Sarkosan fogalmazva
Szentmihályi Szabó Péter: A választás közeledtével a „baloldal” kénytelen-kelletlen rádöbben, hogy névleg baloldali, illenék a néphez kicsit közeledni, ígérni kell valamit a szegényeknek, a fiataloknak, a nőknek, a nyugdíjasoknak, a kis- és középvállalkozóknak, lényegében mindenkinek. A recept egyszerű, csakhogy 1990 óta az emberek sokat tanultak a demokrácia működéséből, realisták lettek még azok is, akiket sosem érdekelt a politika. Akiknek volt tizenkét hosszú évük annak bizonyítására, milyen a „jó kormányzás”, most feledtetniük kellene nemcsak ezeket a ciklusokat, de saját becses személyüket is, szenvedélyesen és meggyőzően megújulni, visszafiatalodni, összefogni és vállvetve küzdeni a reménytelenségbe taszított proletariátussal vörös zászlók alatt. (...) A baloldali kapitalizmus ígéreteiből mindig kimarad a lényeg: ha visszakerülnének a hatalomba, rögtön újra eladnának mindent, mert ehhez remekül értenek. A többi szánalmas mese és körítés. Hogy Marx tőkéseinek egy Engels-idézettel kedveskedjem: „A tömegek csak tulajdon hibáik következményeiből, a saját magukon végzett kísérletekből tanulnak.” A magyar népnek elege van a baloldali kísérletezésből, a műtétek sikeresek voltak, a beteg majdnem elhunyt, de 2010-ben lemászott a műtőasztalról.
(Magyar Hírlap, 2013. szeptember 26.)