Az OECD országok közül Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek

Voltak olyan időszakok, amikor a minimálbér-emelést hitelfelvételekből teremtették meg, ám az „zsákutca” – a jelenlegi kormány a termelékenységet is figyelembe veszi az emelés mértékének meghatározásakor – mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Czomba Sándor szerdán a Kossuth Rádióban kitért a jelenleg zajló bértárgyalásokra is.

Létrehozva: 2013. november 6., 10:08 | Utoljára frissítve: 2013. november 6., 10:09	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek
	Czomba: Nem segélyt, hanem munkát adunk

A világ legfejlettebb 34 országát tömörítő OECD országok közül Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek, 2008 óta átlagosan 7 százalékkal. "Az elért eredmény fontos üzenet és nagyon komoly előrelépés a korábbiakhoz képest. Van is honnan fejlődni, hiszen jelenleg 332-334 euró körül van a minimálbér, amivel az Európai Unió alsó harmadában található Magyarország. Voltak ugyanakkor olyan időszakok, amikor a minimálbér-emelést hitelfelvételekből teremtették meg, ám az zsákutca" – a jelenlegi kormány a termelékenységet is figyelembe veszi az emelés mértékének meghatározásakor – hangsúlyozta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című szerdai műsorában.

"A minimálbér és a garantált bérminimum 750 ezer embert érint, akik közül 540 ezren a szakmunkás minimálbért kapják, így a versenyszférában és a közszférában összesen 210 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren" – mondta a politikus. Czomba hottátette: ez a szám a 3,9 millió foglalkoztatotthoz képest alacsony, ám továbbgyűrűző hatás jelentős, a minimálbéremelés ugyanis általában magával vonja a fölötte lévő kategóriák mozgását is. 

A politikus kifejtette, hogy az elmúlt időszakban évente nagyjából 10 százalékkal nőtt a minimálbér, az egy, két és három gyermekes családok pedig 10 százalék feletti reálkereset-növekedést értek el. Sokan voltak ugyanakkor olyanok, akiknek a jövedelmi viszonya nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben tudjanak élni a kedvezményekkel, ezért 2014-től már a járulékoldalon is igénybe lehet venni a támogatásokat – mutatott rá.

Úgy vélte, az elmúlt három évben elkezdett nagy átalakítások minden pozitív hatása nem jelentkezhetett azonnal és egyszerre, ám a kormánynak sikerült megteremtenie az egyensúlyt a minimálbér emelése és a foglalkoztatás között. "Ez tavaly is dilemmát okozott a kabinetnek, amely ezért tett félre 10 milliárd forintot bérkompenzációra, de csupán 2 milliárdot használt fel az elmúlt időszakban. "Ez pedig azt jelenti, hogy a minimálbér-emelés nem hatott negatívan a foglalkoztatásra, és a munkaadók el bírták viselni a költségeket – fejtette ki Czomba Sándor.

 Az államtitkár kitért a bértárgyalásokra is, és elmondta: megkezdődtek az egyeztetések a kormány és a munkaadói, illetve munkavállalói szervezetekkel. Előbbiek az inflációval (2,4 százalék) megegyező mértékű emelést tartják reálisnak, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a pénzromlás mértékéhez még hozzá kell adni a 2 százalékos várható GDP növekedést és még 1 százalékot, így jön ki az általuk igényelt 5,4 százalékos emelés. A jogszabály szerint a kormány állapítja meg a minimálbért, de a kabinet fontosnak tartja a konzultációt – húzta alá.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a növelésnek vannak korlátai, ám az inflációkövetés reális elvárás, így a kormány által 2014-re ígért 100 ezer forintot meghaladó minimálbért „nagy valószínűséggel” tartani tudja a kabinet, a bértárgyalások pedig már december elején lezárulhatnak.