A jövő elkezdődött - Választási program 2002

Létrehozva: 2002. február 22., 20:04 | Utoljára frissítve: 2003. május 22., 18:26	nyomtat	küld

A Választási program - 2002 letölthető PDF formátumban
A megtekintéshez és nyomtatáshoz szükséges Acrobat Reader ingyen letölthető

Néhány évvel ezelőtt azt mondtuk, kormányváltásnál többet, de rendszerváltásnál kevesebbet.
Négy évvel ezelőtt kimondtuk, hogy van más választás: polgári Magyarország.

1998-BAN SZÜKSÉGÜNK VOLT A VÁLTOZÁSRA

A polgárok azt akarták, hogy életkörülményeik megváltozzanak.
Lehetőséget akartak, hogy megvalósíthassák saját személyes céljaikat.
Hogy maguk és családjuk számára méltó életkörülményeket teremthessenek.
Hogy olyan értékrendet tudhassanak magukénak, amelynek középpontjában a tisztesség, a munka becsülete és a szeretet áll.

MINDANNYIAN ÚJAT AKARTUNK: SZABAD, POLGÁRI MAGYARORSZÁGOT

Olyan országban akartunk élni, ahol mindenkinek van esélye a jólétre és a felemelkedésre.
Olyan országban, ahol a tisztességes munka eredménye a tisztes megélhetés.
Olyan országban, ahol biztosítottak a polgári lét alapfeltételei:
a szabadság és a jólét; az egyén, a család, az ország, a nemzet biztonsága.

A polgári összefogás programja tizennégy esztendő politikai és négy év kormányzati tapasztalatára épül.
Arra a polgárokkal folytatott párbeszédre, amely pótolhatatlan tudást és tapasztalatot halmozott fel. Ez tette lehetővé, hogy az új évszázadba lépve megalkossuk a polgári felemelkedés programját.

A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT

Magyarország polgárainak kétharmada úgy gondolja, hogy
Magyarország utóbbi években nyújtott teljesítménye sikeres volt.
Saját helyi közösségüket háromból ketten sikeresnek érzik.
S míg 2000-ben csak minden harmadik, ma már minden második ember sikeresnek tartja magát személyes anyagi boldogulását tekintve is.

MAGYARORSZÁG FELEMELKEDETT

Roppant energiákat felemésztve, keserves munkával, kínlódások, gyötrelmek által, végre felemelkedtünk. Felemelkedtünk, és elhagytuk a reménytelenség évtizedeit.
Magyarország feltöltve hittel, reménységgel, akarattal.

PÁLYÁRA ÁLLTUNK

A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre.
Hasonlóképpen Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba.
Ma már semmi sem akadályoz meg bennünket abban, hogy közös erőfeszítésünkből, közös munkánkból, közös elszánásunkból megszülessen végre a nagy eredmény:
az erős, magabiztos, gazdag, múltbéli kishitűségével leszámoló európai Magyarország.

I. Polgári gazdaságpolitika - polgári jólét

1. AZ ORSZÁG JÖVŐJE A POLGÁROK JÖVŐJE

1998-ban világosan láttuk, hogy Magyarország polgárainak jólétét csak egy, a gazdasági növekedést ösztönző, annak előnyeit mindenkire kiterjesztő politika alapozhatja meg. Új irányt kellett szabnunk, hogy behozhassuk a megszorító gazdaságpolitika okozta lemaradást, az elvesztegetett éveket. Gazdag csak az az ország lehet, amelynek polgárai előtt nyitva áll a jólét lehetősége.

A Fidesz vezette koalíció kormánya ezért elődjéhez képest gyökeresen más társadalom- és gazdaságpolitikai szemléletet képvisel.

2. POLGÁRI GAZDASÁGPOLITIKA - A MAGYAR MODELL

Az új polgári gazdaságpolitika, a magyar modell lényege az, hogy a gazdaság lendületes növekedése, a munkanélküliséget érzékelhetően csökkentő több százezer új munkahely megteremtése, a pénzügyi egyensúly biztosítása, a teljesítményen alapuló jövedelmek, valamint a nyugdíjak és a szociális juttatások vásárlóerejének növelése, illetve az infláció fokozatos csökkentése nem egymást kizáró, hanem egyidejűleg biztosítandó és biztosítható célok.

Az új gazdaságpolitika elsődleges célja a tisztes munkából élők, az önnön felemelkedésükért tenni tudók és tenni is akarók, a gyermeket vállalók és a végigdolgozott életük gyümölcseit élvezni akarók jólétének megteremtése és növelése.

3. A MUNKA MEGHOZTA GYÜMÖLCSÉT

1998 óta sokan vitatták és megkérdőjelezték az új szemlélet és az új modell létjogosultságát. Voltak, akik a régi reflexektől vezérelve minduntalan új megszorítások, pótköltségvetés után kiáltottak, rossz lelkiismeretük megnyugtatására új "Bokros-csomagokat" követeltek, újabb és újabb válságforgatókönyvekkel, pesszimista jóslatokkal riogattak.

A vita azóta eldőlt.

Az elmúlt négy évben hazánk polgárai bebizonyították, hogy a magyar gazdaság képes arra, hogy az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítse.

Képesek voltunk erre akkor is, amikor természeti katasztrófák nehezítették mindennapjainkat, és akkor is, amikor a világgazdaságot érték megrázkódtatások. Tettük a dolgunk mindannyian, családjaink és gyermekeink boldogulásáért. Ez tette lehetővé, hogy idáig eljuthassunk.

4. A NEMZET GAZDASÁGA

Magyarországon az egy főre jutó gdp 1996 és 2000 között a világ legfejlettebb államait tömörítő szervezet, az oecd átlagának 46%-áról 52%-ára nőtt. Folyamatosan csökken az államadósság gdp-hez viszonyított aránya. Az 1998. évi 61,1% helyett 2001-ben már csak évi 52,3%. Ezzel párhuzamosan átalakult az adósság szerkezete. Ma már nem az állam veszi fel a hiteleket, hanem az egyre erősödő vállalkozások. Az infláció, "a szegények adója" folyamatosan csökken. Az 1997-es 18,4%-os infláció 2001 decemberére 6,8%-ra mérséklődött. 1998 és 2002 között a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatlábat 6%-kal csökkentette, így az 10% alá került.

Magyarország nyolc helyet lépett előre az Euromoney brit pénzügyi folyóirat 2000. évi országkockázati rangsorán. A világ 185 országának összehasonlításában a 32. helyet - a piacgazdasági átalakulást végrehajtó kelet-európai országok közül a legjobbat - foglalja el. A Világgazdasági Fórum (wef) növekedési versenyképességi rangsorában Magyarország - 12 helyet javítva - 2001-ben a 26. volt.

A növekedés az alapvető feltétele annak, hogy terveinket meg tudjuk valósítani. Már most jelentkeznek a világgazdaság újbóli növekedésének első jelei. Ez arra jogosít fel minket, hogy 2003-tól kiugróan jó eredményekre számítsunk.

Az államadósság tekintetében már teljesítettük az európai uniós feltételeket.

2006-ig az inflációt 3% alá szorítjuk. Az államháztartás hiányát 3% alatti szintre csökkentjük. Biztosítjuk annak gazdasági feltételeit, hogy Magyarország belépjen az eurót használó országok közé.

5. A MUNKA BECSÜLETE

Ott van becsülete a munkának, ahol a munkabér értéke jóval meghaladja a munkanélküli segélyét. A 19 500 forintos minimálbért két és félszeresére, 50 000 forintra emeltük. Ezzel párhuzamosan 1998 és 2002 között 236 000 új munkahelyet teremtettünk. A munkanélküliség 8,7%-ról 5,6%-ra csökkent. Ez több mint két százalékkal jobb, mint az európai uniós tagállamok átlaga.

A fizetések emelésével és az adók csökkentésével 2006-ra elérjük, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön.

A 45 év feletti nők és az 50 év feletti férfiak elhelyezkedését járulékkedvezménnyel segítjük. Ahol az európai uniós csatlakozás sem hoz létre elegendő munkahelyet, az állam közvetlenül teremt munkalehetőséget. 2006-ig elérjük, hogy minden dolgozni akaró és tudó polgár munkához jusson. Célunk az, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot.

6. AZ ADÓ- ÉS JÁRULÉKCSÖKKENTÉS

1998 és 2002 között a családi adókedvezmények révén csökkent a személyi jövedelemadó mértéke a gyermeket nevelő családoknál. 1999-ben így 33,3 milliárd forinttal, 2000-ben 49 milliárd forinttal, 2001-ben pedig 82,2 milliárd forinttal több maradt a családoknál.

39%-ról 29%-ra csökkent a munkáltatói járulék. A kis- és középvállalkozások számára beruházási adókedvezményt vezettünk be. Ennek összege 2001-ben 10 millió, 2002-ben már 30 millió forint.

2006-ig az adók és járulékok csökkentésével 1500 milliárd forintnyi tőkével pezsdítjük fel a magyar gazdaságot.

A kutatás-fejlesztésben ahhoz, hogy a magánszféra részesedése elérje a 60%-ot, adókedvezmények biztosítása szükséges.

7. ÖSZTÖNZŐ BEFEKTETÉSEK

A gazdaság egészséges növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez feltétlenül szükség van a külföldi befektetések ösztönzésére is.

2001-ben érkezett a legtöbb működő tőke hazánkba: 2,4 milliárd euró. Mindez azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert az előző kormányzati ciklussal szemben 1998 óta a működő tőke beáramlása elsősorban nem az állami vagyon eladásából származó egyszeri privatizációs bevételekhez kötődik.

A külföldi tőkebefektetések számára hazánk egyre vonzóbb. Egyre stabilabb az ország gazdasága. Egyre rugalmasabb az oktatás-képzés. Egyre jobban kiépül az infrastruktúra. Autópályák, közutak, repülőterek, szállítmányozási központok épülnek. Az erősödő kis- és középvállalkozások egyre alkalmasabbak a nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködésre.

Fizetési mérlegünk egyensúlyban tartásához évente 1,5 milliárd euró külföldről érkező tőkebefektetésre van szükségünk. Ezt a magyar gazdaság már ma is teljesíti. Tőkevonzó képessége a következő évben 2-2,5 milliárd euró lesz.

