Egyre több cég helyezi szolgáltatóközpontját hazánkba

Létrehozva: 2013. szeptember 10., 15:10 | Utoljára frissítve: 2013. szeptember 10., 18:52	nyomtat	küld

A szolgáltatóközpont keddi megnyitóján Adry Kooyman, a Greif Európáért is felelős pénzügyi vezetője kiemelte: budapesti központjukban 17 munkavállalóval kezdik meg a munkát, de további, akár 40-50 főre történő bővítést terveznek.
   
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a megnyitón hangsúlyozta: ha a kormány a termelő szektornak kedvező körülményeket teremt, és ha a cégek elégedettek a magyarországi működési körülményekkel, jó esély van rá, hogy szolgáltatói területüket is Magyarországra helyezik, mint a Greif.
   
Kedvező trend

Az államtitkár elmondta: van egy ilyen kedvező trend, egyre több cég helyezi szolgáltatóközpontját Magyarországra. Az első szolgáltatóközpont 1991-ben nyílt az országban, jelenleg pedig már 70 ilyen központ van; ezekben mintegy 30 ezer ember dolgozik.
   
Az ohioi központú Greif egyik cége, a Greif Hungary Hordógyártó és Forgalmazó Kft. több mint 15 éve működik Almásfüzitőn, a régió legjelentősebb acéllemezhordó-gyártó üzemeként, amelyben több mint 50 munkavállalót foglalkoztatnak.

Szijjártó Péter kifejtette: a kormánynak felelőssége van abban, hogy a gyors világpolitikai és világgazdasági változásokat megfelelően kövessék. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2010-ben kormányra kerültek, sok fontos döntés kellett meghozni, mivel akkor sokkal törékenyebb volt a helyzet mint jelenleg.
   
Hasznos átalakítások

A kormány megértette, hogy minél erősebb a gyártó szektor, annál nagyobb az esély, hogy az adott ország jó erőben indulhat a válság utáni világban - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: a kormány ezért tűzte ki célul, hogy Magyarországot Európa termelési központjává teszi. Ezt a célt a kormány az átalakítások, reformok során is szem előtt tartotta - mondta Szijjártó Péter.
   
A kabinet új adórendszert vezetett be, amely azokat támogatja akik többet akarnak dolgozni, és azokat a cégeket segíti, amelyek több embert szeretnének alkalmazni. A felsőoktatási rendszert is átalakította, a munkaerőpiac igényeihez igazította a kormány, így több mérnököt, több informatikust képeznek, és figyelnek arra, hogy a jó idegennyelv-tudással hagyják el a diákok az intézményeket - mondta.
   
Sikeresen válaszolt a kihívásokra a kormány

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely a legrugalmasabb Európában, ezenkívül elindult a munkahelyvédelmi akcióterv. A kormány stratégiai együttműködési megállapodások sorát kötötték azokkal a cégekkel, amelyek jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez.
   
A kormány több kihívásra is sikeresen válaszolt: az államadósság az utóbbi három évben 77 százalékra csökkent, nőtt az ország versenyképessége, nőttek a közvetlen külföldi befektetések, és az utóbbi három évben sikerült a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartani, így ki tudott kerülni az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól - fejtette ki az államtitkár.

Sikertörténet az amerikai-magyar gazdasági együttműködés
   
Szijjártó Péter szerint a Greif döntése bizonyítja, hogy a kormány jól döntött, amikor átalakította a felsőoktatási rendszert, és azt is, hogy magyar munkaerő jól képzett, és magas szinten beszél idegen nyelveket. Bizonyítja a döntés azt is, hogy az amerikai-magyar gazdasági együttműködés egy sikertörténet, amelyet folytatni kell.
   
Dano Lister, a Greif BSC Europe Ltd. nyugat-európai elnöke hangsúlyozta: a budapesti szolgáltatóközpont megnyitása a cég egyik legnagyobb beruházása az utóbbi években. Elmondta, hogy az 1885-ben Ohióban alapított Greif több mint 60 országban 250 gyárral van jelen Afrikában, Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában.
   
A közel 20 000 munkavállalót foglalkoztató cég kínálatában megtalálható az acélból, kartonból és műanyagból készült csomagolóeszközök, valamint IBC tartályok, hordózáró szerkezetek és polikarbonát vizes palackok.
   
Adry Kooyman elmondta: a Greifnél másfél éve vezették be a szolgáltatóközpontok rendszerét; a csaknem minden európai országban jelenlévő cég  három város közül - Krakkó, Prága, Budapest - közül döntött a magyar főváros mellett, hogy ide helyezi szolgáltatóközpontját.