A verespataki kitermelés beindítása természetvédelmi kérdés is

Létrehozva: 2013. szeptember 2., 11:30 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 2., 11:31	nyomtat	küld

A bukaresti kormány múlt kedden törvényjavaslatot alkotott, amely - parlamenti elfogadása esetén - jelentősen megkönnyítené a verespataki aranybányát üzemeltető Rosia Montana Gold Corporation számára a többi között a telek-kisajátítást, a szükséges engedélyek beszerzését és a kitermelés beindítását.

A kanadai tőkéjű cég némi engedményt tett, ami a román állam részesedését illeti, ám a beruházás ellenzői szerint a kitermelés Románia számára továbbra is előnytelen, a törvénytervezet kizárólag a magáncég érdekeit szolgálja, amellett pedig számos korábbi jogszabállyal ellentétes. Elfogadása Románia-szerte tiltakozáshullámot váltott ki, de Európa számos nagyvárosában is voltak tiltakozó megmozdulások.

A kitermelés beindítása természet- és környezetvédelmi kérdés is egyben, mivel a gyönyörű tájat teljesen tönkreteszik. Tizenhét év alatt kibányásznák az aranyat és az ezüstöt, majd évezredekre úgy hagynák a Velencei-tó méretű tározó teret, ami óriási kockázatot jelent a környezetre – magyarázta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár hétfőn a 180 percben.

Hozzátette: ha Románia a biztonságot hosszú ideig fenn szeretné tartani, akkor annyi pénzre lenne szükség, hogy a beruházás már nem érné meg. Ezzel szemben egy biztonsági alapot hoznának csak létre, de messze nem akkora összeggel – mutatott rá. Úgy vélte, a kialakult helyzet nem román és magyar vagy más nemzetiségű emberek közötti feszültség, annak ellenére, hogy a beruházó korábban „gyalázatos módon” megpróbálta a nemzeti kártyát kijátszani a nyugati országokban, ugyanis a román emberek életét ugyanúgy veszélyezteti a bányászat újraindítása.

A romániai parlamenti szavazás azonban még nem lefutott: Victor Ponta román miniszterelnök például korábban azt nyilatkozta, hogy nem szavazza meg a törvényt, amivel egyrészt áthárítja a felelősséget, másrészt „mással viteti el a balhét” - fogalmazott az államtitkár. Illés szerint a elyzet a majd’ 25 évvel ezelőtti bős–nagymarosi vízlépcső esetére hasonlít, amikor a magyar parlament bár támogatta az akkori javaslatot, végül mégsem valósult meg a tervezett beruházás.

Ha a romániai parlament mégis megszavazza, akkor Magyarország lépéseket tehet az Európai Bizottságnál, sőt, az EU Víz Keretirányelvének ide vonatkozó passzusait is számonkérheti az Európai Parlamenten, és más fórumokon – hangsúlyozta Illés Zoltán a Kossuth Rádióban.