8. SZÉCHENYI TERV

A Széchenyi Terv az új magyar gazdasági modell lelke és motorja. A Széchenyi Terv 2001-ben elkezdett és eredetileg 6 évre szóló ígéretes és sikeresnek bizonyult fejlesztési programjait 10 éves távra hosszabbítjuk meg. A kétmillió embernek megélhetést biztosító magyar kis- és középvállalkozások továbbra is számíthatnak a Széchenyi Terv programjainak pályázataira.

A 2001. évben a Széchenyi Terv meghirdetett programjaira több mint 13 600 pályázat érkezett. Az eddig elbírált pályázatok több mint a háromnegyede nyert. A Széchenyi Terv segítségével ma az ország egész területén, minden második településen új beruházás, fejlesztés valósul meg.

Az adók és járulékok csökkentésével a gazdaságban maradó tőkéhez a Széchenyi Terv még 600 milliárdot tesz hozzá. Eddigi tapasztalataink szerint a költségvetés minden egyes forintja négyforintnyi vállalkozói tőkét mozgat meg a gazdaságban.

Gazdaságpolitikánk egyik húzóágazata az innovációs, logisztikai, magas értékű munkaerőt foglalkoztató ipari parkok hálózata. Ma Magyarország ipari termelésből származó árbevételének 22%-át, exportjának 37%-át adják a létesített parkokban működő vállalkozások. Mára 133 ipari park alakult ki Magyarországon. Legtöbbjük az ország nyugati, északnyugati felében.

Célunk az, hogy az ipari parkokba költöző kis- és középvállalkozások nélkülözhetetlen beszállítóivá váljanak a nemzetközi nagyvállalatoknak. Ennek érdekében a jelenlegi támogatási forrásokat kétszeresére emeljük. Az uniós támogatásokkal együtt meghatszorozzuk.

Célunk, hogy a kialakított ipari parkok az ország egészében alkossanak hálózatot. A következő nyolc év során elérjük, hogy az ipari parkok száma elérje a 250-et.

9. ÉLETERŐS KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK

Fontos, hogy a magyar polgárokban tovább erősödjön a vállalkozói kedv. A tenni akarás több megbecsülést érdemel.

1998-tól 2002-ig folyamatosan növekedett a kétmillió embernek kenyeret adó, rugalmas hazai kis- és középvállalkozások részaránya a nemzeti össztermékből. A vállalkozások száma ez idő alatt 20%-kal, 702 000-ről 840 000-re emelkedett. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kis- és középvállalkozások számára biztosítottuk, hogy 2001-ben évi 10 millió, 2002-től pedig évi 30 millió forintos beruházásukat adóalapjukból leírhassák. 1998 és 2002 között 39%-ról 29%-ra csökkent a munkáltatói járulék.

Az átalányadózásra jogosultak körét tovább bővítjük. Államilag támogatott, kedvezményes hitelkonstrukciót, Széchenyi-hitelkártyát hozunk létre a mikro- és kisvállalkozások készpénzigényének kielégítésére. Az állam kamattámogatással garantálja, hogy a hitel kamata 10% alatt marad. A felvett hitel számlák és bérek kifizetésére is felhasználható. A vállalkozások 1 millió forintig élhetnek a kedvezménnyel.

10. SOROMPÓK NÉLKÜL

Autópályáink túlnyomórészt koncesszióra alapozott magánkézbe adása elhibázott lépés volt. A Fidesz -Magyar Polgári Párt vezette kormány az m1-es és m3-as autópályákat állami tulajdonú fenntartó cégek kezelésébe adta. Ez lehetővé tette, hogy ezeken az autópályákon a polgárok számára jelentősen olcsóbb matricás rendszert vezessen be. A kapuk eltávolításával és az új díjszabással növeltük a használók számát, és ezzel tehermentesítettük a pályák menti településeket.

Az állam által fenntartott autópályákon ma ugyanannyiért 10 napig korlátlanul közlekedhetünk, amennyiért az m5-ösön mindössze egy utat tehetünk meg Budapest és Kiskunfélegyháza között. Ezt az ordító igazságtalanságot meg kell szüntetnünk. Az m5-ös az utolsó, szinte megfizethetetlenül drága autópálya, amelyet eddig a szocialista kormány által kötött koncessziós szerződés miatt nem tudtunk a matricás rendszer részévé tenni.

2006-ig átvesszük az m5-ös autópálya üzemeltetését is. 2003-tól kedvezőbb feltételek mellett folytatjuk építését az országhatárig. A jelenleg épülő autópályák már a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított tőkéből épülnek. Így hamarosan módunk lesz arra, hogy minden autópályán a jóval olcsóbb matricás díjfizetés lépjen érvénybe.

11. A JÖVŐBE HIDAK ÉS UTAK VEZETNEK

1998 és 2002 között a bajai és dunaföldvári hidat újjáépítettük. Felépítettük a II. világháborúban lerombolt, Esztergomot Párkánnyal összekötő hídat.

2002 és 2006 között négy új híd épül meg a Dunán. Szekszárdon, Dunaújvárosban és kettő Budapesten.

2000-ben elkezdődött a gyorsforgalmi úthálózat - a szükséges közúti korszerűsítésekkel kapcsolatos terveket is megfogalmazó - programjának végrehajtása.

2006-ig gyorsított ütemben 600 km új autópályát és gyorsforgalmi utat építünk. 2006-ig minden jelenlegi autópályánk eléri az országhatárt. Emellett folyik a Budapestről induló sugárutakat összekötő gyorsforgalmi utak építése.

Tíz évvel a rendszerváltoztatás után a magyar vállalkozók végre fővállalkozók lehetnek saját országuk építésében. A vállalkozásból származó nyereség a magyar vállalkozókat gazdagítja. Az európai hírű magyar mérnöki kultúra is újra visszanyeri régi, joggal kiérdemelt megbecsülését.

Elindítjuk az országot keresztben átszelő m8-as autópálya megépítését, amely 80 év után szünteti meg Magyarország kettéosztottságát. Már 2002-ben megkezdődik a 4-es számú főút autóúttá alakítása, és több térségben létesítünk a településeket tehermentesítő elkerülő utakat. Összességében tizenöt esztendő alatt 7400 km hosszúságú közút burkolatmegerősítése történik meg.

A következő tizenöt esztendőben az 1629 szintbeni vasúti átjáróból 400-at külön szintűvé kell tenni a biztonság növelése érdekében.
Budapesten 250 milliárd forintos költséggel megépül az m0-s autópálya déli és keleti szektora. Felépül az m0-s északi hídja és a déli második pályához szükséges híd. Része a tervnek az elővárosi vasutak fejlesztése, a kerületi földutak burkolttá tétele és a Ferihegyi repülőtér fejlesztése is.

12. FÉLELEM NÉLKÜL

Magyarországnak az elmúlt három évben öt kemény árvizet és két súlyos belvizet kellett kiállnia. Mint oly sokszor, most is az összefogás segített.

1998 és 2002 között árvízi védekezésre összesen 20 milliárd forintot költöttünk.

2001 tavaszán a százéves vízmagasságot megdöntő áradás Tarpánál áttörte a gátat. Emberélet nem került veszélybe, azonban számos ház megrongálódott vagy romba dőlt. A kormány döntésének megfelelően az állam költségén 30 milliárd forintért még az év vége előtt 2223 lakást újítottunk fel, és 780 házat teljesen újjáépítettünk.

1998 és 2002 között 203 km árvízvédelmi töltést építettünk és erősítettünk meg. A polgári kormány 7-szer annyit, 31,5 milliárd forintot áldozott erre, mint szocialista elődje.

2006-ig még 554 km töltés építését, megerősítését végezzük el. A veszélyeztetett területeken 13 új víztározót építünk. Megkezdjük a hullámterek rendszeres tisztítását és a folyók kotrását.

13. A KÖZMUNKA ÉRTÉKE

A 19. század végén a jól szervezett közmunka eredményeként utak, csatornák épültek Magyarországon. Budapest így vált modern, európai nagyvárossá. A tartósan munka nélkül maradó polgárok ma is együttműködhetnek a közösségi célok megvalósításában. Nem mondhatunk le az ő munkakedvük és munkaerejük értékéről.

A közmunkaprogram indítása óta évente tízezren jutottak így munkához, s ezzel kenyérkeresethez. Külön érdeme a programnak, hogy a pályázatok során kiemelt szempont volt a cigány munkanélküliek alkalmazása, s hogy a foglalkoztatottaknak mintegy 10%-a hosszabb távon is alkalmazásra került. Elsősorban a vasút-, a gát- és az útépítésekben tudtunk munkalehetőséget biztosítani. A foglalkoztatás ellenőrzésébe bevontuk az Országos Cigány Önkormányzat képviselőit.

A már bevált program folytatása mellett újak bevezetésére is szükség van. Kaput nyitunk a gyermekes anyák munkavállalási lehetőségei előtt. Segítjük a középkorúak munkához jutását. Megoldást találunk a kistelepülésen élők számára. Munkát biztosítunk a megváltozott képességűeknek.

14. VENDÉGVÁRÓ MAGYARORSZÁG

A turizmus hazánk sikerágazata. 2001-ben minden eddiginél magasabb volt a turizmus bevétele. Több mint 1000 milliárd forint. Akkor, amikor a világban a szeptember 11-i terrortámadás miatt 1,3%-kal csökkent a turizmus éves bevétele, Magyarországé 18%-kal nőtt.

A Széchenyi Terv keretében jelenleg az ország minden hetedik településén turisztikai fejlesztés valósul meg. 2002 nyarára már autópályán érhető el Zamárdi.

Magyarország meghatározó gazdasági ágazatává tesszük a turizmust. 2006-ig megkétszerezzük az ebből származó bevételeinket.

2002 és 2006 között 150 milliárd forintot ruházunk be a Széchenyi Tervből. A vállalkozói tőkével együtt így 600 milliárd jut turisztikai fejlesztésekre.

A gazdasági növekedés egyik motorja a hévízkincs megfelelő kiaknázása. 2006-ig az egészségturisztikai központok számát folyamatosan növeljük. Célunk az, hogy e központok száma 2010-ig érje el a 160-at.

