"Csak közös munkánkkal újíthatjuk meg az országot"

Csak közös erőfeszítésünkkel, közös munkánkkal újíthatjuk meg az országot - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) IX. országos kongresszusán tartott megnyitó beszédében szombaton a Parlament felsőházi termében.

Létrehozva: 2013. november 9., 12:30 | Utoljára frissítve: 2013. november 9., 16:38	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kövér: Semmire nem jut kevesebb pénz
	Kövér: A kormányzás csak rendeleti lehet

A hit nemzetmegtartó ereje című rendezvényen Kövér László kiemelte: a nemzeti együttműködés kormánya mindenki számára megbízható partner, aki munkájával és életével hozzáteszi a maga részét a nemzet életéhez, közös erőfeszítéseinkhez. Rámutatott: meg kellett tisztítani, meg kellett mozdítani, át kellett szervezni a magyar államot, illetve vissza kellett adni az intézmények célját és értelmét a közjó szolgálatában.
   
Mint mondta, a kormány és az őt támogató politikai közösség abból indul ki, hogy "összetartozunk minden magyarral, határon innen és túl. A társadalom minden csoportjában élő emberekkel - tartozzanak, bármely vagyoni osztályhoz, szemléljék bárhogyan a világot, keressék bárhogyan a boldogulás útját".
   
Szólt arról is: "meg kellett teremtenünk a lehetőségét annak, hogy ezekben az intézményekben újra bízni lehessen, mert újra szolgálnak, és nem azt várják, hogy őket szolgálják az emberek". Lassan, nagyon lassan, de biztosan magunk mögött hagyjuk a gazdasági válságot, s ezzel egy időben megtapasztalhatjuk azt is, hogy megerősödik az ország. Egyre több pénz jut a kultúrára és a közösségi élet megerősítésére is. Nem értünk célba, de jó úton vagyunk és jól haladunk - fogalmazott.
   
Kövér László hangsúlyozta: "számítunk a keresztény elkötelezettségű emberek közéleti aktivitására, és bízunk abban, hogy ez elsősorban a munkánk folytatásának esélyeit növeli majd, mégis ennél fontosabb, hogy folytassák azt a küldetést, amire az emberek a nemzet szolgálatában egyszer fölesküdtek".
   
A házelnök hozzátette: az elszakított területeken élők számára különösen fontos, hogy megjelenjen a keresztény értelmiség munkája a magyar közösségekben, legfőképp a helyi közösségekben. Ahol az emberek nem hagyták a templomot és az iskolát, megmaradtak a közösségek és az emberek is magyarnak, mert "idegen hatalom alatt magyarnak megmaradni erkölcsi kérdés is" - jelentette ki.
    
Úgy vélte, különösen fontos a keresztény értelmiség felelőssége és áldozatvállalása, az, hogy miként tudja megjeleníteni természetes önbizalommal, mégis alázattal, a médiumok meglehetősen zajos és gyorsan változó világában azokat az örök emberi értékeket, amelyekkel minden jóakaratú ember egyetérthet. A keresztény ember "az élet teljességét keresi", nemcsak szabadságot, hanem felelősséget is, nem csak érvényesülést, hanem szolgálatot is keres, nem csak az egyén boldogulásáért, hanem a közösség előrehaladásáért is dolgozik - tette hozzá.
   
Ternyák Csaba egri érsek előadásában arról beszélt, hogy Szent István király szakított a pogánysággal, népét elvezette a keresztény hitre, és tíz egyházmegyét alapított, amelyek fennállnak a mai napig. A bencés szerzetesek letelepítésével létrejött az első magyar iskola Pannonhalmán, amellyel az uralkodó megvetette a magyar oktatás alapjait is - fűzte hozzá.
   
Mint mondta, Szent István fiának, Imre hercegnek írt Intelmei, amelyben a keresztény hit megőrzésére hívta fel a figyelmet, máig érvényes üzeneteket hordoznak. A kereszténység gazdagította népünk életét és mindig volt egy "hűséges maradék", amely kitartott Szent István örökségéhez - tette hozzá, megjegyezve: ma az ősi pogányság szellemisége erősödik, "újonnan kitalált kultuszokat próbálnak bevezetni", amit úgy állítanak be, mint a magyarság ősi vallását.
   
Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy az alkotmány védi a házasság intézményét, amely férfi és nő életközösségét jelenti, valamint védi a családot is, mint "a nemzet fennmaradásának alapját". Szerinte az EU-ból jövő, az országot ért támadások egyik oka éppen az, hogy ezeket az elveket lefektették az alaptörvényben.
   
Német László nagybecskereki püspök arról beszélt, hogy a szerb állam bevezette a kötelezően választható hittant 2001-ben, a katolikus és református hittan pedig a Vajdaságban jellemzően magyarul zajlik, mert az ezekhez a felekezetekhez tartozók rendszerint magyarok. Arra az új jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy az elszlávosodott vajdasági magyarok megőrzik katolikus vallásukat, magyarnak tartják magukat, azonban nem tudnak magyarul, s ebből is látszik, hogy "magyarnak lenni a déli végeken nehéz feladat".
   
Fabiny Tamás evangélikus püspök azt mondta: a protestantizmus nem a tiltakozást jelenti, hanem azt, hogy Isten igéje mellett tanúskodnak az ezt valló hívek. Felidézte Boldog II. János Pál pápa mondását, miszerint Luther Márton, a reformáció egyik elindítója "közös atyánk a hitben".
   
Az evangélikus püspök arról szólt, hogy "mi a nyilvánosság emberei kell legyünk", hogy megismerjék az emberek a hitet, s a rendszerváltozással eljött a lehetőség, hogy az egyház "kilépjen a sekrestyéből". Mint mondta, a közéleti kereszténységet támogatni kell, tehát kinek-kinek a maga területén vállalnia kell keresztény hitét. Tévhitnek nevezte azt az elképzelést, miszerint az egyházaknak csakis a lelkekkel kellene törődniük, mert ezt a logikát követve szerinte meg kellene szüntetni egyebek mellett a roma szakkollégiumokat vagy a segélyszervezetek tevékenységét.