ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 
fotó: Pelsőczy Csaba

A felzárkózás Európája

Véget ért a Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának mai rendezvénye, a Felzárkózás Európája című konferencia. Az esemény központi témája az uniós források magyarországi hasznosítása volt.
Létrehozva: 2009. március 13., 15:51 | Utoljára frissítve: 2009. március 14., 10:42
nyomtat küld

Schmitt Pál: Szomorú, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni

A "Felzárkózás Európája" a harmadik abban a sorozatban, amellyel a Fidesz igyekszik előkészíteni programját az európai parlamenti választásokra - mutatott rá Schmitt Pál, a Fidesz listavezetője bevezető beszédében.

A felzárkózás Európája

Szomorú, hogy 2009-ben még a "felzárkózás Európájáról" kell beszélnünk, amikor úgy gondoltuk, hogyha eljön a rendszerváltozás, sőt, tagjai leszünk az Európai Uniónak, akkor megcélozhatjuk gyors ütemben az Európához történő felzárkózást - jelentette ki Schmitt Pál. Hozzátette: egyelőre ott tartunk, hogy megfordult a dolog. Nemhogy nem zárkózunk fel, hanem úgy tűnik, hogy helyben topogunk.

Lassan ott tartunk, hogy a felzárkózásban a kelet-európai országokat tűztük ki célul - jegyezte meg, szomorúnak nevezve, hogy Szlovákiát vagy Szlovéniát igyekszünk behozni, hozzájuk felzárkózni, miközben amikor az Európai Unióba beléptünk, mi voltunk a zászlóshajók, és ők messze mögöttünk voltak.

Rogán Antal: Integrált változtatásokra van szükség Budapesten

Rogán Antal előadásában arra kereste a választ, milyen lehetőségeket kínál az Európai Unió támogatási rendszere a városok számára. Belváros polgármestere rámutatott: az EU integrált városfejlesztési stratégiája legfontosabb kihívásként az élhető városok kiépítését, a történelmi belvárosok rekonstrukcióját, a közösségi közlekedés fejlesztését, a forgalomcsillapítást és a fenntartható városközpontok fejlesztését nevezte meg. Ehhez igazodóan próbáltunk megfogalmazni egy programot, a Budapest szíve programot a Belvárosban is a fővárosi önkormányzat segítségével - jegyezte meg a fideszes polgármester, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Budapesten közlekedő autók száma jelentősen megnövekedett, a Belvároson áthaladóké például a 3,5-szörösére, melynek 60 százaléka kifejezetten átmenő forgalom.

A Budapest szíve program komoly változásokat eredményezhet a Belvárosban - mutatott rá Rogán Antal, aki kitért a program hiányosságaira is. Példaként említette a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy a határidők csak a pályázóra kötelezők, az államra és az elbírálóra nem, ami a projektek folyamatos csúszásának lehetőségét teremti meg. A politikus komoly problémának nevezte azt is, hogy az önkormányzatok hitelképessége nagy szerepet játszik a pályázati pénzek lehívásánál is. Véleménye szerint integrált, összefogott változtatásokra van szüksége Budapestnek, ehhez pedig a kormánynak kell változásokat eszközölnie a rendszeren belül.

Vereczkey Zoltán: Növekedés és egyensúly!

Vereczkey Zoltán a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Magyarország jelenlegi és közelmúltbéli állapotát mutatta be előadásában. Először felvázolta a versenyképesség legfontosabb tényezőit, így az adórendszert, a támogatási rendszert, a költségtényezőket, valamint a gazdaságfejlesztő programokat. Mint mondta: ezek azok a pillérek, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességi lehetőségeit.

Vereczkey kifejtette: 2004-től kezdődően indult be az a folyamat, amely rendszeresen tehernövelő tételeket vezetet be. 2005-ben - fogalmazott - 100 milliárdos batyut kaptak a vállalkozók. 2006-ban csak 40 milliárddal nőttek tovább a terhek, így - tette hozzá a kamara elnöke - összesen 840 milliárdot vontak el közel négy év alatt. Rámutatott arra is, hogy a környező országokhoz képest nekünk a legmagasabb az adórendszerünk, ami tulajdonképpen az aranytojást tojó tyúk leölése.

