A nagy Bánk bán tényleg operai

A fenti címmel Kevin Thomas írt cikket a Los Angeles Timesban az Amerikai Egyesült Államokban hét végén bemutatott Bánk bán című operafilmről. Az itthon hecckampány áldozatává tett filmet az USA-beli nézők láthatóan operafilmként nézték, és a jelek szerint el vannak ragadtatva tőle. Az alábbiakban a cikk összefoglalója olvasható.

Létrehozva: 2002. november 19., 13:06 \| Utoljára frissítve: 2002. november 21., 19:41	nyomtat	küld

Magyarország kulturális örökségében a legfontosabbnak tartott zenei dráma a Bánk bán végre elérte, hogy képernyőre került teljes nagyságában, tankönyvbe illő példát mutatva arra, hogyan kell egy operát filmre vinni úgy, hogy a két műfaj nem egymás ellen, hanem pont egymást erősítve hat.

Ahhoz hogy mindez megvalósuljon, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmost visszacsábították szülőhazájába, hogy leforgassa első filmjét Magyarországon, amit még 1956-ban a forradalom leverése után hagyott el. Zsigmond az első filmes rendező Káel Csabával és a forgatókönyvíró Mészöly Gáborral dolgozott együtt. Katona József Bánk bánját ültették át, amelyből 1852-ben Erkel Ferenc Egressy Béni librettójával operát készített. A "Bánk bán"-t mint operát még soha nem vitték korábban filmre, de Katona színdarabja már látható volt vásznon 1914-ben, Kertész Mihály rendezésében, aki 1926-ban a Warner Bros legendás Michael Curtizévé vált, és aki a Casablanca és más hollywoodi klasszikusok rendezője volt.

Az opera gyökerei egy 13. századi legendán alapulnak. A korabeli gótikus kastélyokban és a gyönyörű természet adta tájon forgatva a film készítői tisztelték az opera fenséges ünnepélyességét, de Zsigmond, tompított színeket használva, gördülékennyé és kecsessé tette a darabot. A film készítői elérték, hogy a színpadi mű képernyőre való adaptálásában is láthatjuk a karakterek pszichológiai komplexitását.

...

Operaszakértőre lenne szükséges ahhoz, hogy értékelje a Bánk bán érdemeit és neves énekeseit. A laikus számára Erkel muzsikája szárnyaló, az énekesek hangja pedig gyönyörű. Erkel érzelemmel teli zenéje Verdi középső korszakához hasonlítható, a Bánk bán mindent egybevetve szemet és fület gyönyörködtető, izgalmas élmény.

...

A Bánk bán körül tavaly heves parlamenti vita folyt, mint az egyik államilag támogatott alkotásról azok sorában, melyek célja, hogy a magyar történelmet és kultúrát ünnepeljék, miközben a posztkommunista korszakban sok magyar filmkészítő a túlélésért küzd. Feltehető, hogy a Bánk bán (speciális műfaja miatt) nagy nézősereget Amerikában nem fog elérni, az viszont a film alapján biztosnak tűnik, hogy 2,6 millió dolláros költségvetés minden centje, amiről a híradások szóltak, felhasználásra került.