Keller László összeférhetetlenségi ügye

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangú állásfoglalással erősítette meg, hogy a köztársasági elnök, az ombudsmanok, valamint az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei vagyonnyilatkozatai ugyanúgy nyilvánosak, mint a parlamenti képviselőké, míg a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai zártak.

Létrehozva: 2002. február 19., 18:54	nyomtat	küld

A bizottság keddi, zárt üléséről Isépy Tamás (Fidesz), a testület elnöke tájékoztatott.
Elmondta, Áder János, az Országgyűlés elnöke kereste meg a testületet azzal a kéréssel: foglaljon állást, nyilvánosságra kell-e hozni a közhatalmi feladatokat ellátó és a közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek vagyonnyilatkozatát.

A mentelmi bizottság fideszes elnöke arról is tájékoztatást adott, hogy a testület 5 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett nem javasolja az Országgyűlésnek Horváth Béla kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A kisgazda politikust Kuncze Gábor pártelnök jelentette fel az SZDSZ képviseletében azért, mert - a feljelentő állítása szerint - az írott és az elektronikus sajtó útján több alkalommal a becsület csorbítására alkalmas nyilatkozatokat tett, illetve valós tényeket hamis színben tüntetett fel. Horváth Béla az SZDSZ-t összességében milliárdos nagyságú gazdasági visszaélésekkel hozta összefüggésbe.
Isépy Tamás a bizottság eddigi gyakorlatára hivatkozva kijelentette: a közszereplők tűrési kötelezettségének nagyobbnak kell lennie, mint másokénak, és a képviselőknek ilyen esetekben rendelkezésre állnak a polgárjogi eszközök.

A testület javasolja viszont a Keller László MSZP-s honatya ellen felhozott összeférhetetlenségi ügy kivizsgálását. A Béhm Ügyvédi Iroda szerint Keller László jogosulatlanul szerezte meg és használta fel az ügyvédi iroda és a Környezetgazdálkodási Intézet között létrejött szerződést, amikor a dokumentumot a sajtó útján ismertette.
Keller László az ülés előtt levélben arra hívta fel a bizottság elnökének figyelmét: "az iroda által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárást követő egy éven belül érdemi lépés nem történt, így a hatályos Ptk. szerint az elévülés is bekövetkezett". Az MSZP-s politikus nem tartja véletlennek, hogy a kampány időszakában vették elő ezt az ügyet.
Isépy Tamás megjegyezte, nem tehet arról, hogy az ügy tárgyalása egybeesik a kampány időszakával, hiszen a vonatkozó jogszabályok módosítását meg kellett várni. Hozzátette: az összeférhetetlenségi ügy nem évül el, a bizottságnak döntési kényszere van, így kisorsolták a háromtagú vizsgálóbizottságot, amelynek vezetője Dornbach Alajos (SZDSZ), két tagja pedig Dán János (FKGP) és Szili Sándor (MSZP) lett.

A bizottság elnöke kitért arra: tájékoztatta a testületet, hogy saját hatáskörben úgy döntött, elutasítja a Torgyán József FKGP-elnök vagyonnyilatkozatát kifogásoló APÜSZ-kezdeményezést, mert az nem a nyilatkozatban feltüntetett adatok valódiságának megállapítására vonatkozik, hanem a vagyongyarapodást kifogásolja.