2006-ig a teljes déli parton kiépül az autópálya. Az északi parton Balatonvilágostól Balatonfűzfőig megépül a 71-es utat elkerülő autóút. 2010-ig elérjük, hogy a Balaton Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontja legyen, ahová nem csak nyáron érdemes ellátogatni. A nyári üdülés mellett ezért előtérbe kerül a bor-, vitorlás-, horgász-, kerékpár-, lovas-, öko-, konferencia- és gyógyturizmus. A Balaton Régiónak 4 regionális reptere lesz. Villamosítjuk az északi part vasútvonalát. EU-források segítségével megoldódik a balatoni hulladékgazdálkodás, és megvalósul a csatornázottság a teljes balatoni régióban.

15. A MAGYAR TERMŐFÖLD

Elérkezett a pillanat, melyre a magyar gazdák 1990 óta vártak. A magyar termőföldből és megműveléséből származó hasznot a magyar gazdák és családi gazdaságok élvezhetik.

A Fidesz - Magyar Polgári Pártnak sikerült elérnie, hogy a termőföld az Európai Unióba való belépésünk után is védelmet kapjon, gátat szabva a spekulációs célú földvásárlásoknak.

2001-ben a sokszor becsapott és hitegetett vidéki emberek, volt téesztagok végre hozzájuthattak a jussukhoz. Eddig 152 000 családtól vásárolta meg a kormány a szövetkezeti külső üzletrészeket.

Megalkottuk a földtörvényt, a helyben lakókat elővásárlási és elő-haszonbérleti joggal felruházó rendeleteket.

Létrehoztuk a Nemzeti Földalapot. Feladata az, hogy amennyiben helyi vevő nem jelentkezik, az eladásra felkínált termőföldet megvásárolja. A Nemzeti Földalapból a magyar polgárok vásárolhatnak vagy bérelhetnek munkájukhoz szükséges földterületeket.

16. TERET A CSALÁDI GAZDASÁGOKNAK

Sok európai ország példája bizonyítja, hogy falvaink újjáéledése elképzelhetetlen a családi gazdaságok nélkül. A családi gazdaságok megerősödése a vidék polgárosodását szolgálja.

2001-ben 4-ről 6 millió forintra emelkedett az őstermelői kedvezmény. Több mint 80%-kal emeltük a termelési támogatások értékét. A beruházási támogatások összege kétszeresére nőtt.

2002 és 2006 között 800 milliárd forintot juttatunk a mezőgazdaságba. Történelmünk során a magyar gazdák először kapnak ilyen mértékű állami segítséget.

Beindul a gyökeresen új, különlegesen kedvező feltételeket nyújtó agrárhitelezési rendszer. 2002-től a családi gazdálkodók saját erő nélkül személyenként 300 millió forint kölcsönt vehetnek fel földvásárlás, telephelyvásárlás, ültetvénytelepítés, gépvásárlás céljából. A hitel kamata 100 hektár megvásárlásáig 0%-os, e felett az öt évre rögzített 7,01%-os kamat felét az állam vállalja magára, azaz a hitel kamata 3,5%. A hitel futamideje 5-20 év. A törlesztési türelmi idő egy év.

A zöldség-gyümölcs ágazatban támogatjuk a termelői értékesítői szövetkezetek létrejöttét.

A borászatban támogatjuk a szőlőültetvények korszerűsítését és a korszerű technológiák kialakítását. Megvédjük történelmi borvidékeinket a környezetre ártalmas beruházásoktól. Támogatjuk a régiós fejlesztéseket. Megerősítjük a hegyközségi rendszert.

Az agráriumon belül az erdő a második legnagyobb művelési ág. Ezért és az egészséges környezet kialakításában játszott szerepe miatt rendkívüli odafigyelést érdemel. A kormány 1998-tól folyamatosan kiemelt támogatást nyújtott az erdőtelepítéshez, s ennek eredményeként tavaly a telepítési szándék mértéke meghaladta a 15 ezer hektárt. Az erdősítési program mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból a mezőgazdasági művelésből kikerülő földterületek hasznosításának egyik legcélravezetőbb módja.

Elérjük, hogy a Nemzeti Földalap fordítson külön figyelmet az erdősítésre alkalmas területek biztosítására. Az erdősítési programot hosszú távú kedvezményes hitelekkel támogatjuk.

II. A polgári társadalom legfontosabb közössége a család

17. A JÖVŐ NEMZEDÉKE

A nemzet olyan, mint egy nagy család. Minél nagyobb és összetartóbb, annál erősebb. Magyarországot a 90-es évek közepén olyan jövő fenyegette, amelyben elfogy az ország. Egyre csökkent azoknak a száma, akik képesek dolgozni, és nemzedékről nemzedékre fenntartani az országot. Világossá kellett tenni, hogy le kell zárni azt az időszakot, amikor a kormányok azt gondolhatják Magyarországon, hogy a család nem érték.

A polgári koalíció kormánya politikája középpontjába a családot állította.

1980 óta a 2000. esztendő volt az első olyan év, amelynek folyamán nem romlottak a népességmozgalmi mutatók. A népesség sokáig megállíthatatlannak hitt fogyása nemhogy nem nőtt, hanem évtizedek óta nem tapasztalt módon - egy teljes százalékponttal - csökkent. 2000-ben közel 3000-rel több gyermek született, mint az azt megelőzőben, a halálozások száma pedig több mint 7500-zal csökkent.

18. KÖZÉPPONTBAN A CSALÁD

A család olyan, szereteten és megbecsülésen alapuló közösség, amely biztos szigetet jelent az unokák, a gyermekek, a szülők és nagyszülők nemzedékeinek. Sokan vagyunk, akiknek a gyermek adja életünk értelmét. És sokan vagyunk olyanok, akik tudják, hogy a szeretet, az összetartozás és a bizalom érzése is a családokban születik. Tudjuk, hogy a családok megtartó ereje nélkül magunk is, társadalmunk is sebezhetőbbé, kiszolgáltatottabbá válik.

A család a polgári társadalom egészséges jelenének és jövőjének biztosítéka. A polgári kormány programjának egyik sarokkövét a családtámogatási rendszer megújítása jelenti.

1994 és 98 között a családok sokat vesztettek, mert a szocialista kormányzat a gyermekek után járó adókedvezményt eltörölte, a gyermekgondozási díjat (gyed) megszüntette, és családok százezreitől vonta meg a családi pótlékot.

1997-ben mindössze 141 milliárd forint jutott gyermeknevelési támogatásra. A polgári kormány csaknem megháromszorozta a családok támogatását. Ma már 393 milliárd forint jut el a gyermekeket nevelő szülőkhöz.

19. A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY

Az 1999. január 1-jén bevezetett családi adókedvezmény a gyermeket nevelő és dolgozó szülőknek, több mint egymillió családnak nyújt segítséget és bátorítást. 2000. január 1-jétől az adókedvezmény összege 30%-kal, 2001. január 1-jétől pedig 68%-kal emelkedett. 2002. január 1-jével tovább nőtt az adókedvezmény határa. Az egy gyermeket nevelő szülőknek évi 400 000 forint, a kétgyermekeseknek évi 685 700 forint, a három- vagy többgyermekeseknek évi 1 410 000 forint együttes jövedelemig nem kell adót fizetniük.

Alanyi jogúvá tettük a gyes-t. Bevezettük a gyed-et. Alanyi jogon jár a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás. A szükséget szenvedők kiegészítő családi pótlékban részesülnek.

2006-ig elérjük, hogy az adómentes jövedelem az 1 gyermekes családoknál 1 millió, a 2 gyermekeseknél 2 millió, a 3 gyermekeseknél 3 millió forint lesz.

A kiegészítő családi pótlék összegét megkétszerezzük. A rászorulóknak ingyenes étkezést biztosítunk a bölcsődében, óvodában, általános és középiskolában.

20. OTTHONT A CSALÁDNAK

1998 és 2002 között a fiatalok első lakásvásárlásának illetéke felére csökkent. Már nem terheli illeték a 30 millió forintnál nem drágább új építésű lakás vásárlását. Ezzel 16 milliárd forint maradt az otthonteremtő családok pénztárcájában.

Az otthonteremtő hitel segítségével a hitelkamatokat az 1998-as 25%-ról használt lakás vásárlása, felújítása esetén 8% alá csökkentettük. Új lakás építéséhez, vásárlásához 3%-nál kisebb kamatozású hitel vehető fel. A hitel futamideje akár 35 év is lehet. Mindezzel elértük, hogy a havi törlesztőrészletek az 1998 előttinek felére csökkenthetők. A hitelt minden házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő igénybe veheti. Eddig több mint 40 000 család élt az új otthon teremtésének lehetőségével, és számuk napról napra gyarapszik.

Európa országaiban a saját otthon mellett jóval nagyobb szerepet játszik a bérelt lakás, mint nálunk, Magyarországon. Mégis nyilvánvaló, hogy sokan vannak, akik a kedvező lehetőségek ellenére sem képesek önálló otthont építeni vagy vásárolni. Gondjaik megoldására a kormány önkormányzatok számára írt ki pályázatot. Ennek eredményeképpen állami segítséggel két év alatt több szociális bérlakás épült, mint előtte tíz éven keresztül.

2006-ig elérjük, hogy a szociálpolitikai kedvezmény összege 1 gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 2 millió, 3 gyermek után 3 millió forint legyen.

Elérjük, hogy évente átlagosan 7500 szociális bérlakás épüljön az önkormányzatok közreműködésével.

21. AZ IDŐSKOR MÉLTÓSÁGA

Köszönettel tartozunk szüleinknek és nagyszüleinknek mindazért, amit értünk és Magyarországért az elmúlt évtizedekben tettek. Kérjük őket, bízzanak bennünk, hogy megvalósíthassuk mindazt, amin maguk is fáradoztak: biztos jövőt unokáiknak, a mi gyermekeinknek. Biztonságot mindannyiunknak.

A nyugdíjrendszer több mint hárommillió polgár ellátásáról hivatott gondoskodni. Olyanokéról, akik egy élet tisztességesen elvégzett munkája után az őket megillető biztonságos és szeretetben leélhető nyugdíjas évekre vágynak.

