Belgrádi jövőkép

Létrehozva: 2008. május 13., 07:00	nyomtat	küld

A szerb területvesztéstől kezdve az elemzők a Moszkva felé forduló radikálisok zavartalan győzelmi menetét jósolták, azzal érvelve, hogy a szerbek jogos dühe azok ellen irányul majd, akik a hazát hátba szúrók talpát nyalták. Csakhogy a szavazók más logika szerint gondolkoztak, s többségük úgy vélte, a milosevicsi politikával eredeztető izoláció az oka Szerbia gyengeségének, így Koszovó elvesztésének is, ezen elszigeteltség felszámolása lehet az egyetlen gyógyír a jövőt illetően. Déli szomszédunk vasárnap ismét szerelmet vallott Európának, a választásokat magabiztosan nyerte az integrációt szorgalmazó szövetség.

Az összképet nézve ugyanakkor a politikai erőviszonyok azt is jelzik, hogy Szerbia rendkívül megosztott. Vojiszlav Kostunica volt miniszterelnök tábora csak a szalonképesebb megfogalmazások miatt különbözik Nikolics és a börtönben ülő Vojiszlav Seselj radikálisaitól, az ő szocialistákkal megerősített esetleges összefogásuk még a kormányalakítás lehetőségét sem zárja ki. Ez utóbbi próbálkozás jelen pillanatban nem tűnik többnek a nagy vesztes Radikális Párt görcsös igyekezeténél. A mélységes társadalmi megosztottság azonban - az unió nyitottságának egyértelmű jele, így például a vízummentesség mielőbbi bevezetése nélkül - továbbra is robbanásveszélyt hordoz magában. A kampányban golyót ígértek Borisz Tadicsnak, az ilyen fenyegetést pedig érdemes halálosan komolyan venni egy olyan országban, ahol a demokrata Zoran Djindjics kormányfőként az életével fizetett politikai nézeteiért. A gerjesztett gyűlölködés és a nemzeti veszteségek miatti frusztrációk nem múlnak el egy-egy választással, de jelentősen tompulhatnak, ha az országnak világos, tervezhető jövőképe van.

A három legfontosabb délvidéki magyar pártot tömörítő Magyar Koalíció négy vagy öt képviselőt küldhet a belgrádi parlamentbe (a jelenlegi három helyett), s a részeredmények szerint javítani tudott tartományi és önkormányzati szinten is. A demokratikus kiegyezésen alapuló összefogás mindenképpen eredményesnek bizonyult, bár a szerbiai társadalmi megosztottság miatt sok magyar ezúttal is úgy vélte, hogy az államfő Demokrata Pártjára adott szavazata többet ér. A Magyar Koalíciónak most bizonyítania kell, hogy érdemes volt bizalmat szavazni neki, ehhez adna jó lehetőséget a megfelelő feltételek mellett vállalt kormányzati szerepvállalás a demokratikus erők oldalán.

A parlamenti többség kialakításához máris elkezdődtek a tárgyalások Belgrádban. A Tadics köré tömörült erők magabiztos győzelmével tisztább a kép, mint az előre hozott választások előtt, amikor a koalíciós partnerei által magára hagyott kormányfő már nem tudta biztosítani a stabil kormányzást. Mindenképpen bölcsnek bizonyult Kostunica lemondása, s az idő előtti megméretés kiírása. Szerbiában a jelek szerint működik a demokrácia.