Bátaapátiban 50 milliárdért építenének radioaktív hulladéktemetőt

Létrehozva: 2002. július 25., 13:55 | Utoljára frissítve: 2003. május 20., 21:43	nyomtat	küld

Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a Pakson termelt villamosenergia-mennyiség problémamentesen kiváltható már most is, az EU-csatlakozást követően pedig a atomerőmű leállítása semmilyen nehézséget nem okozna, hiszen az unió tagországaiban felesleges villamosenergia-előállítási kapacitások vannak.
Illés elmondta, hogy a birtokában lévő levél tanúsága szerint - amelyet a Paksi Atomerőmű Vállalat volt vezérigazgatójától kapott -, Pakson 2008 végéig megoldott a kis és közepes radioaktívitású hulladékok elhelyezése. Az atomerőmű tervezői, illetve megépítői véleménye szerint az atomerőművet 2016-ban be kellene zárni. A köztes időszakban közel 10 milliárd forintos kapacitásbővítéssel meg lehetne oldani a radioaktív hulladékok elhelyezését. Nem érti viszont, hogy ezzel szemben miért akarnak 50 milliárd forintért Bátaapátiban 300 méter mélyen radioaktív hulladéktárolót építeni.
A Paksi Atomerőmű Vállalat területén keletkező néhány száz köbméter kis és középes radioaktívitású hulladék elhelyezése nem igényel egy olyan mélységi tározót, amelyben kamionok férnek el egymás mellett. Az atomlobbi részéről ugyan elhangzott, hogy a Bátaapátiban található gránittömb alkalmas ezeknek a hulladékoknak az elhelyezésére, csakhogy ez az állítás nem igaz. Az előző ciklusban másfél évvel ezelőtt, amikor az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ez ügyben vizsgálódott, az ELTE geofizikusai elmondták: az elvégzett kutatások értelmében a gránittömb töredezett, ezért alkalmatlan a radioaktív hulladékok elhelyezésére.
Illés Zoltán rámutatott: az 50 milliárdos tározó létrehozása a bányászati tevékenységet folytató, biztos állami megrendelésre számító cégek érdekeit szolgálja. Ugyanakkor 2004-ben, teljes jogú EU-taggá válásunk révén csatlakozni kell az EU energetikai rendszeréhez, azaz nincs értelme független energetikai rendszert fönntartani.
Más témáról szólva a Balaton alacsony vízszintjét Illés Zoltán a globális klímaváltozásnak tulajdonította. Óvott attól, hogy a Balaton vizét akár halászati célból is leengedjék, mondván, hogy a gazdasági haszon semmiképp nem ellensúlyozza a környezeti és turisztikai károkat. Az Orzsággyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnökeként ellenzi, hogy a vízmennyiség csökkenését több tíz kilóméteres csatornák építésével folyóvizeinkből pótolva ellensúlyozzák, hiszen az álló- és folyóvíz összetétele eltérő.

fidesz.hu