Az mszp-szdsz-kormány a nyugdíjak értékét 12%-kal csökkentette. Ezzel szemben a polgári kormány 15,9%-kal emelte. 1999-ben a legkisebb nyugdíjak összege az átlagot meghaladó mértékben - 25%-kal - nőtt. Ezzel sikerült elérni, hogy a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma az előző ciklushoz képest jelentősen csökkent.

320 ezer munkavállaló nyugdíjas összesen évi 15,5 milliárd forinttal gyarapodik, mert 2001-től eltöröltük a nyugdíj beszámítását az adóalapba. Ez mindannyiuk számára átlagosan évi 45 ezer forinttal több jövedelmet jelent.

50%-kal emeljük az özvegyi nyugdíjak összegét. Az unokájukat nevelő nagyszülők a nyugdíj mellett vehetik igénybe a gyes-t.

2006-ig bevezetjük az egyéni számlás nyugdíjrendszert. Mindenki saját befizetéseinek ismeretében dönthet arról, mikor kíván nyugdíjba vonulni.

Továbbra is töretlenül emeljük a nyugdíjak vásárlóértékét.

22. EGYENLŐ ESÉLYEK

Egy polgári társadalomban az iskola születésre, vagyonra és lakóhelyre való tekintet nélkül mindenki számára köteles biztosítani a tudás megszerzésének egyenlő esélyét.

A közoktatás állapota nem csupán oktatási kérdés. Döntő jelentőségű a nevelés szerepe. A közoktatásnak segítenie kell az életben való eligazodás nehéz feladatának megoldásában. Az iskolarendszer pótolhatatlan szerepet játszik a nemzedékek kulturális összetartozásának kialakításában, és a jövő kihívásaira való felkészülésben. Javítottuk az oktatás minőségét. Magas szintű minőségbiztosítási rendszert vezettünk be. Visszahoztuk a nevelőiskola eszményét. Kerettantervekkel segítettük a pedagógusok munkáját.

Ahol bezárnak egy iskolát, ott a jövő is bezárul. 1998 és 2002 között megkétszereztük az 1100-nál kevesebb lelket számláló települések oktatási támogatását. Az óvodák, iskolák fenntartását ezzel teljes egészében a kormány vállalta magára. Ma már a vidéki gyermekek kollégiumi ellátását teljes mértékben kormány által támogatott kollégiumok biztosítják.

Megkezdte tanulmányait az a nemzedék, melynek minden tagja számára biztosított, hogy középfokú oktatásban vegyen részt. 23 éves korig a második szakma megszerzését is ingyenessé tettük. 1998 és 2002 között eltöröltük a tankönyvek áfa-ját. Kétszeresére emeltük a tankönyvtámogatás összegét, megállítottuk a tankönyvek árának emelkedését.

2006-ig bevezetjük a nyelvvizsgát is magában foglaló kétszintű érettségi vizsgát, melynek emelt szintje a felsőoktatási felvételi vizsgával egyenértékű. Ingyen biztosítunk tankönyvet az általános és középiskolai diákoknak. Valamennyi oktatási intézményt csatlakoztatjuk a világhálóra. 2006-ig a kollégiumi férőhelyek száma újabb 10 000-rel bővül.

Az egyre bővülő Arany János Tehetséggondozó Programmal gondoskodunk a kistelepülésen élő, tehetséges, nehéz helyzetű gyerekek továbbtanulásáról.

23. A CIGÁNYSÁG FELEMELKEDÉSE

A félmilliós lélekszámot meghaladó hazai cigányság társadalmi elszigetelődése és leszakadása legalább annyi hátránnyal jár a cigány kisebbség, mint a társadalom többsége számára. Egy polgári kormány számára világos, hogy a cigányság gondjait megoldani, de hosszú távon még enyhíteni sem lehet pusztán segélyezéssel.
Cigány honfitársaink felemelkedésének záloga a munka és a tanulás. 1998 és 2002 között 800-ról 12 000-re nőtt a cigány ösztöndíjasok száma.

2006-ig kétszer ennyien jutnak ösztöndíjhoz a cigány fiatalok közül.

Létrehozzuk a Roma Integrációs Hivatalt, mely összefogja az esélyteremtő oktatási feltételek biztosítását, kultúrájuk megőrzésének és gyakorlásának támogatását, munkába állásuk feltételeinek javítását éppúgy, mint a fiatal cigányok földhöz jutását és lakásszerzésük megszervezését.

24. A TUDÁS ÉRTÉK

1990-ben tízből egy fiatal részesülhetett felsőfokú képzésben. A Fidesz - Magyar Polgári Párt vezette kormány tisztában van azzal, hogy a jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. Ezért 1998-ban eltöröltük az általános tandíjat a felsőoktatási intézményekben. A Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer keretében az idei évben több mint 25 ezer hallgató részesül szociálisösztöndíj-támogatásban. 2001-ben új diákhitelrendszert vezettünk be, melyet már több mint 70 000-en vettek igénybe.

Ingyenessé tettük a gyermekükkel otthon lévő szülők számára a további diploma megszerzését is, függetlenül a képzési formától. Ennek eredményeként már közel 2000 gyes-en, gyed-en lévő fiatal tanulhat ingyenesen a felsőoktatásban, és szerezhet az újbóli munkába állást megkönnyítő, korszerű, piacképes tudást.

2006-ig elérjük, hogy minden második fiatal főiskolára, egyetemre járhasson. Ezzel elérjük az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagát.

A megszerzett tudás továbbépítésének és beszámíthatóságának feltételeit teremti meg 2002. szeptember 1-jétől az új kreditrendszer, amely azt is lehetővé teszi, hogy a megkezdett tanulmányok Magyarországon és az európai egyetemeken egyaránt folytathatók legyenek.

25. ÉLETPÁLYAPROGRAMOK

1998 és 2002 között a rendőrök, a tűzoltók, a határőrök, a katonák és köztisztviselők számára életpályarendszert indítottunk el. Így nem egyszerűen csak jelentősen emelkedett a fizetésük, de világosan láthatják, hogy szakmai előmenetelük során milyen keresetre számíthatnak. Hasonlóan számottevően emelkedett a kutatók és a főiskolai, egyetemi oktatók jövedelme.

A következő lépés a pedagógusok, az egészségügyben, a szociális ellátásban és közgyűjteményekben dolgozók helyzetének javítása lesz.

A pedagógusok bérét úgy emeljük, hogy az elérje az átlagos kereset 125%-át. 2006-ig önálló pedagógusi életpályamodellt alakítunk ki, amely a közoktatásban és a szakképzésben dolgozók számára vonzó és előre tervezhető szakmai karrierképet nyújt. Az előrehaladás és az illetmény a szakmai teljesítményhez igazodik, ugyanakkor elismert lesz a pályán eltöltött idő és a megszerzett tudás és tapasztalat éppúgy, mint a többletfeladatok vállalása és a speciális körülmények között végzett munka.

A szakorvosok első fizetése 150 000 forint lesz. Az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet fizetését ezt az összeget alapul véve alakítjuk ki. 2006-ig az orvosok számára is az önálló életpályamodell kialakítása a kitűzött cél.

26. A TUDÁS DICSŐSÉGE

Magyarország tehetségekben gazdag ország. Hazánk sokat tett az emberiség tudásának gyarapításáért. Mégis 1994 és 1998 között a kutatóhelyek száma jelentősen csökkent. 1998-ban a kutatási-fejlesztési ráfordítások reálértéke az 1990. évinek alig több mint egyharmadát érte el.

Magyarország az európai uniós versenyben akkor lehet eredményes, ha tovább növeli a kutatást és fejlesztést szolgáló költségvetési támogatást. 1998 és 2002 között ezért a kutatás, fejlesztés támogatását a gdp 0,8%-áról 1,4%-ára emeltük. Idén ez 19 milliárd forint. Ez messze meghaladja az elmúlt tíz évben rendelkezésre álló összeget.

2006-ig elérjük, hogy négy év alatt ez az összeg összesen 80%-kal emelkedjen, és elérje a GDP 2%-át - úgy, hogy a magánszféra egyre nagyobb mértékben vegyen részt a kutatások finanszírozásában. 2006-ig mintegy 6000 fővel, 30%-kal szeretnénk növelni a kutatói létszámot úgy, hogy a növekmény kétharmada a versenyszférában kerüljön alkalmazásra.

27. SZÁZADUNK KIHÍVÁSA

A világban zajló új civilizációs folyamat, a globalizáció kihívásai számos halaszthatatlan feladat elé állították az 1998-ban hivatalba lépett kormányt. Az informatika robbanásszerű fejlődéséből adódó új feladatok azonban számos lehetőséget és újabb esélyeket is jelentenek ahhoz, hogy az információs társadalom előnyeiből minél többen részesüljenek.

Informatikai programjaink között meghatározó szerepet játszik a közoktatási, valamint a felsőoktatási és kutatási intézmények munkáját segítő hálózati infrastruktúra, az Írisz-Sulinet-program, valamint az niif-program. A szolgáltatási minőség ugrásszerű javulásának köszönhető, hogy a hálózatok forgalma a korábbi sokszorosára emelkedett. A vidéki és budapesti nagy egyetemi központokat, kutatóintézeteket, könyvtárakat összekötő hálózat ma már Európa és a világ élvonalába tartozik.

Az Oktatási Minisztérium közreműködésével "szuperszámítógépek" is segítik a hazai felsőoktatást és a magyar kutatókat. Az elmúlt időszakban egy hatalmas sun-gépet adtak át, amely a világ 500 legjobb, legnagyobb teljesítményű gépe közé tartozik. Az ez által működtetett új hálózat sávszélessége százszor nagyobb, mint az eddigié. Ez az adatátvitel sebességét közel ezerszeresére növelte. Az ELTE-n és a Műegyetemen is megkezdte működését egy-egy szuperszámítógép, míg további 18 pályázati úton kerül az oktatási-kutatási intézményekhez.

12 ezer köztisztviselőt és 13 ezer pedagógust juttattunk ingyenesen otthoni számítógép- és internethasználathoz. Több mint 3000 civil szervezetnek összesen több mint 4500 számítógépet bocsátottunk rendelkezésére. 165 új teleház és telekunyhó kezdi meg a működését a kistelepüléseken. Megkezdtük 290 könyvtár informatikai fejlesztését, ami közel 800 ezer beiratkozott olvasót érint. 200 általános és középiskola kapott lehetőséget új informatikai labor felállítására, ezek 70%-a kistelepülésen található.

