Egyeztetésre kész a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, amelyet a hamarosan induló társadalmi vitát követően még az idén elfogadhat a kormány - mondta Hizó Ferenc, az NFM helyettes államtitkára a stratégiáról rendezett konferencián szerdán Budapesten.

Létrehozva: 2013. november 6., 14:37 \| Utoljára frissítve: 2013. november 6., 15:26	nyomtat	küld

A stratégia az európai uniós irányelvekhez igazodik, és figyelembe veszi mindazokat az uniós forrásokat, amelyek igénybe vehetők az épületek energiafelhasználásának a csökkentésére. Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára elmondása szerint ez az összeg a következő hétéves költségvetési ciklusban 500 milliárd forint.

A magyar stratégia nemzetközi hátteréről Horváth Attila Imre, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásért felelős államtitkára tartott előadást. Kiemelte, hogy az amerikai palagáz átrajzolja a világ energetikai térképét. A földgáz ára az Egyesült Államokban már most kevesebb mint a fele a magyarországi árnak, a villamos energiánál jelenleg egyharmados az árelőny az Egyesült Államok javára.

Az EU a kihívásra az egységes energiapiaccal válaszol - mutatott rá az államtitkár. A piaci átrendeződés miatt a gáztüzelésű erőművek egy részét leszerelik és eladják Indiába, míg a széntüzelésűeket fejlesztik.

Magyarország energiapolitikájának fő elemei között említette az importfüggőség csökkentését, az állami szabályozás erősítését, a szolgáltatókkal új alkuk kötését és extraprofitjuk szabályozását, illetve a rezsicsökkentést.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az épületenergetikai irányelvek átültetéséről tartott előadásában elmondta, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel nem maradéktalanul vette át az ide vonatkozó két irányelvet. Így például nem határozta meg a közel nulla energiafogyasztású házak fogalmát, illetve nem illesztette be a jogszabályba, hogy mikortól kötelező ilyeneket építeni.

A módosítás megtörtént - emelte ki -, így középületet 2018. december 31. után, míg lakást 2020. december 31. után már csak közel nulla energia fogyasztással lehet építeni. Nem az építési engedély kiadása, hanem az építés kezdő időpontja számít - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Hizó Ferenc bejelentette, hogy még az idén - a Norvég Alapból - pályázat születik a távfűtés geotermikus energiára átállítása támogatására. Várhatóan 8-9 városban lesz olcsóbb ennek nyomán a távfűtés - jelezte.

(MTI-fidesz.hu)