünnepélyes újratemetésén. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke százezrek előtt mondott beszédet – emlékeztetett.

Firtl Mátyás beszéde zárásaként megköszönte az osztrákoknak, hogy ’56-ban menedéket adtak a menekülni kényszerülő magyaroknak, valamint köszönetet mondott Alois Mocknak és az osztrák kormánynak, hogy 1989-ben hasonló módon segítették a keletnémet menekülteket, hogy eljussanak Németországba. 

Az összetett történelmi események különböző megítéléseknek adhatnak lehetőséget, ezúttal két történelmi momentum – a vasfüggöny átvágása és a határáttörés – földrajzi szétválasztása történik meg – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete, aki az 1989-es magyarországi eseményeket úgy értékelte, hogy azok a szabad magyar választásokban csúcsosodtak ki.

A nagykövet Martonyi János magyar külügyminiszternek erre az alkalomra küldött üzenetét is tolmácsolta, aki a magyarság sorsfordító időszakai közé sorolta az 1989-es eseményeket, olyan visszafordíthatatlan történelmi fordulópontnak, amely annak volt köszönhető, hogy a „szabadságnak előbb-utóbb el kellett érkeznie”. Kiemelte: a rendszerváltozás egy folyamat volt, amelynek fontos szimbolikus része volt a június 27-i vasfüggöny átvágás, akárcsak az augusztus 19-i piknik.

 Fontos a történelmi hitelesség, mert az idő múlásával az emlékezetvesztés kihívás elé állítja a jövőt, ezért fontos, hogy az utánunk jövő generációknak átadjuk az ismereteket. Az utánunk jövőknek át kell adnunk az alapvető értékeink megbecsülését: a békét, a demokráciát, a jogállamiság alapértékeit, a szabadságot – hangsúlyozta Dr. Martin Eichtinger nagykövet, az osztrák külügyminisztérium szekciófőnöke.

1989-ben olyan határok dőltek le, amelyek lebonthatatlannak tűntek – mondta Gerhard Steier, a Burgenland-i tartományi parlament elnöke, aki emlékeztetett arra: a vasfüggöny lebontása, a Páneurópai Piknik fontos szerepet játszott Németország és Európa újraegyesítésében.