2006-ig évi 10 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű térségek is részesüljenek a tudásalapú társadalom lehetőségeiből. Biztosítjuk az informatikai infrastruktúra teljes, országos lefedettségét. Évi 15 milliárd forint értékben hirdetünk informatikai pályázatokat a kis- és középvállalkozások, az építőipari vállalkozások és a szolgáltató szektor számára.

Folytatjuk a köztisztviselők és tanárok számítógéphez juttatását, és további szakmák dolgozóinak biztosítunk informatikai hozzáférést. Új pályázatokkal segítjük az iskolák számítógépes felszerelését. Támogatjuk a tartalomfejlesztést. Olyan kulturális adatbázisokat és ismeretterjesztő honlapokat hozunk létre, melyek az összmagyarság tudáskincsét tartalmazzák.

Továbbfejlesztjük a kormányzati portált (www.ekormanyzat.hu). A jövőben a polgárok ezen keresztül intézhetik ügyeiket az adóbevallástól a gépjárműátírásig. Folytatjuk az önkormányzatok számítógépekkel való felszerelését. Minderre évente 10 milliárd forintot szánunk.

28. ESÉLY A FOGYATÉKOSOKNAK

Az ember több, mint képességeinek összessége. A fogyatékosok az épekkel azonos méltóságú emberek. Nem szabad, hogy a fogyatékosság hátrányt jelentsen a társadalmi beilleszkedésben. A fogyatékkal élőket nem szociális helyzetük, hanem állapotuk miatt kell támogatni, s ez a társadalom közös felelőssége és feladata. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország 2000-ben elnyerte a Nemzetközi Fogyatékosügyi Díjat, amely elismerte ez irányú törekvéseinket.

Csaknem 2200 új munkahely létesült. Közel 900 munkahely megszüntetését akadályoztuk meg. 2001-ben a munkaügyi központok szolgáltatásait igénybe vevő 32 ezer megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberből közel 12 ezer elhelyezkedésében és képzésében tudtunk segítséget nyújtani. A képzésben részt vevők száma 28%-kal, a munkába állók száma mintegy 24%-kal nő.

A fogyatékosok sportjának támogatását az 1998. évi 31 millió forintról 2002-re 500 millió forintra emeltük.

A támogatási rendszer átalakításával, a munkalehetőségek bővítésével, a képzés támogatásával elérjük, hogy a megváltozott munkaképességű emberek az épekkel megegyező bérért dolgozhassanak. Ehhez állami támogatást biztosítunk. A megváltozott munkaképességűek részére távmunkaképzést indítunk.

2006-ig elérjük, hogy minden nagyobb településen legyen olyan sportcentrum és uszoda, amely akadálymentesen használható.

III. Tisztes polgári életmód

29. AZ ÉLET MINŐSÉGE

1994 és 1998 között háromnegyedére csökkent a költségvetés egészségügyre fordított összege. 1998 és 2002 között a polgári kormány a költségvetési támogatás összegét 30%-kal növelte. A munkáltatói tb-járulék ugyanakkor 39%-ról 29%-ra csökkent.

Míg az mszp-szdsz-kormány idején sokszor 20-30%-os gyógyszerár-emelkedés apasztotta a mind kevesebbet érő nyugdíjakat, addig a polgári kormánynak sikerült elérnie, hogy több mint másfél évig egyáltalán nem emelkedtek a támogatott gyógyszerek térítési díjai. 2001 elején pedig a kormány három évre szóló megállapodást írt alá a gyógyszergyártó cégekkel, melynek köszönhetően a térítési díjak emelkedésének maximuma nem haladhatja meg az éves infláció kétharmadát. A gyógyászati segédeszközök között kétszázzal több új terméket támogatunk, mint az előző kormányzati ciklusban. Helyreállítottuk a fogmegtartó kezelések ingyenességét. Ingyenessé vált az influenza elleni védőoltás az idősek és veszélyeztetettek számára. Megszületett az új kórháztörvény.

Megtörtént a háziorvosi körzetek magánosítása. Következő lépésként 2001-től a háziorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és az alapellátást biztosító fogorvosoknak lehetőségük nyílik akár 100 ezer forint/hó eszköz- és ingatlanhasználati támogatáshoz jutni. Az így beszerezhető korszerű egészségügyi eszközök megkönnyítik feladatuk végzését, a betegek pedig jobb körülmények között kaphatnak ellátást. A háziorvosok ma már kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez. A háziorvosi területi kiegészítő díjazás 4-11-ről 26-43 ezer forintra emelése jobban ellentételezi a háziorvosok gépkocsihasználatának költségét.

Intézmények átszervezésére, épület- és eszközkorszerűsítésre, a szakorvosok és szakdolgozók bérének emelésére 2006-ig összesen 606 milliárd forint pluszpénzt áramoltatunk az egészségügybe.

Számos új szűrőprogram indul a Népegészségügyi Program keretében. Célunk a polgárok egészséges életkilátásának javítása, a várható életkor meghosszabbítása. A 2010-ig szóló Népegészségügyi Programmal megteremtjük annak feltételeit, hogy a férfiak életkora legalább négy, a nők életkora legalább három évvel meghosszabbodhasson.

30. A MOZGÁS ÖRÖMÉÉRT

A polgári életvitelhez hozzátartozik a sportolás lehetősége. Ez nyújt esélyt egészségünk, jó közérzetünk biztosítására. Ezért az elmúlt négy évben több mint háromszor annyi pénzt fordítottunk a sportra, mint a szocialista kormány. Nőtt az egészséges életmódot választók száma: ma a 15 és 29 év közötti fiatalok kétharmada rendszeresen sportol.

Ma 30 ezer gyermek ismerkedik a labdarúgással 800 szakember segítségével. 80 településen és vonzáskörzetében épül világított füves és műfüves pálya a futballutánpótlás nevelésére. A Nemzeti Atlétikai Programban 60 ezer gyermek vesz részt. További 13 sportágban sportpályák építésével és sportfelszereléssel ezer gyermeknek és edzőiknek nyújtunk támogatást. A legkisebbek számára az elmúlt négy évben közel félezer játszóteret építettünk vagy újítottunk fel. 2002-ben elkészül az új Budapest Sportcsarnok, Európa egyik legkorszerűbb fedett arénája.

2006-ig elérjük, hogy minden megyei jogú városban legyen modern uszoda, amelynek építését, működését a kormány és az önkormányzatok együttműködése szavatolja. Olyan uszodákat kell építenünk, amelyek éppúgy szolgálják a versenyszerű sport, mint az ép és fogyatékkal élő emberek egészségmegőrzését. 150 tanuszodát építünk szerte az országban.

2006-ig további 6 korszerű, sportolásra és szabadidős tevékenységre alkalmas, egész évben üzemelő fedett jégpályát építünk. Elérjük, hogy régiónként legalább egy 6-10 ezer főt befogadni képes, fedett, többfunkciós sportcsarnok álljon rendelkezésre, amely segítséget nyújt a látványsportok, csapatsportok fejlődéséhez. Az iskolai tornacsarnokok építésére új programot hirdetünk meg: 2006-ra minden iskolának lesz tornaterme. A magyarországi településeken 500, a gyermekek biztonságát szem előtt tartó, új, modern játszótér épül.

2006-ig felújítjuk a Népstadiont és a környező létesítményeket: a Nemzeti Sportcsarnokot, az Olimpiai Csarnokot és a Kisstadiont. A stadionrekonstrukciós program keretében 38 stadion újul meg 2001-2003-ban.

31. A KÖRNYEZET EGÉSZSÉGE

A Fidesz - Magyar Polgári Párt számára döntő kérdés környezetünk és a természet védelme. A jövő gazdasága csak a fenntartható fejlődés keretei között működhet egészségesen.

Jelenleg hat városban, Budapesten, Dunaújvárosban, Sopronban, Nyíregyházán, Salgótarjánban és Szekszárdon épül tisztító, 2001-ben Veszprémben, Budapesten és Szegeden indult fejlesztés. Közel 270 milliárd forint értékben több mint 400 települési szennyvízberuházás van folyamatban. Több mint 3 és fél millió polgár részére biztosítottak a környezetkímélő hulladéklerakás feltételei.

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Fertő-tó a világörökség részévé vált. Megnyílik az Őrségi Nemzeti Park.

Jó esély van arra, hogy a megkezdett munkának köszönhetően 2003-ban Szatmár-Bereg térségében újabb nemzeti parkot avathatunk. Ezzel hazánk területének 10%-a lesz nemzeti park, amivel elérjük az európai uniós átlagot. Kialakítjuk az erdei iskolák rendszerét, hogy gyermekeink maguk tapasztalják és tanulják: a természet érték, létünk elengedhetetlen és pótolhatatlan feltétele.
2006-ig jelentős hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési beruházás indul meg a Duna-Tisza közén, a Sajó-Bódva völgyében, a Tisza-tónál, Pécsett és Sopronban.

Magyarország Települési Szennyvíz-elvezetési Nemzeti Programja keretében 2012-ig 2500 km szennyvízelvezető csatorna épül meg, s így a lakások csatornával való ellátottsága 60%-osra növekszik. Ezzel párhuzamosan, az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával és az állam társfinanszírozásában folytatódik és felgyorsul a nagyvárosi és térségi szennyvíztisztítók építése.

32. A KULTÚRA VILÁGA

Polgári jövő csak az egyéni és közösségi értékek megőrzésén és tiszteletén alapulhat. A kultúra a nemzeti közösség fennmaradásának alapja. A kultúrában leljük meg mindazt, ami bennünk közös, s azt is, amiben különbözünk.

Száz éve nem áramlott ennyi pénz a kultúrába, mint a millenniumi évben. Több száz műemléket újítottunk fel részlegesen vagy teljesen. 1000 köztéri szobrot állítottunk vagy újítottunk fel. 2800 kötet jelent meg kormánytámogatással, és közel 50 film készült. A millennium megünneplése ismét közel hozta egymáshoz az embereket. Települések ezrei járultak hozzá rendezvényeikkel az ünnep méltóságához. Közel száz, 1994 és 1998 között bezárt kultúrház, művelődési ház nyílt újra. A könyvtári látogatók számára ingyenessé tettük a helyben olvasást.

