Urkrajnai megemlékezés a csernobili katasztrófa évfordulóján

Szombatra virradóra mintegy százan - közöttük Viktor Juscsenko államfő és más magas rangú állami vezetők - helyezték el a megemlékezés virágait a csernobili áldozatok kijevi emlékművénél és gyújtottak gyertyát a tragédia évfordulója alkalmából tartott gyászszertartáson - közölte az elnöki hivatal.

Létrehozva: 2008. április 26., 11:41 \| Utoljára frissítve: 2008. április 26., 15:40	nyomtat	küld

Az erőműtől mintegy 50 kilométerre fekvő Szlavutics kisvárosban, ahol az erőmű dolgozóinak többsége lakik, szintén terveztek éjszakai megemlékezéseket.

"A csernobili katasztrófa világméreteket öltött és ma is sújtja az embereket és a környezetet" - áll az ukrán egészségügy-minisztérium közleményében.

1986. április 26-án 1 óra 23 perckor az észak-ukrajnai Csernobilben működő atomerőmű négyes reaktorblokkjában robbanás történt, a baleset következtében sugárszennyezés érte az akkor még Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, sőt Európa nagy területeit is.

Félhivatalos becslések szerint a katasztrófa közvetlen következményeinek elhárításában, így a beomlott reaktorblokk fölé emelt betonszarkofág építésében részt vettek közül 25 ezren haltak meg.

Az ENSZ 2005-ben közzétett adatai négyezren haltak meg a baleset után daganatos betegségekben Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban, ezt a számot azonban több civil szervezet is megkérdőjelezte.

Csak Ukrajnában hivatalosan 2,3 millióan "szenvedtek károsodást a katasztrófa következményei miatt".

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 4400 ukránt - akik a baleset idején gyermekek vagy serdülők voltak - műtöttek meg 1986 és 2006 között egyértelműen a baleset okozta pajzsmirigyrákkal.

A csernobili erőmű utolsó működőképes reaktorát 2000 decemberében állították le végleg. A szarkofág alatt azonban mintegy 200 tonna radioaktív fűtőanyagot tartalmazó massza van, amely továbbra is veszélyt jelent.

Ez a massza a legnagyobb gondunk. Erősen sugárzó, és mindent megteszünk, hogy az eső és a hó ne jusson be a szarkofágba - közölte pénteken közleményében Volodimir Sandra katasztrófavédelmi miniszter.

A hatóságok megerősítették az 1986-ban emelt szarkofágot. A tervek szerint a jövőben új acélépítményt emelnek a régi szarkofág fölé.

Ban Ki Mun ENSZ-segítséget ígért a csernobili újjáépítéshez

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombatra virradóra megemlékezett az ukrajnai Csernobilban történt atomerőmű-baleset 22. évfordulójáról, és segítségét ígért a katasztrófa sújtotta térség újjáépítéséhez.

Az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában a világszervezet főtitkára emlékeztetett, hogy az ENSZ-közgyűlés 2006-2016-ot a csernobili újjáépítés és fenntartható fejlődés évtizedének nyilvánította.

"Az ENSZ minden tőle telhetőt megtesz az újjáépítés évtizede alatt, hogy segítse a térség teljes megújulását célzó erőfeszítéseket" - közölte Ban Ki Mun, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy folytassa a csernobili katasztrófa által érintett területek helyreállítását célzó bőkezű támogatását.

(MTI)