Ezek a vállalkozások mentik meg a magyar kézmű- és termékipart

Hatvanöt megváltozott munkaképességű ember képzése fejeződött be a Kézmű Nonprofit Kft. abádszalóki telephelyén hétfőn. Soltész Miklós szerint a magyar kézmű- és termékipart ezek a vállalkozások mentik meg.

Létrehozva: 2013. szeptember 3., 12:05 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 3., 12:07	nyomtat	küld

kapcsolódó

Megváltozott munkaképességűek képzése zárult Abádszalókon

Október végéig közel félszáz álláskereső végez a turisztikai szezonhoz kapcsolódó munkát Abádszalókon és a Tisza-tó menti kisvárossal közös közigazgatású Tomajmonostorán. Hatvanöt megváltozott munkaképességű ember képzése fejeződött be a Kézmű Nonprofit Kft. abádszalóki telephelyén hétfőn. Az oktatáshoz szükséges hatmillió forintot a kormány biztosította az Új Széchenyi Terv keretében. kisváros varrodájában hétfőn tartott sajtótájékoztatón.       

Soltész Miklós szociális- és családügyért felelős államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában elmondta:  Abádszalókon ezzel egy olyan képzést indítottak el, amely fontos és hiánypótló volt a elmúlt évek során. Ötezer állami cégnél dolgozó embernek a teljes kompetencia-felmérése történt meg eddig, és a következő hónapokban is zajlik majd, ezután – miután kiderül, mire számíthatnak munka terén – elindul a képzés.

"Abádszalókon száz munkavállalóból hetven megváltozott munkaképességű, 65-nek már elvégezték a képzését, hiszen a termék, amelyet előállítanak, nem csak Budapesten, az Operaház mellett kapható meg, hanem Olaszországban és más európai országokban is" - fejtette ki az államtitkár.

A magyar kézmű- és termékipart ezek a vállalkozások mentik meg – mondta Soltész Miklós, hozzátéve: Abádszalók a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, így előremutató, hogy több mint 100 főt tudnak úgy foglalkoztatni, hogy az egész ország területén több mint 10 ezerrel nőtt az elmúlt 3 év során.

A Start munkaprogrammal kapcsolatban Soltész Miklós kifejtette: mind a Start munkából, mind a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégektől már a szabad munkaerőpiacra is kikerültek emberek. "Ez jelentős előrelépés, hiszen a munkavállalók megbecsülése nagyobb, munkabért kap, nem segélyt, és a következő nemzedékeknek sem mindegy, mit lát a szüleitől" - fogalmazott.

"A cél az volt, hogy ne csak támogatást adjanak a munkavállalók, hanem piacot. A magyar állami szektor egyre több megrendelést ad: magyar terméket és magyar munkahelyet jelent ez a szemlélet, és ha ez átivódik az egész társadalmon, akkor még több munkahelyet lehet teremteni" – hangsúlyozta Soltész Miklós.