Több száz templom építésével és felújításával a hívek és a társadalom egészének jogos elvárásait teljesítettük. Otthont teremtettünk a kultúrának, amikor megerősítettük a nemzeti intézményeket. Elkészült a Nemzeti Színház.

2006-ig végrehajtjuk a múzeumi intézményrendszer átfogó megújítását. Jó alkalmat kínál erre, hogy 2002-ben emlékezünk Széchényi Ferencre, aki éppen 200 esztendeje alapította Nemzeti Múzeumunkat. 2006-ig elérjük, hogy a jelenlegihez képest a teljes gyűjteményállomány kétszer akkora hányada váljon a látogatók számára hozzáférhetővé. 2010-ig a teljes raktári állomány - digitális formában - is elérhetővé válik. A könyvtári fejlesztés fő irányát a kistelepülésekre koncentráljuk, hogy informatikai fejlesztésekhez juthassanak hozzá.

Az új Nemzeti Színház körül Millenniumi Városközpontot létesítünk. Itt lesz a Hagyományok Háza, a nemzet kulturális hagyományainak otthona. Helyet kap a Modern Magyar Művészetek Múzeuma és a Nemzeti Koncertterem, amely méltó körülményeket teremt majd a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar számára is. A Budai Vigadóban Régi Zene Központot állítunk fel, és 2006-ig létrehozzuk a Kortárs Zenei és Információs Központot.

33. A HIT A LEGSZEMÉLYESEBB KÖZÜGY

Az egyházak hitéleti, oktatási és karitatív tevékenysége nélkülözhetetlen egy polgári társadalomban. A mai globalizálódó világban különösen fontos a történelmi egyházak közösségeinket összetartó, európai és polgári értéket is közvetítő szerepe.

Megszűnt az állami és egyházi intézmények közötti különbségtétel az oktatás és az egészségügy területén: ma már ugyanaz az állami támogatás illeti meg őket.

A történelmi egyházakkal történő megállapodások megkötésével hosszú távra biztosítottuk az egyházak államtól való független működésének feltételeit. Ugyanakkor nem tettünk le arról a szándékunkról, hogy határozottan fellépjünk a társadalomra és egyénre egyaránt veszélyes olyan csoportokkal szemben, amelyek visszaélnek az egyházi státussal, s nem hitéleti, hanem gazdasági célokra használják az egyházi függetlenséget.

A Fidesznek szándéka, hogy a házasságkötéseknél is érvényesülhessen a polgár szabadsága. Ezért - más országokhoz hasonlóan - szeretné, ha Magyarországon az állam érvényesnek ismerné el az egyházi esküvői szertartást, s akik egyházi szertartás szerint esküsznek, ne legyenek kényszerítve egy másik eljárás lefolytatására. Törvényben rögzítjük a vallásos emberek egyenlőségét a tekintetben, hogy az órarendben a hitoktatást a védett időben tartsák gyermekeik számára. Biztosítjuk a polgárok jogát ahhoz, hogy a kórházakban egyházi lelki támaszban részesüljenek.

34. A POLGÁRI KÖZÖSSÉGEK EREJE

Polgárként élni, polgárként gondolkodni csak ott lehet, ahol a közös gondokról együtt döntenek, ahol a közügyeket közösen intézik, és ahol a közösségi szolgáltatások mindenkit szolgálnak. A polgárrá válásban, mindennapi kultúránk gyarapításában fontos szerepet töltenek be az öntevékeny polgári közösségek.

1997-ben az mszp-szdsz-kormány 62 milliárd forintot juttatott a civil szférának. 2001-ben a polgári kormány ennek háromszorosát, 178 milliárd forintot biztosított e szervezetek működéséhez és különböző programok szervezéséhez.

1998 és 2002 között közel háromezer ingatlant biztosítottunk mintegy ötezer polgári közösség számára. Pályázat útján 1,6 milliárd forint értékben több mint háromezer számítógéphez jutottak. 1998 óta minden megyeszékhelyen létrehoztuk a Civil Házakat, melyek az ország 47 ezer civil szervezetének biztosítanak infrastrukturális hátteret.

2006-ig megháromszorozzuk a Civil Házak számát. Így még gyorsabban és még egyszerűbben jutnak információhoz, segítséghez a kisebb településeken működő civil szervezetek.

Az ország minden nagyvárosában mobil oktatási központokat hozunk létre, amelyek segítséget nyújtanak szakemberek képzéséhez, elősegítve a közélet feletti civil kontroll erősödését. 2006-ig minden felsőfokú oktatási intézményben akkreditált civil szakemberképzést indítunk el, melyhez megfelelő ösztöndíjprogramot rendelünk.

35. BUDAPEST

Budapest nem pusztán az ország fővárosa, hanem a környező településekkel együtt közel 3 és fél millió embernek munkát adó központ. Hatalmas város hatalmas lehetőségekkel.

1998 és 2002 között a polgári kormány közel 200 milliárd forinttal támogatta a város és az ország számára fontos beruházásokat. Hosszú évek huzavonái után megépült a Nemzeti Színház a Duna mellett. Az Erzsébet téren ma park várja az embereket. Európai viszonylatban is egyedülálló park és egyben kulturális központ jött létre az egykori Ganz-gyár helyén: a Millenáris. A Népligetben új távolsági buszpályaudvar épült. Elkészült a Dél-pesti Szennyvíztisztító. Új épületek emelkedtek a Lágymányosi Egyetemi Központban. Épül a Kardiológiai Intézet Gyermekközpontja, és korszerűsítjük a Nemzeti Múzeumot. 2002 végére felépül az új Budapest Sportcsarnok.

Európa más városaihoz hasonlóan már 2003-tól lehetőség nyílik Budapesten a különböző szolgáltatók által létrehozott tarifaközösség alkalmazására. Ez egységes bérletrendszert jelent, beleértve az elővárosi vasutakat és a Budapest határát átlépő buszokat is. Ezzel mintegy 3,5 millió ember számára válik a közlekedés megszervezése könnyebbé. 2003-tól megkezdődik a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése.

2006-ig újabb 250 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a fővárosi közlekedés helyzetén jelentősen javítsunk. Megépül az m0-s autópálya északi, déli és keleti vonala, az m0-s északi hídja. Fejlesztjük az elővárosi vasutakat. A kerületi földutak burkolására 20 milliárd forintot költünk. 50 milliárd forint jut a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére. Budapestet és Esztergomot HÉV köti össze. Felújítjuk a Népstadiont és környékét. Befejezzük a Budai Vár és a Mátyás-templom rekonstrukcióját. Megépül a Millenniumi Városközpont, az ország új kulturális fellegvára.

36. OLIMPIA

Mindannyiunk régi álma, hogy méltó módon mutassuk meg a világnak, mire vagyunk képesek mi, magyarok. Az olimpia nem csak és nem elsősorban sportesemény. De még csak nem is kizárólag gazdasági esemény. Az olimpia a nemzet felemelkedését segítő és ehhez a szükséges lépéseket rendszerbe foglaló program. Magyarország nem nagy területű ország, így minden régió közvetetten és közvetlenül is részesül az olimpiából.

Mintegy 3000 milliárd forint szükséges a 2012. évi olimpiai játékok megszervezéséhez. Ennek felét a magyar állam vállalja magára. Másik jelentős részét a külföldi és belföldi magánforrások biztosítják. Az Európai Unió pénzalapjai is megnyílnak az infrastrukturális fejlesztések kapcsán.

Az olimpia megrendezése eddig nem látott távlatokat nyit meg Magyarország polgárai előtt. Előrehozza az utak, a vasutak és repülőtéri beruházások beindítását. Új szállodák, konferenciaközpontok, sportlétesítmények építését ösztönzi. Munkahelyek tízezreit hozza létre. Megújul a tömegközlekedés, fejlődik az informatika, a telekommunikáció, teljes körűvé válik a csatornahálózat és a szennyvíztisztító rendszer.

Mindaz, aminek megoldását, megépítését, megteremtését egyébként is el kell végeznünk, ebben a nagyszerű közös elképzelésben új értelmet nyer.

IV. A polgárokat szolgáló állam

37. MAGYARORSZÁG EURÓPA SZÍVÉBEN

Magyarország polgárai magyarok és európaiak kívánnak lenni. Ez felel meg a ma élők akaratának, ez ad értelmet az elmúlt évtized közös erőfeszítéseinek. Ez következik jelentős múltra visszatekintő polgári hagyományainkból, ez van összhangban millenniumát ünneplő államunk 1000 esztendős értékeivel.

1998-ban a polgári kormány kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Mára a tárgyalási fejezetek több mint háromnegyedét lezártuk. Elértük, hogy az Európai Unió által készített országjelentések elismerik: Magyarország az első körben csatlakozik az unióhoz.

1998 és 2002 között Magyarországon megvalósult az Európai Unióban elfogadott és elvárt határőrizeti rendszer kiépítése, a személyek, valamint a gépjárművek ellenőrzése és regisztrálása a Schengeni Egyezmény követelményei szerint.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásban a polgárok szava a döntő. Ezért népszavazással erősítjük meg az uniós csatlakozást.

Uniós csatlakozásunk után a mai tagországok többségében a magyar polgárok korlátlanul vállalhatnak majd munkát. A magyar termőföldet sikerült megvédenünk, külföldi személy vagy cég nem vásárolhat magyar termőföldet. 2006-ig dönthetünk arról, hogy belépünk az euró pénzügyi rendszerbe. Ez esetben megszűnik a magyar forint, és helyét Magyarországon is az euró veszi át.

A magyar gazdaság növekedési üteme 2001-ben meghaladta az EU-országok átlagának kétszeresét. Reális célként tűzhetjük ki, hogy 2015-re elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét.

38. FELELŐSSÉG A MAGYAR NEMZETÉRT

A magyar állam és a nemzet határai nem esnek egybe. Ez fokozott felelősséget ró Magyarországra.

Kiépítettük a magyar-magyar összefogás intézményrendszerét. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, valamint a magyar kormány közös és hiteles fóruma. Megalkottuk a státustörvényt, amely a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését szolgálja. Ez a siker túlnő az országhatárokon. A törvény elsődleges célja, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön magyarként maradhassanak meg. Ennek a környezetünkben régóta feszítő problémának a megoldása segít abban, hogy a térség stabilitása növekedjék. Ez könnyebbé teszi hazánk és a szomszédos államok csatlakozását az euroatlanti szervezetekhez.

Hosszú, de őszinte vita után az erdélyi magyarság helyzete rendeződött a Romániával kötött megállapodással. Már eddig is több mint százezren igényelték a magyarigazolványt, és az érdeklődés egyre fokozódik.

Támogattuk a határon túli magyar közösségek önálló oktatási és képzési rendszerének kiépítését. A legnagyobb létszámú határon túli közösség számára segítettük az önálló Erdélyi Magyar Tudományegyetem újraindítását.

A Fidesz jövőképe a magyar nemzet többszintű integrációjában gyökerezik. A nemzeti integráció megteremti a lehetőséget, hogy a státustörvény keretében a magyar állam személyre szóló közösséget vállaljon a határon túli magyarokkal.

39. BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM: NATO

Az ország védelmi képessége biztonságunk záloga, ami garanciát nyújt hazánk demokratikus, polgári fejlődéséhez. Ez a biztonság két pilléren nyugszik: a magyar nemzet önerején és az euroatlanti integráción, a nemzetközi együttműködésen. Magyarország katonai biztonsága századokra visszatekintve nem volt olyan szilárd, mint lett a nato-hoz való csatlakozással. Megkezdődött a rendszerváltozás óta halogatott haderőreform. Reálértéken növekedett a védelmi költségvetés, megváltozott a haderő szerkezete, és átalakult területi elhelyezkedése. Elindult az elavult eszközök cseréje. Az újak beszerzésénél előnyt élveznek a magyar készítésű termékek.

6 hónapra csökkent a sorkatonai szolgálat ideje 2002. január 1-jétől, ami összhangban van mind a honvédség szükségleteivel, mind a családok érdekeivel. 15 hónapról 11 hónapra mérséklődött a polgári szolgálat ideje. A kétgyermekes apák már mentesülnek a sorkötelezettség alól.

Legalább 50%-kal nőtt a hivatásos katonák jövedelme 2002. január 1-jétől minden állománycsoportban. A kidolgozott karriermodell biztonságot nyújt a kiszámítható előmenetelhez, és lehetőséget teremt a civil életbe való esetleges későbbi zökkenőmentes átlépésre is.

A mintegy tízéves haderőreform egyik fontos célja, hogy a Magyar Honvédség tisztán professzionális haderővé alakuljon. Ugyanakkor Magyarország hosszú távon nem mondhat le arról, hogy az egészséges fiatal férfiakat kiképezzük az alapvető katonai ismeretekre, hogy képesek és készek legyenek fegyveresen részt venni a haza védelmében, ha a szükség úgy kívánná.

A két egymásnak látszólag ellentmondó törekvést a Nemzetőrség mint új fegyveres erő létrehozása oldhatja fel. A Nemzetőrség az önkéntesség alapján szerveződő tartalékos-utóképzést, továbbá a katasztrófaelhárításban való részvételt is feladatul kapja.

Tovább folytatjuk a hivatásos állomány tagjainak otthonhoz juttatását: ötezer lakást biztosítunk részükre.

40. KISEBB ORSZÁGGYŰLÉS

A magyar polgárok továbbra sem értik, hogy miért van szükség csaknem négyszáz fős parlamentre. Ez a létszám nemzetközi összehasonlításban aránytalanul magas az ország területéhez és lélekszámához képest.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt már 1998 előtt is és kormányra kerülése után is javasolta a képviselői létszám nagyarányú csökkentését. Javaslata azonban a parlamentben nem kapott elég támogatást.

Továbbra is kitartunk azon javaslatunk mellett, hogy az Országgyűlés létszáma jelentősen csökkenjen. Ez javítaná a képviselői munka hatékonyságát, gyorsítaná és olcsóbbá tenné a törvényhozást.

41. A JOG EREJÉVEL

A jogszabályok feladata, hogy a törvényesség kereteit rögzítsék. Az állam csak áttekinthető és végrehajtható jogszabályok mellett várhatja el azt, hogy a polgárok valóban betartsák azokat.

A polgárok életét korábban gyakran túl sok és indokolatlanul változó jogszabály nehezítette. Az elmúlt négy évben közel 3000 felesleges jogszabályt helyeztünk hatályon kívül, beleértve a törvényeket, kormány- és minisztériumi rendeleteket és határozatokat. Létrejött az Országos Jogsegély Szolgálat, amely a jogszabályok értelmezésében segít a polgároknak.

A következő ciklus legfontosabb feladata a hatályos alkotmány áttekintése és az európai uniós csatlakozás miatt is szükséges jelentős módosítása.

Új, a mostaninál átfogóbb körű polgári törvénykönyvre van szükség. Az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat a jelenleginél hatékonyabban kell védenünk.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) megőrzi a polgári kormány büntető jogpolitikájának szigorát. Megújult szemlélete nem annyira a bűnelkövetők jogainak biztosítását, hanem a bűncselekmények áldozatainak érdekét, helyzetük javítását állítja középpontba.
Alapvető törvényeink megalkotása lehetőséget ad számos újabb elavult, felesleges jogszabály hatályon kívül helyezésére. Ezzel a jogrendszert egyszerűbbé és egységesebbé, a jogalkalmazást pedig következetesebbé tesszük.

42. RENDŐRSÉG A POLGÁROKÉRT

A rendőrség megerősítése a közbiztonság alapja. Magyarország olyan korszakba lépett, hogy az államot, és azon belül is a rendőrséget, nem ellenfélnek tekintik a polgárok, hanem a saját biztonságuk érdekében szükséges jónak.

Első lépésként kifizettük a rendőrség Horn-Kuncze-kormány által felhalmozott 4,5 milliárdos adósságát. Jelentősen emeltük a rendőrök fizetését. 2001-2002-ben közel 400 rendőrlakást adtunk át.

A szigorúbb törvények és a hatékonyabb bűnüldözés következtében sikerült jelentősen visszaszorítanunk a bűncselekmények számát. Míg 1998-ban az ismertté vált bűncselekmények száma több mint 600 ezer volt, addig 2001-ben ennek már csak alig több mint háromnegyede, 465 ezer. Jelentős pozitív változás az is, hogy csökkent a közterületeken és a szervezetten elkövetett bűncselekmények száma, egyre kevesebb a betöréses lopás, és mintegy egyharmadával csökkent az autólopások száma.
A rendőrség munkájának elismertsége javult, és eleget tett azoknak a követelményeknek, amelyek az Europol-tagság eléréséhez szükségesek. Így tagjai lettünk az Európai Unió rendőri szövetségének. A szervezett bűnözés elleni fellépés elősegítésére létrejött a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amely tíz különböző szervezet adatait gyűjti és elemzi, ezzel nyújtva segítséget a bűnszervezetek felszámolásához.

2006-ig mintegy 2000 új rendőr lép szolgálatba. 2000 járőrautót cserélünk le. Ezzel elérhetővé válik, hogy a rendőrök a jelenlegi kivonulási idő fele alatt érkezzenek a helyszínre. Folytatódik a rendőrök otthonteremtésének támogatása: 2006-ig további 1500 lakás épül számukra. Azoknak az önkormányzatoknak, ahol a technikai feltételek adottak, csak a személyi állomány hiányzik, a Belügyminisztérium rendőrt biztosít.

43. HATÉKONY IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A kilencvenes években sajnos szinte hozzászoktunk, hogy a pereskedés akár évekig is elhúzódhat. Pedig ha sokáig késnek az ítéletek, nő a jogbizonytalanság és az önbíráskodás veszélye. A polgári kormány ezért igyekezett mindent megtenni, hogy felgyorsítsa a bírósági eljárásokat.

Ezért 900 millió forint többletpénz jutott a bíróságok személyi állományának fejlesztésére. 740 fővel növeltük a bíróságok összlétszámát. Megtörtént a bírók munkájának tehermentesítése. Más, helyi bíróságok mellett 2002-ben több milliárd forint értékben felújítjuk a Pest Megyei Bíróság épületét.

Az ítéletek végrehajtása gyorsabb és kiszámíthatóbb lett.

Az elmúlt négy év eredményei ellenére a polgárok még mindig gyakran érzik úgy, hogy ügyüket indokolatlanul késlekedve bírálják el. Ezért törvényt alkotunk arról, hogy a jövőben az a peres fél, aki úgy érzi, hogy ügye a kelleténél jobban elhúzódik, a felettes bírósághoz fordulhat. Ez megvizsgálja, hogy az eljáró bíróság megtett-e mindent azért, hogy a pert a lehető legrövidebb idő alatt lezárják. Ha mulasztás történt, határidőt tűz ki annak pótlására.

Lehetővé tesszük, hogy a felek jogvitájukat úgynevezett közvetítő elé terjesszék. Ez a gyors és olcsó eljárás mindkét érintett számára elkerülhetővé teszi a lassú és drága pereskedést. A pártfogó ügyvédi és kirendelt védői intézmény korszerűsítésével biztosítjuk, hogy a szegényebb sorsúak se szenvedjenek hátrányt jogaik érvényesítésében.

44. TISZTA VIZET A POHÁRBA

A korrupció visszaszorítása napjainkban a világ összes államában az egyik legfontosabb feladat. A szocialista kormányzat nem lépett fel kellő határozottsággal a korrupció ellen, mert az mszp-szdsz-kormány volt a magyar történelem legkorruptabb kormánya.

Hazánk 1999-ben csatlakozott az ensz Korrupcióellenes Globális Programjához. Ma az ensz a magyar korrupcióellenes programot tekinti a mintapéldának. Ez három fontos elemből áll. A korrupciós csábítás csökkentése érdekében jelentősen emelkedtek a közszférában dolgozók bérei. Ugyanakkor az ellenőrizhetőség érdekében mintegy 100 ezer embernek vagyonbevallási kötelezettsége van. Egyben szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok. Végül az elkövetéstől való félelem felkeltése érdekében az Országgyűlés nagymértékben szigorította a korrupciós bűncselekmények büntetését. Mindez jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, és elősegíti a polgárok bizalmának erősödését a közszolgálat iránt.