Vereczkey Zoltán nyomatékosította, hogy csak az minősül gazdaságfejlesztésnek, ami munkahelybővítéssel is együtt jár. Kitért a versenyképesség energia felhasználásával kapcsolatban arra is, hogy a környező országokhoz képest nálunk a legmagasabbak az árak, ami például a gázolaj esetében, azt üzeni: ne nálunk tankolj, ne nekünk fizess jövedéki adót.

Hova jutottunk a versenyképesség tekintetében? - tette fel a kérdést a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A 29. helyen voltunk 2002-ben - mondta -, mostanra a 62.-re estünk vissza. Véleménye szerint feladtuk a gazdasági növekedést a hiánycélok teljesítésének érdekében.

A GDP ráfordításainak tekintetében mindenre kevesebbet költünk - mutatott rá Vereczkey -, mint az európai unió más államai, így látható, hogy túlköltekezésre és korrupcióra mennek el igen komoly pénzek.

Zárásként összegezve az eddigieket kifejtette: csak a növekedésből származó többletet lehet egyensúlyra költeni, tehát nem kérdés, hogy növekedés vagy egyensúly: növekedés és egyensúly!

Surján László: Magyarország nagyon rosszul használja fel az EU-s forrásokat

Az Európai Unióban általában évente megszavaznak egy összeget a tagállamoknak, mely keretösszegből különböző pályázatok segítségével támogatásokat hívhatnak le. A legtöbb esetben a tagállamok nem tudják az összeg egészét lehívni - tájékoztatott Surján László. A magyar kormány mindig azt hangoztatja, hogy az ország lehívó-képessége nagyon jó, a legjobbak között van. Ez nem igaz - szögezte le a fideszes EP-képviselő -, ugyanis amíg idén mácius 11-éig hazánk csak a neki előirányzott támogatások 31,5 százalékát tudta lehívni, addig Románia már 46 százaléknál jár. (De az euroszkeptikusok megnyugtatására azt is hozzátette: csatlakozásunk óta eddig mindig nagyobb volt az az összeg, amit le tudtunk hívni az EU-tól, mint amennyit "tagdíjként" be kellett fizetnünk a közös kasszába.)

A lehívás nehézségeinek több oka is van: egyrészt hibás az EU, ugyanis túl későn hozta meg a lehíváshoz szükséges jogszabályokat, valamint nagyon bonyolultra alkotta meg a rendszert - fogalmazott Surján László, majd hozzáfűzte: de ugyanúgy hibás a magyar fél is, ugyanis ezt az egyébként is bonyolult rendszert még tovább bonyolította, méghozzá okkal, hiszen félnek, hogy kiderülnek a korrupciós ügyek. És hibás még a magyar fél azért is - mutatott rá a politikus -, mert a nehezen lehívott összegeket nagyon rosszul használja fel. Az egész támogatási-pályázati rendszert alapjaiban kellene megváltoztatni ahhoz, hogy hatékonyabban tudjon működni, s ha ez meg fog történni, akkor végre lesz felzárkózás és növekedés - zárta felszólalását Surján László.

Jójárt Ferenc: Az uniós pályázás lehetőségei és nehézségei

A sikeres pályázatíráshoz konkrét cél kell - hangsúlyozta Jójárt Ferenc, hozzátéve: ez azonban nem elég. Egy összeszokott saját csapaton és projektmenedzselésen kívül külső pályázatíró szakemberekre is szükség van ahhoz, hogy pályázatunk megfeleljen a szigorú tartalmi követelményeknek. Ez a stáb egy kisebb vállalkozásnál havi közel 2 millió forintba kerül, ami nem kis összeg - mondta a Goodwill Pharma igazgatója.

Az Európai Unió pályázati rendszere sokat módosult az évek során, ám számos nehézséggel küzd még - fogalmazott Jójárt Ferenc. A szakember kifejtette: ma gyakorlatilag mindenre lehet már pályázni, ha ki tudjuk használni a lehetőségeket. A klaszter-struktúra létrehozása elősegítette a kisebb vállalkozások versenyképességének megőrzését a multinacionális cégekkel szemben, felgyorsult az elbírálási mechanizmus, valamint a szerződéskötés is könnyebbé vált. Ezek mellett azonban a rendszernek számos hibája van: néha túl rövid ideig vannak nyitva a pályázatok, és a rendszer annyira túlbiztosított, hogy a pályázók a bankgarancia feltételeit alig tuják biztosítani. Nehézséget jelent továbbá, hogy a megnyert összegek forintban érkeznek, és így nem érnek annyit, mint a pályázat megírásakor. Ezzel a projektek sikere gyakran bizonytalanná válik.

A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen, hogy ne adjuk fel céljainkat és tartsuk szem előtt stratégiai irányunkat - emelte ki végül Jójárt Ferenc.

Essősy Zsombor: Mintha a régi szocializmusba mennénk vissza

Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. ügyvezető igazgatója felszólalásában úgy vélte, Magyarország nem teljesen élt az unió nyújtotta lehetőséggel, hiszen csak 230-250 milliárd forintot hívott le a 2007-2013 között hazánkat illető 8-9 ezer milliárd forintból.

Elmondta ugyanakkor azt is, nem csak a fontos, hogy "lejön-e a pénz", hanem az is, hogy jó helyre menjen, ám ebben még van tanulni valónk.

Essősy szerint örök kérdés az önkormányzatok és vállalatok közötti forrásmegosztás aránya, azonban mégis úgy vélte, hogy a gazdasági válság idején elsősorban a termelő ágazatok, vagyis a vállalati szféra felé kellene inkább átcsoportosítani.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek hozzáállását bírálva azt mondta, hiányzik részükről a szolgáltató jelleg: "mintha a régi szocializmusba mennénk vissza".

Essősy a kormány adóemelési szándékát bírálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az áfa 20-ról 23 százalékra történő emeléséből "még óriási problémák lehetnek", mert ez az öt százalékos önkormányzati önrész 60 százalékos növekedését jelenti.

Martonyi János: Rossz gazdaságpolitikával még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás

A házigazda Szabad Európa Központ vezetője, Martonyi János (volt külügyminiszter), záróbeszédében az unió kohéziós, vagyis felzárkóztatási és támogatási politikájáról beszélt. Kifejtette, hogy amióta a közös európai gondolkodás létezik, azóta létezik a kohéziós politika, mivel rögtön világossá vált: nagy gazdasági különbségek nem lehetnek a tagállamok egyes régiói és területei között.

Állítható ezért - fogalmazott Martonyi -, hogy a kohéziós politikai törekvések többé-kevésbé sikeresnek bizonyultak. A Szabad Európa Központ vezetője szerint látványosabb bizonyítéka mindennek, hogy a tagállamok egymáshoz viszonyított gazdasági értékei többségükben közeledtek egymáshoz. Kifejtette továbbá: rásegítő eszköz lehet csak a kohézió, de nem helyettesítheti a helyes gazdaságpolitikát. Rossz gazdaságpolitikával - mondta az Orbán-kormány volt minisztere - még kohéziós segítséggel sincs felzárkózás.

A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb politikája - szögezte le Martonyi, hozzátéve: válságban ezek a támogatások mindig felértékelődnek. Arról is beszélt a központ vezetője, hogy jelenleg rávetül egy árnyék Közép-Európára, de nem lenne szerencsés, ha ismét blokkok és vasfüggönyök alakulnának ki, mivel közös érdekei vannak Közép- és Kelet Európának is.

Martonyi János végezetül megköszönte az elhangzott előadásokat, a hallgatók figyelmét és azzal búcsúzott, hogy két hét múlva a konferencia-sorozat folytatódik.

(fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések