Gyurcsány, a programgyártó

Gyurcsány Ferenc a parlament őszi ülésszakának hétfői ülésnapján újabb nagy ívű, ezúttal 48 pontból álló programot hirdetett. A kormányfőnek már meglehetős rutinja van a programalkotásban. Ebbéli ténykedése első elemeként 2004-ben - miniszterelnöki pozíciója elnyerésekor - meghirdette a Lendületben az ország című tervet, ezt követte a 100 lépés programja, majd 2006-ban az új kormányprogram következett, az Új Magyarország fejlesztési terv, később pedig a Nemzeti fejlesztési terv is. A programok jelentős része nem volt több kommunikációs fogásnál, kevés valósult meg belőlük.

Létrehozva: 2007. szeptember 13., 06:04 | Utoljára frissítve: 2007. szeptember 13., 09:36	nyomtat	küld

kapcsolódó

Best of Gyurcsány 2 - nézzen Ön is videót Gyurcsány hazugságairól

Erős, gyarapodó köztársaságunk biztosítja, hogy egyre többen élhessenek egyre jobban - áll Gyurcsány Ferenc 2004-es kormányfői programjában. Az újdonsült miniszterelnök akkor azt írta, hogy hazánk Európa legfejlettebb országai közé emelkedhet: "Bátor, cselekvő kormányzás, magabiztos polgárság, sikeres európai Magyarország - ez a haladás receptje" - fogalmazott akkor a kormányfő. "A kormány fenn kívánja tartani a szigorú és takarékos költségvetési politikát. Ez a feltétele annak, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön az államháztartás hiánya és az államadósság hazai össztermékhez mért aránya" - olvasható a programban.

A miniszterelnök elképzelései nem teljesültek: egyrészt regnálása első két évében, tehát a Lendületben az ország program idején minden történt, csak cselekvő kormányzás nem. Ezt maga Gyurcsány ismerte el zárt körben az elhíresült őszödi beszéd alkalmával. Növekedett az infláció, az államadósság és a költségvetés hiánya is. Még a 2006-os választások előtt megszületett a lassan adagolt 100 lépés programja is. E pontokat nyolc fő fejezetbe gyűjtötte össze Gyurcsány: az egészségügy, a családtámogatások rendszere, a szakmunka becsülete, az adóterhek csökkentése, az agrárium és a vidékfejlesztés, az igazságos és modern iskola, a nyugdíjasok biztonsága és a gyermek-egészségügyi program fantázianevű intézkedéscsomagokba. Valódi intézkedés azonban nemigen lett.

Illetve egy jelentős lépés mégis történt, amely azonban a 2006-os választási kampány legnagyobb hazugságának bizonyult: a parlament elfogadta az ötéves adócsökkentési programot, amelyet a választási győzelem után gyorsan meg is semmisített.
A kormányfő dramaturgiai érzékét dicséri a 100 lépés programjának azon vállalása is, amely szerint 15 éven belül a felére csökken a gyermekhalálozás: ezt az elképzelést pont abban a svábhegyi gyermekgyógyintézetben jelentette be a kormányfő, amely azóta már meg is szűnt - a csecsemőhalálozás pedig nyolc százalékkal nőtt az elmúlt évben.

Az első Nemzeti fejlesztési terv után - amely 2004 óta létezik - Gyurcsány Ferenc hirdette meg a II. Nemzeti fejlesztési tervet a 2007-2013 közötti időszakra. Az NFT II. másik elnevezése az Új Magyarország fejlesztési terv, amelyről már a tavalyi országgyűlési kampányban is beszélt a miniszterelnök. Az uniós fejlesztési források pályázatait, elosztását szabályozó terv felügyeletét Bajnai Gordon látta el először kormánybiztosként, majd most önkormányzati miniszterként.

Az úgynevezett Budapest-szerződést szintén a kormányfő hirdette meg, az "ígéretcunamit" tartalmazó dokumentumot Demszky Gábor főpolgármesterrel együtt írta alá Gyurcsány Ferenc 2006. március 29-én. A Budapest-szerződést Demszky úgy jellemezte: "új fejezet kezdődött Budapest történetében. A szavak és választási ígérgetések helyett a tettek szövetségét köti meg a főváros a kormánnyal". A kormányfő és a főpolgármester többek között erre vállaltak kötelezettséget: "határidőre befejezzük a 4-es metró építését, összehangoljuk a Volán, a MÁV és a BKV járatait, hogy gyorsabb és olcsóbb legyen a közlekedés Budapest és környéke között, a kormány lehetőség szerint újabb forrásokkal bővíti, és az utak mellett a hidakra, aluljárókra is kiterjeszti támogatását."

Gyurcsány Ferenc legutóbb az Országgyűlésben egy 48 pontos programot hirdetett a jövő évre. A miniszterelnök ezek között súlyponti feladatnak nevezte a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az iskolarendszer megújítását, az egészségügy átalakítását, valamint a hétköznapi biztonság, az "új rend" megteremtését. Ez utóbbi témakör része az új pártfinanszírozási törvény, az új költségvetési szabályok megalkotása, a képviselői költségtérítés, illetve a munkavégzés szigorúbb szabályozása, új intézkedések a feketegazdaság és a feketemunka visszaszorítására, nulla tolerancia a közbiztonságban, szankciók az élelmiszer-biztonságban, szigorúbb fogyasztóvédelem, keményebb szabályok a környezeti károkozókkal szemben, valamint az emberi méltóság védelme.

Bodacz Balázs-Pál Gábor, Magyar Nemzet

fidesz.hu