Az adó- és járulékszabályozásra vonatkozó törvényeken keresztül több lépés történt a feketegazdaság "kifehérítése" érdekében: megerősödtek a bűnüldöző szervek, új korrupcióellenes egység állt fel az orfk-n belül, létrejött az apeh Bűnügyi Nyomozó Hivatala és a maffiaellenes központ.

A bevezetett intézkedések hatását jelzi, hogy a Transparency International nemzetközi kutatóintézet szerint a volt szocialista országok közül Észtország mellett Magyarországon sikerült a leghatékonyabban visszaszorítani a korrupciót. Ezzel több európai uniós országot is megelőztünk.

Áttekinthetővé és láthatóvá tesszük a jogalkotás folyamatában azokat a közhatalmi, társadalmi és gazdasági érdekeket, amelyek egy jogszabály megalkotása során érvényesülnek.

2003-ra megalkotjuk a lobbitörvényt. Ezzel végre írásba fektetjük, pontosan mit értünk a törvénytelen gazdasági, politikai vagy egyéb jellegű befolyásolás fogalmán.

45. KÁBÍTÁS NÉLKÜL

Nagy álmainkat csak ébren valósíthatjuk meg. Ezért kötelességünk megvédeni gyermekeinket a testi, lelki és szellemi leépülést okozó kábítószerektől.

A drogterápiás intézményekben 60%-kal nőtt a férőhelyek száma. Állami, önkormányzati, szakmai és civil összefogással nemzeti stratégiát alkottunk a kábítószer visszaszorítására. Megállítottuk a kábítószereket kipróbálók számának növekedését.

Különbséget tettünk a kábítószerrel való visszaélés büntetésében fogyasztó, előállító és kereskedő tevékenység szerint. Nagyobb lett a felderítési arány a drogkereskedők és a drogterjesztők között. 1998 és 2002 között 57 drogdiszkót, drogklubot zárt be a rendőrség.

2002 és 2004 között a jelenlegi másfélszeresére nő a férőhelyek száma a drogterápiás intézményekben. 2006-ra az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programmal összhangban a drogokat kipróbálók számának jelentős mértékű csökkenését tűzzük ki célul. A jövőben minden tanköteles diák évente átfogó drogmegelőző képzésben részesül. Megtisztítjuk az iskolák környékét a drogüzérektől.

46. A HELYI ÖSSZEFOGÁS EREJE

Az Európai Unió gyakorlatának egyik legfontosabb elve, hogy a döntések azon a szinten szülessenek, ahol kifejtik hatásukat. Ezzel egyetértve tovább szélesítettük az önkormányzatok hatáskörét, de egyben felelősségét is bizonyos területeken. Az önkormányzatok fejlesztési támogatásai az elmúlt négy évben több mint másfélszeresére nőttek. 1996 és 1998 között 25 önkormányzat ment csődbe. 1998 és 2002 között már csak 5 esetben fordult elő, hogy átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került egy-egy önkormányzat.

Az 1993. augusztus 13. előtt keletkezett és üzembe helyezett gázközművek után járó, a korábbi kormányok által ki nem fizetett több mint 60 milliárd forintos tartozást a polgári kormány kiegyenlítette. Az oktatási intézmények állami támogatása 60%-ról 80%-ra emelkedett. Az 1100 főnél kevesebb lelket számláló kistelepüléseken 100%-ban az állam fedezi az oktatás támogatását. Jelentős lépés történt a városiasodásban, számos település nyert városi rangot.

2006-ig az elmúlt 12 év tapasztalata alapján módosítjuk az önkormányzati törvényt. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az önkormányzatok megfelelő módon legyenek felkészülve az európai uniós csatlakozásra. Megalkotjuk az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat. Ennek keretében felülvizsgáljuk a címzett és céltámogatási rendszert. A megkezdett, de finanszírozási okból megszakadt beruházásokat lehetőség szerint be kell fejezni.

Pénzügyi eszközökkel is elősegítjük a kis önkormányzatok szakmai együttműködését az ügyintézésben. Támogatjuk a kisközösségen belüli szervezeteket, különösen az önkéntes tűzoltó egyleteket, polgárőrségeket, a polgári védelmi szerveket.

47. NYILVÁNOS NYILVÁNTARTÁSOK

A közhiteles nyilvántartások működtetése és a polgárok hozzáférésének biztosítása a szolgáltató állam kötelezettsége.

Európába lépésünk fontos állomása, hogy a Belügyminisztérium megkezdte okmányaink teljes körű cseréjének végrehajtását. Megújult az útlevélcsalád, a gépjárműtörzskönyv, a forgalmi engedély, a személyazonosító és a lakcímigazolvány - az Európában elfogadott plasztikkártyával felváltva a könnyebben hamisítható papíriratokat.

A személyi igazolvány és a közlekedési hatóság körébe tartozó igazolványok kiadása már nem a rendőrség, hanem a civil közigazgatás feladata, és azt a jegyzők irányításával a körzetközpontonként működő 263 okmányiroda végzi. A gazdasági kamarák helyett most már az okmányirodákban válthatók ki a vállalkozási igazolványok is. Ezzel a polgárok átlagos ügyintézési ideje 30 percre csökkent.

1998 nyara óta egyablakos az ügyintézés a cégnyilvántartás területén is. Létrejöttek az egységes számítógépes rendszer, adatbázis alapjai az apeh, a ksh és az oep együttműködésével. Vidéken ma már 30 nap alatt bejegyeznek egy céget.

A földhivatalokban csak Budapesten 700 ezer ügyirathátralék volt 1998-ban. Ezek számát mára sikerült 100 ezer alá csökkenteni. A vidéki földhivatalok hátralékát teljesen felszámoltuk.

2006-ig az átlagos ügyintézési időt a jelenlegi 30 percről 20 percre csökkentjük az okmányirodákban.

2006-ig folytatjuk a 116 körzeti és 20 megyei földhivatal felújítását és eszközfejlesztését, kiépítjük informatikai rendszerüket. Az egységes adatbázis segítségével kialakítjuk az online ügyintézést. Megteremtjük az ehhez nélkülözhetetlen elektronikus aláírás hitelesítésének feltételeit. Teljesen felszámoljuk a budapesti földhivatalok ügyirathátralékát.

48. EGYENLŐ MÉRCÉVEL MÉRVE

A közteherviselés csak akkor igazságos, ha az adóhatóság mindenkire azonos feltételeket alkalmaz az adók behajtása során.

Megtörtént az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felügyeletének integrálása a kormányzat, illetve az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe. A járulékbegyűjtés rendszere bekapcsolódott az apeh adóbegyűjtési rendszerébe, ezzel megszüntettük az újabb, behajthatatlan járuléktartozások keletkezését.

Létrejött az Európai Unió országaiban alkalmazott adórendőrség, melynek feladata a tisztességes adófizetők védelme és a tisztességtelenek kiszűrése. Segítségével sikerült leleplezni az eddigi legnagyobb hamis számlagyárat: a vecsésit, mely több milliárd forinttal károsította meg a becsületes magyar adófizetőket. Az adórendőrség 1999-es létrehozása óta több mint 45 milliárd forint elkövetési értékű bűncselekményt derített fel.

Négy évvel ezelőtt csak bízhattunk az összefogás erejében.
Ma már jó okkal hiszünk benne.

KÖZÖS ERŐVEL
POLGÁRI MAGYARORSZÁGOT TEREMTETTÜNK
AZ ÖNBIZALOM ÉS A BIZALOM MAGYARORSZÁGÁT

Magyarország polgárai európai polgárok.
Olyan országban akarnak élni,
amelyben európai életkörülményeket teremthetnek a maguk számára.

SIKEREINKET
AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉNEK KÖSZÖNHETJÜK

A munkanélküliség négy év alatt 8,7%-ról 5,6%-ra csökkent.
Ez már több mint két százalékkal kedvezőbb az Európai Unió átlagánál.
Az infláció az 1997-es 18,4%-ról 2001 decemberére 6,8%-ra mérséklődött.
2001-ben kétszer annyi, 175 ezer új gépkocsit vásároltunk, mint 1997-ben.
1998 és 2001 között a mobiltelefonok száma megnégyszereződött, meghaladta az ötmilliót.
Eddig már több mint hetvenezren vették igénybe a továbbtanulók számára teret nyitó Diákhitelt.
A munkavállalók csaknem negyede, 880 ezer polgár számára jelent előrelépést a minimálbér több mint kétszeresére emelt, 50 000 forintos összege.
350 ezer munkát vállaló nyugdíjas összesen évi 15,5 milliárd forinttal gyarapodik, mert eltöröltük a nyugdíj beszámítását az adóalapba.
Az otthonteremtő támogatás egyetlen év alatt ötszörösére emelte a családok által igénybe vett hitelállományt, és megkétszerezte az épülő lakások számát.

A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT

Fontos dolog következik az életünkben, ismét döntenünk kell.
Annak érdekében, hogy ez a jövő közös legyen, és senki ne maradjon ki belőle, éljen jogával, és vegyen részt az országgyűlési választáson.
Jöjjön el szavazni, és hozza el magával családját, barátait, ismerőseit.
Az ő sorsukról és saját személyes életéről dönt a szavazófülke függönye mögött.

MIÉRT LENNE TÚLZÓ EMBERI IGÉNY AZ, HOGY GYERMEKEINK EURÓPAI POLGÁRKÉNT NŐJENEK FEL, ÉS EZT MÉG MI IS EGÉSZSÉGBEN MEGÉLHESSÜK?

Egy vasárnap délelőtt megér négy nyugodt évet.

Az Ön döntését támogatja:

Fidesz - Magyar Polgári Párt

Magyar Demokrata Fórum

Magyar Kereszténydemokrata Szövetség

Kisgazda Polgári Egyesület

Fidelitas

Lungo Drom
Országos Cigány Érdekvédelmi
és Polgári Szövetség

A kiadásért felel:
a Fidesz - Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége
Fidesz Központi Hivatal: 1062 Budapest, Lendvay u. 28.
Telefon: 269-5353, Fax: 269-5343, Internet: http://www.fidesz.hu
Megjelent: a Fidesz - Magyar Polgári Párt XIV. Kongresszusán
Budapest, 2002. február 16.