Irtó nagy korrupció

El kell ismerni, hogy Gyurcsány Ferencnél még senki sem hirdetett korrupcióellenesebb programot. A miniszterelnök-pártelnök a szocialisták 18. születésnapján az ígérte, hogy ennek a közéletet romboló bűncselekménynek még az írmagját is ki fogja irtani.

Létrehozva: 2007. október 11., 16:23	nyomtat	küld

kapcsolódó

Székházbotrány a Vérmezőn

És igazolhatjuk, hogy a kormányfő keresi az utat a tiszta Magyarországhoz, a piszkos kezek lefogásához, még ha bátor akciója egyelőre csak a haszonlesők számát növeli, a magánzsebeket mélyíti, és az állami pénzeket fogyasztja.

Tudjuk, a miniszterelnök lépett már százat, hirdetett Új Magyarországot, nem engedett a negyvennyolcból, a tízből, és most a hétből sem, s látjuk, hogy az ország egészen más állapotban van, mint akár 2004-ben is volt. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Van tehát látszatja a munkájának.

Ma még a korrupció tombol, mondhatni a korrupció irtóhelyén irtó nagy korrupciót találni, de a harc már megindult földön, vízen és levegőben. Minden eszközzel, minden energiát bevetve, ellenállhatatlanul és kérlelhetetlenül. Ilyen elszánt még senki sem volt, mint a kormányfő, az írmagot még senki sem célozta meg beszédében, népszavazást sem kezdeményeztek az elődök eddig. Fájdalom, hogy a temérdek erőfeszítésnek épp az ellenkezője jön át a sajtón. Alighanem a közszolgálatot is elfoglaló ellenzék miatt, amely annyira erős, hogy majdnem műsorvezetőt tudott váltani a Nap-keltében...

A sárdobálás és a vádaskodás szinte elviselhetetlen. Jó példa, hogy az ifjúsági minisztériumból tízmilliókat kilapátoló ifjú szocialisták - úgy is mint zuschlagok - miatt Gyurcsány Ferencnek és Szilvásy Györgynek kellett tanúként az ügyészség elé járulnia. Pedig a minisztert és államtitkárát éppúgy csapták be, mint az adófizető állampolgárokat, és mégis nekik szólt az idézés, mert nyilvánvaló, hogy a vádhatóság is működteti a lejáratógépezetet.

Aktuális számunkban ezért mutatjuk be a korrupcióval szembeni fellépés egyik kiemelkedő állomását, amely bár fondorlatosan, de világosan kijelöli a pártfinanszírozás átláthatóvá tételének jövőbeni útját. Mert ne tévedjen senki, Reflektor című rovatunk valójában nem egy székházbotrányról, hanem erről szól. Olykor ugyanis a látszat is csal.

Ne tévedjen akkor se, ha a történetben a Magyar Turisztikai Hivatal bérelt helyét az MSZP foglalta el. És akkor se, ha az épület tulajdonosának 200 millió forint bérleti díjjal kedveskedő Magyar Turizmus Zrt. cserébe semmilyen szolgáltatást nem kap. És akkor se, ha az állami cég üvegzseb honlapján eredetileg megjelölt bérleti idő épp a szocialisták Moszkva térre tervezett tartózkodásának idejével egyezik meg. S akkor se, ha így - s még tucatnyi fontos mellékkörülmény figyelembevételével - az egész a szocialista párt büdös nagy bulijának tűnik fel.

Ne tévedjen, mert Gyurcsány Ferencet ismerve meggyőződéssel állítjuk, hogy nem állami pénzek elpártosításával, hanem a korrupció elleni kérlelhetetlen harc egyik fedett ügyletével állunk szemben. És szívből örülünk, hogy ezt az új honfoglalással egyenértékű erőfeszítést mi, a magunk szerény eszközeivel mutathatjuk meg.

Így védve a kormányfő-pártelnököt.

Immár mindenki előtt világos lehet, hogy Magyarország az őszödi igazságbeszéd óta szakított borzalmas múltjával, az arcátlan hazudozással, és egyenes úton jár.

A kételkedők pedig most már elszégyellhetik magukat.