Nem érdeke az összefogás a baloldali szereplőknek

Létrehozva: 2013. november 20., 08:42	nyomtat	küld

– Miért választja az országgyűlési képviselőséget a polgármesteri pozíció helyett?

– Többek között politikai és szakmai okokból. Jövő októberben tizenhat éve leszek Debrecen polgármestere, ez az időszak kerek egész, le kell zárni. Ugyanakkor szeretnék többet lenni a családommal. Elég hosszú időt töltöttem el ebben a pozícióban ahhoz, hogy azt gondoljam, érdemes váltani.

– Mennyire befolyásolja a Fidesz választási kampányát, hogy kialakul-e az egységes baloldal?

– Bármilyen furcsán hangzik, szerintem a baloldalon az egyes szereplőknek nem érdekük az összefogás. Ha az MSZP a Bajnai Gordonékkal kötött szövetséget új szereplőkkel egészíti ki, saját magát értékeli le. Ugyanis így muszáj lenne még több parlamenti helyet átengedni másoknak. Mesterházy Attila ezt nem engedheti meg magának, ez azt jelentené, képtelen volt a szocialista pártérdekek megjelenítésére. Az MSZP-nek megvan az az „alapélménye”, hogy az SZDSZ-t többször is becipelte a parlamentbe, aztán az elhanyagolható társadalmi támogatottságú koalíciós partner az egész kormányzásra rányomta a bélyegét.

– De miért is nem érdeke Bajnainak és Gyurcsánynak a kiszélesített összefogás?

– Az Együtt 2014-nek vagy akárhogy is hívják őket, nincs szervezete, ha kibővítenék az MSZP-vel kötött szövetséget, a pozícióik teljesen meggyengülnének. Miközben úgy startoltak, hogy ők lesznek a baloldal „kovásza”, most annak is örülniük kell, hogy a szövetségen belül harmincegy egyéni jelöltet tudtak állítani. Nem hiányzik nekik egy újabb partner. Gyurcsány Ferenc pedig hiába mondja úton-útfélen, hogy összefogáspárti, a politikája épp ellentétes ezzel, a baloldal szétverésére irányul. Egyértelmű céljának tűnik egyedül bekerülni a Házba. A DK-nak van szervezete, aktivistái, a parlamenti küszöb átlépésének alárendelve tudatosan építkezett. De várhatók még mozgások a baloldalon, mostanában különféle internetes pártok alakulnak.

– A baloldal lételeme, hogy az úgynevezett civil világból merítsen, erre a közelmúltban is volt példa.

– A Juhász Péter-féle Milla vagy a Kónya Péter vezette Szolidaritás az Együtt 2014-ben vállalt szerepet. Akkor Bajnai miképp válaszol arra a kérdésre, programjuk része lesz-e a drogliberalizáció, vagy arra, hogy a negyvenéves rendvédelmi dolgozók újból nyugdíjba mehetnek-e. Juhász ugyanis korábban évekig a marihuána legálissá tétele mellett harcolt, Kónyáék pedig a fiatal rendvédelmi nyugdíjasok érdekei mellett kiállva alakították meg a szervezetüket. Mindkét ügy politikailag marginális, óriási a társadalmi elutasítottságuk is. Ezek felvállalása nem hoz, hanem visz szavazatokat.

– És mi a véleménye a közép felé tartó, a fiatalokat megcélzó Jobbikról?

– A Jobbik radikális jobboldali párt, amelynek kifejezetten rosszul megy a „középre tartás”. De felőlünk a Jobbik, akárcsak a baloldal, azt csinál, amit akar, az ellenzéki kuszaságban ember legyen a talpán, aki kiigazodik. A Fidesznek a saját politikáját, elképzeléseit és programját kell megismertetnie, megkedveltetnie a választókkal. Mindenütt elmondjuk, fantasztikus eredményeket értünk el. – Nem üthet vissza a siker-propaganda? – Nincs szó erről, hangsúlyosan nem arról beszélünk, hogy jó a helyzet, hanem arról, hogy javul. Jobban teljesítünk a nyolcévnyi, katasztrofális szocialista kormányzás után. Elindultunk a jó úton a 2010-es váltás után, meggyőződésem szerint a siker felé haladunk.