A reformáció emléknapja: megalakult az emlékbizottság a kormányfő vezetésével

Megalakult Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével csütörtökön a reformáció emlékbizottság, az állam és a protestáns egyházak közös szervezete - jelentette be az emberi erőforrások minisztere a reformáció napján tartott Károli Gáspár-díj átadásán Budapesten.

Létrehozva: 2013. október 31., 13:37 | Utoljára frissítve: 2013. október 31., 14:11	nyomtat	küld

kapcsolódó

"Minden sikeres korszakban ez az együttműködés virágzott és erős volt"

 Balog Zoltán elmondta, a bizottság készíti elő a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket. Mint mondta, a reformáció része az egyetemes magyarságnak és az egyetemes európai művelődéstörténetnek. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szerdán Budapesten szerződést kötött a győri és a budapesti Insula Lutherana elnevezésű épületegyüttesek megújításáról.
    
Az idén hárman kapták meg a Károli Gáspár-díjat, amelyet Balog Zoltán és Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi, civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át. Elismerésben részesült Berkesi Sándor, a debreceni kollégium kántusának karnagya, Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész.
    
A díjazottakat köszöntve a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kitüntetettek a zene újítását, az egyház történetét és a nyelvészetet hozták a nemzeti kultúrába. Hangsúlyozta: a kultúra és a keresztény, illetve a protestáns hit összetartozik, mert nincs protestáns hit kultúra nélkül, és a kultúra is szegényebb lenne, ha nem foglalná magában a protestáns hitet. Megjegyezte: igazi tudomány és tudományosság sincs Istenbe vetett hit nélkül.
    
Balog Zoltán kitért arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi, evangélikus elnöke, Szentágothai János munkássága - akinek születése 100. évfordulóját ünneplik az idén - is bizonyságát adja, hogy a természettudományok hittel művelve sokkal több inspirációt adnak az embernek.
    
Károli Gáspárt idézve rámutatott: "nem csak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást, hanem azt is akarja, hogy az Ó- és az Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek, és azokat olvassák (...) mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek és nagyok, férfiak és asszonyok."
    
Bogárdi Szabó István református püspök laudációjában Berkesi Sándorról, a debreceni kollégium kántusának karnagyáról azt mondta: abban, hogy a magyar protestáns éneklés tényleg a kultúra részévé vált, elévülhetetlen érdemei vannak. Majdnem öt évtizedes munkája során "az együtténeklés felülmúlhatatlan nagyszerűségét" tanította meg nemzedékek ezreinek szerte a világon - tette hozzá.
    
Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára méltatásában arról beszélt, hogy a kitüntetett Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára 1991 óta tanított görögöt az egyetemen, 1999-ben docens, 2000-ben tanszékvezető, 2004-ben egyetemi tanár lett, közben pedig volt az egyetem rektora is. Csepregi Zoltán kutatási területe a 16-18. századi európai eszme- és egyháztörténet. 1998-ban védte meg Szegeden a magyar pietizmusról (az evangélikus egyházban kibontakozott vallási megújító mozgalom) szóló disszertációját. 2007-ben akadémiai doktor lett, s ő a szerkesztője a 12 kötetre tervezett Luther-életműsorozatnak, amelyből eddig két kötet jelent meg.
    
Kiss Jenő nyelvészprofesszor A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus munkáját méltatva közölte: a díjazott a magyar nyelvtörténetet kutatja, 1999-ben megjelent könyvének címe Anyanyelv-vallás-művelődés, ezenkívül pedig több kötete jelent meg az egyházi nyelv kutatása terén. A. Molnár Ferenc munkásságához tartozik a modern énekeskönyvek zsoltárainak összeállítása is.