ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

A baloldal megkérdőjelezné a választások tisztaságát

A baloldali ellenzék, ha a választásokat nem tudja megnyerni, akkor szeretné botrányba fullasztani – mondta a Lánchíd Rádiónak a hamisítási botrány kapcsán Gulyás Gergely. A Fidesz országgyűlési képviselője a rezsicsökkentés megvédéséről szóló nyilatkozatról is beszélt az interjúban.
Létrehozva: 2013. október 22., 16:42
nyomtat küld

– Tulajdonképpen mi történt? Az Európai Bizottság csupán kérdéseket tett fel, mint ahogy azt a baloldal állítja, vagy valóban támadja a rezsicsökkentést?

– A kérdés tartalma azt igazolja, hogy valóban aggályokat fogalmaztak meg a rezsicsökkentéssel kapcsolatosan. Emellett a bizottság illetékes biztosának szóvivője egy sajtótájékoztatón egyértelművé tette azt is, hogy a hatósági árat nem részesítik előnyben, és minden ilyen esetben vizsgálják, hogy a bizottság felléphet-e vagy sem. Ez önmagában elegendő ok arra, hogy a magyar országgyűlés egyértelművé tegye: a közszolgáltatások árának meghatározásával kapcsolatosan nincs közösségi jogi hatáskör. Tehát érdemes egyértelművé tenni, hogy ebben a kérdésben a magyar országgyűlés dönthet.

– Ha nincs közösségi jogi hatáskör, akkor milyen alapon szeretne a testület beleszólni az árak kialakításába? Hatósági ár ráadásul eddig is volt, ez egy sok-sok évre visszanyúló gyakorlat a közműszolgáltatások terén. Csak annak mértéke volt más.

– Igen, ez hosszú évekre visszanyúló gyakorlat, ráadásul valamilyen formában, nem egyforma mértékben és nem is ugyanazon a területen, de a közszolgáltatások területén, 18 uniós tagállam érvényesít valamilyen hatósági árazást. Van ahol ez a magyarhoz hasonló, van ahol kisebb mértékű. Az pedig, hogy a közösségi jog mire biztosít lehetőséget a bizottságnak és mire nem, minden kérdésben állandó viták tárgya. Mi úgy gondoljuk, hogy itt semmilyen alapja nincs a fellépésnek. Szerintünk viszont azt jó előre és egyértelműen jelezni kell a bizottságnak, hogy ezekben a kérdésekben a magyar országgyűlés nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni. Ehhez ez a politikai nyilatkozat alkalmas forma. Az a nagy többség pedig, amivel az országgyűlés elfogadta, még inkább egyértelművé teszi az üzenetet. Az LMP és az MSZP nem vett részt a szavazáson, így a szavazásban résztvevők több mint 90 százaléka támogatta a határozatot.

– Az Európai Bizottságot érdekli, meghatja, hogy született egy ilyen politikai nyilatkozat? Hogy két és fél millió állampolgár aláírta a rezsicsökkentés támogatásáról szóló kérdőívet?

– Nyilván az Európai Bizottság is egyfajta politikai elkötelezettség demonstrálását látja ebben a kérdésben, és az Európai Bizottság egy konfliktusokat elkerülni kívánó szervezet. Az elmúlt években több hasonló jellegű vita volt. A telekommunikációs cégekre kivetett adó miatt indított kötelezettségszegési eljárást például – amely már bírósági szakban volt – vissza kellett vonnia a bizottságnak, mert egy ugyanilyen ügyben Franciaország javára döntött a bíróság. Tehát ezek a viták nem minden esetben járnak a bizottság győzelmével, sőt legalább annyi esetben nyer egy tagállam, mint amennyiszer ez fordítva előfordul. A konkrét esetben úgy gondoljuk, jobb ha a testületet távol tudjuk tartani a kötelezettségszegési eljárástól.

– Említette az előbb, hogy a bíróság hozott egy olyan ítéletet – mert Franciaország esetében is így tett –, ami a mi javunkra döntötte el a dolgokat. De ott volt egy erősebb hatalom, Franciaország. Azt viszont tudjuk, hogy Franciaországnak az már egyáltalán nem esett jól, hogy az Erzsébet-utalvány bevezetésével kiszorult a kafetériapiacról. Most pedig fennáll annak a veszélye, hogy kevesebb profitot tud kivinni Magyarországról, hiszen több francia cég is érdekelt például a vízközművekben. Ebben az esetben mi várható? Szükséges hogy legyen mellettünk egy erős hatalom? Illetve 18 tagállamot említett hogy hatósági árat alkalmaz, akkor mind a 18 tagállamnál vizsgálják majd ezeket a dolgokat?

