Magyarország rosszul használja fel az EU-s forrásokat

Az Európai Unióban általában évente megszavaznak egy összeget a tagállamoknak, mely keretösszegből különböző pályázatok segítségével támogatásokat hívhatnak le - mutatott rá Surján László.

Létrehozva: 2009. március 13., 15:12 | Utoljára frissítve: 2009. március 19., 16:14	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A felzárkózás Európája című konferencia
	Surján László beszédének szó szerinti leirata

A legtöbb esetben a tagállamok nem tudják az összeg egészét lehívni - tájékoztatott Surján László. A magyar kormány mindig azt hangoztatja, hogy az ország lehívó-képessége nagyon jó, a legjobban között van. Ez nem igaz - szögezte le a fideszes EP-képviselő -, ugyanis amíg idén mácius 11-éig hazánk csak a neki előirányzott támogatások 31,5 százalékát tudta lehívni, addig Románia már 46 százaléknál jár. (De az euroszkeptikusok megnyugtatására azt is hozzátette: csatlakozásunk óta eddig mindig nagyobb volt az az összeg, amit le tudtunk hívni az EU-tól, mint amennyit "tagdíjként" be kellett fizetnünk a közös kasszába.)

A lehívás nehézségeinek több oka is van: egyrészt hibás az EU, ugyanis túl későn hozta meg a lehíváshoz szükséges jogszabályokat, valamint nagyon bonyolultra alkotta meg a rendszert - fogalmazott Surján László, majd hozzáfűzte: de ugyanúgy hibás a magyar fél is, ugyanis ezt az egyébként is bonyolult rendszert még tovább bonyolította, méghozzá okkal, hiszen félnek, hogy kiderülnek a korrupciós ügyek. És hibás még a magyar fél azért is - mutatott rá a politikus -, mert a nehezen lehívott összegeket nagyon rosszul használja fel. Az egész támogatási-pályázati rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban tudjon működni, s ha ez meg fog történni, akkor végre lesz felzárkózás és növekedés - zárta felszólalását Surján László.