Távol, messze van hazám
Vámos György: Először ’56 szilveszter éjjel próbáltak távozni az országból, de elkapták és az úgynevezett Hazatelepítő Bizottság gyűjtőhelyére vitték őket Győrbe. Szerencséjük volt, elengedték őket, visszakerültek Pestre. Ekkor egy rendőrtiszt „meglátogatta” őket a lakásukon, s közölte: egy magas rangban lévő elvtárs szeretne beszélni velük a Belügyminisztériumban. Ott a rendőrkapitány szólította fel Gommermannékat, meg ne próbáljanak megint disszidálni, hiszen rossz fényt vetne az országra, ha a Honvágydal szerzője és előadója akarna Nyugatra szökni, mikor az ő dalukkal próbálják visszatérésre bírni a disszidenseket. Erre ők másnap már vonaton ültek.
(...)
Boros Ida 2002-ben elhunyt. Gommermann István csaknem ötven év elteltével jött vissza Magyarországra. A Honvágydal pedig, ha tetszik, ha nem, örökre beírta magát előadójával és szerzőjével együtt a magyar lélekbe.
(Magyar Hírlap, 2013. november 2.)