– Éppen ez az, ami szerintem leginkább lehetőséget ad a magyar diplomáciának, a magyar kormánynak az érdekérvényesítésre, hogy ez egy európai gyakorlat. Elvileg nem lenne szabad, hogy jogi kérdéseknél az számítson, hogy ki melyik oldalon áll, de a bizottság gyakorlatából tudjuk, hogy természetesen van annak jelentősége, hogy csak egy-két kisebb vagy közepes állam érintett valamilyen kérdésben, vagy pedig nagyobb államok is szerepet kapnak benne.

– Tehát nem mindegy, hogy ki áll ebben a csoportban?

– Igen, sajnos erről van szó. Emellett a rezsicsökkentés nagyon komoly érdeksérelmeket okozott külföldi cégeknek, köztük franciáknak is, de ez nem változtat azon, hogy a hatósági ár megállapításához való jog az számtalan más európai uniós országnak is érdeke. Tehát, ha ezen a területen egyfajta liberalizáció következne be, az nagyon sok nyugati kormány bukásával járhatna együtt. Ezért bízhatunk abban, hogy más erős szövetségeseink is lesznek. Egyébként pedig Közép-Európában a V4-ek találkozóján ez a fajta együttműködés és egymás kölcsönös támogatása létrejött.

– Abban, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is érdeklődik az Európai Bizottság, van szerepe annak, hogy hamarosan európai parlamenti választások jönnek? És ki kell szolgálni bizonyos érdekeket?

– Szerintem ennek kisebb a szerepe, mert az Európai Bizottság általában akár a nemzeti, akár az európai választásokhoz közeledve, igyekszik kevésbé aktív szerepet játszani. Inkább azzal lehet számolni, hogy az eljárások nagy részével megvárja, hogy túl legyünk a magyar, illetve az európai parlamenti választásokon. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy-egy ügyben akár erősebb eszközökkel is éljen a Bizottság, mint amilyen a kötelezettségszegési eljárás megnyitása.

– Térjünk át a bajai videó ügyére, amelyről egy biztosan kiderült: hogy hamis. Azt még kutatja a rendőrség, hogy valóban az MSZP egyik politikusa áll-e a háttérben. Először arról volt szó, hogy Király György, a sporttagozat alelnöke vette át a CD-t, most reggelre meg már arról van szó, hogy ő rendelhette meg. Tehát percről percre változnak a dolgok. Ez beleillik abba a forgatókönyvbe, amelyet a Bildelberg-konferencián állítólagosan Viviane Reding mondott? Nevezetesen, hogy állandóan azt fogják elültetni a nagy nyilvánosságban, hogy a Fidesz csal, hogy megfélemlít mindenkit, hogy megvesz mindenkit, és ezáltal a választások legitimitását akarják gyengíteni.

– A Bieldelberg-konferencián állítólagosan elhangzottaktól teljesen függetlenül látjuk hónapok óta, hogy a baloldali ellenzék, ha a választásokat nem tudja megnyerni, akkor szeretné botrányba fullasztani. És nyilvánvalóan ez az akció is ebbe a körbe illeszkedik, hiszen két dolgot tudunk biztosan. Az egyik, hogy ez a video egy olyan hamisítvány, amely a választásokat követően készült. A másik pedig, hogy a Magyar Szocialista Párt székházába vitték, és ott vették át. Úgy gondolom, az a tény, hogy egy ellenzéki párt belekeveredik egy bizonyítékhamisítási ügybe, ráadásul ezzel kapcsolatosan valótlanságot állít, jól bizonyítja, hogy abban érdekelt, hogy kétségeket ébresszen a választások korrektségével, tisztaságával szemben. Az eddigi tapasztalatok alapján ha van arra lehetőség, hogy egy elvesztett választás legitimitását így kérdőjelezzék meg, akkor ezzel a szocialisták élni fognak.

(mno.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
InterjúÖnkormányzati választások 2010 InterjúkPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések