ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Zuhanórepülésben

2001-ben még gazdasági fejlettség tekintetében fej fej mellett álltunk Csehországgal. Ma a visegrádi országok közül mi vagyunk az utolsók, Románia is hihetetlen fejlődési tempót diktál.
Létrehozva: 2008. március 20., 08:37 | Utoljára frissítve: 2008. március 20., 08:41
nyomtat küld

Van-e élet a népszavazás után? Nemcsak a választópolgárokat, hanem a pénzügyi világot és a befektetőket is foglalkoztatja, hogy mit tesz a kormány a számára bukással felérő népszavazás után. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb politikai csalásáról van szó, mármint ami az országos referendumot illeti. Ám szerinte a kormány a helyén van, úgy működik tovább, ahogyan mostanáig. Legalábbis így nyilatkoznak a kabinet tagjai. Magyarország miniszterelnöke pedig egy, a fővárosi szocialistáknak rendezett fórumon már azt is bejelentette, hogy 2010-ig javul a közhangulat, és természetesen javulnak majd a közállapotaink is. 2010 természetesen azért fontos, mert akkor lesznek az országgyűlési választások. Megjegyzem, a következő évben az európai parlamenti képviselőkre is voksolunk, ám kétségtelen, hogy igazi tétje a honi szavazásnak van.

Egyébként Gyurcsány Ferenc szerint 2010 még messze van, addig sok víz lefolyik a Dunán. Holott 2010 már látható közelségben van, s a kilátások cseppet sem biztatóak. Az országgyűlési választásokig hátralévő két esztendő pedig aligha telhet majd el állam bácsi osztogatásával. A levegőben persze benne van a pénzkiszórás lehetősége - a népi részvényesi program is erre hajaz -, ám az felérne egy államcsőddel.

Ne szépítsük, a pénzügyi világ már kimondta a verdiktet Magyarországról, körülbelül három héttel ezelőtt, amikor a magyar állampapírban lévő befektetéseiktől a külföldi értékpapír-tulajdonosok igyekeztek megszabadulni. A helyzet két szempontból is aggasztó. Részint azért, mert a magyar államadósságot államkötvények kibocsátásával finanszírozza a központi költségvetés. Az idei büdzsét érintő pénzügyi teher pedig több mint ezermilliárd forintra rúg. Másrészt a magyar állampapírok értékesítése azt is jelenti, hogy továbbra sincs a magyar gazdaságpolitikának hitelessége a világ szemében. De hát mitől is javultunk volna? Tény, hogy a múlt esztendőben mérséklődött az államháztartási hiány, ám ezzel a magyar deficit még így is a legnagyobb az unióban. Eközben magas szinten beragadt az infláció, és a gazdasági növekedés épp csak meghaladja az egy százalékot. Csökkentek a reálbérek, visszaesett a fogyasztás, ráadásul jól érzékelhető hitelfelvételi kedv lett úrrá a háztartásokon. Ma már egyre többen fizetik vissza banki kölcsöneiket újonnan felvett hitelből.

Minthogy a kapitalizmust nyögjük, elő-előfordul egy recesszív korszak is. Most nem erről van szó. Hogy mi az ok és okozat közötti összefüggés? Leegyszerűsítve az, hogy azt, amit a régi kormány elrontott, az új sem tudta helyrehozni. A sors fura fintora, hogy a régi-új kormányt adó pártok összetétele azonos, mint ahogy a miniszterelnök személye is. Pedig az MSZP-SZDSZ alkotta kormánykoalíciónak megadatott az a lehetőség, amely a polgári pártoknak soha. Nevezetesen: két ciklusra kapott felhatalmazást a választóktól az ország ügyeinek rendbetételére. Nyolc év pedig nemcsak elméletileg, gyakorlatilag is elegendő lenne arra, hogy az ország gazdasága modernebbé, versenyképesebbé váljon. Nem utolsósorban: jólétet teremtve állampolgárainak. Elég csak Szlovákiára gondolni!

2001-ben még gazdasági fejlettség tekintetében fej fej mellett álltunk Csehországgal. Ma a visegrádi országok közül mi vagyunk az utolsók, Románia is hihetetlen fejlődési tempót diktál. Nem tudni, hogy a kormány kirukkol-e valamilyen gazdaságélénkítő programmal vagy csupán azt hajtogatja továbbra is: minden rendben, előre, csak tovább a konvergencia útján. Tartok tőle, hogy az, ami adóreform néven folyik, nem dinamizálja a magyar gazdaságot, s a kormánynak igazából nincs is átfogó terve a kialakult helyzetre. Márpedig az idén is alacsony lesz a gazdasági növekedés, az infláció viszont ismét szárnyakat kap. A reálbérek befagynak, s a vállalatok sem terveznek jelentős beruházásokat. Az uniós pénzek pedig csak konkrét programokkal érhetők el.

Nemcsak az a kérdés, hogy a miniszterelnök élvezi-e majd a bizalmat 2010-ig, hanem az is, hogy a zuhanórepülésben lévő magyar gazdaságot hogyan lehetne jobb teljesítményhez segíteni. Miniszterelnökből, programból ugyanis van másik. Gazdaságból csak egy.

(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések