Alkotmányosak a választási eljárás szabályai

Gulyás Gergely szerdai sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet az alapvető jogok korábbi biztosának a levelére, melyben Szabó Máté arról tájékoztat, hogy a választási eljárás szabályai összhangban állnak az alkotmánnyal, a nemzetközi és az eddigi magyarországi gyakorlattal.

Létrehozva: 2013. november 20., 13:27 | Utoljára frissítve: 2013. november 20., 14:40	nyomtat	küld

kapcsolódó

Módosult a választási eljárási törvény

A Fidesz, mint rendszerváltó, jogállamiságban hívő demokratikus párt számára a választások tisztességes, befolyásmentes lebonyolítása és az eredmény megkérdőjelezhetetlensége még magánál az eredménynél is sokkal fontosabb – szögezte le Gulyás Gergely. Úgy gondoljuk, hogy valamennyi demokratikus pártnak ez kell, hogy legyen a meggyőződése.  Mindenkinek az az érdeke, hogy az eredmény megkérdőjelezhetetlen és egyértelmű legyen – fűzte hozzá.

A fideszes képviselő aláhúzta, a parlamenti létszámcsökkentés, az alkotmánybíróság választókerületek aránytalansága miatti döntése új szabályozást tett indokolttá.  Gulyás Gergely emlékeztetett, a Velencei Bizottság egyértelműen pozitív véleményt adott, amikor kimondta: megfelelő jogállami kereteket biztosítanak a választási jogszabályok a 2014-es és az ezt követő választások lebonyolítására. Ugyanakkor szomorúak vagyunk azért, mert az ellenzék – annak ellenére, hogy mind belföldön, mind nemzetközi színtéren minden vitát elvesztett – továbbra is egyes részletkérdésekben bizonytalanságot igyekszik kelteni – jegyezte meg.

Fotó: fidesz.hu

Gulyás Gergely elmondta, az ellenzéki kritikák mostanra egy részletkérdésre összpontosulnak: alkotmányos-e, hogy akinek nincs lakóhelye Magyarországon, az levélben szavazhat, akinek pedig van, az függetlenül attól hol tartózkodik a szavazás napján, vagy a szavazókörben Magyarország területén, vagy külképviseleten voksolhat. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy nyilvánosságra került az alapvető jogok korábbi biztosának, Szabó Máténak a levele, melyben 2013. szeptemberében Jávor Benedek PM-es társelnököt tájékoztatja arról, hogy véleménye szerint a szabályozás teljes összhangban áll az alkotmánnyal, a nemzetközi és az eddigi magyarországi gyakorlattal. Egyértelművé teszi, hogy a választási jogszabályok célja, hogy minél szélesebb körben biztosítsa a választójogot a magyar állampolgárok számára. A személyes szavazás, a külképviseleten szavazás, az elektronikus szavazás vagy a levélben szavazás módszere közötti választás nem alkotmányossági kérdés; a módszerek kiválasztására a jogalkotónak szabad döntési kompetenciája van – idézte a levelet a képviselő.

Az alapvető jogok korábbi biztosa azt is kimondja, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők esetében a levélben szavazáson kívül más lehetőség nem lehetséges. Azt is egyértelművé teszi, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárok esetében az eddigiekben is csak külképviseleteken lehetett személyesen szavazni. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, ha ezen választópolgárok is szavazhatnának levélben, akkor  az újabb választási csalásokra adhatna lehetőséget.

Gulyás Gergely szerint az a kérdés mindezek után, hogy miért nem hagyott fel a PM, az Együtt 2014, az MSZP és a DK a választók megtévesztésével; miért hallgatták el, hogy az alapvető jogok biztosa egyértelműen állást foglalt a véleményükkel szemben. Miért képviselnek a mai napig a korábbi és a jelenlegi alapvető jogi biztos álláspontjával és az alkotmánybíróság döntésével ellentétes álláspontot, és miért érdekük az, hogy ezzel bizonytalanságot keltsenek a magyar közéletben és közvéleményben – tette fel a kérdést Gulyás Gergely. Arra kérjük az ellenzéki pártokat, hogy próbáljanak most már a választásokra koncentrálni, arra felkészülni, és fogadják el azt, hogy a szabályok rendben vannak és alkotmányosak – jegyezte meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kifejtette, ha a korábbi részvételi adatokhoz lesz hasonló 2014-es választás, akkor az országos listán 80-90 ezer szavazat eredményez egy mandátumot, tehát ennek az egynegyedével - 20-23 ezer szavazattal – bármely nemzetiségi lista teljes értékű parlamenti mandátumot szerezhet. A fideszes képviselő szerint nehéz megjósolni, hogy hány nemzetiség juthat majd parlamenti mandátumhoz, de erre jó esélye van a cigányságnak és a németségnek.