ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Uniós mentőcsomag készül Görögországnak

Milliárd eurós nagyságrendű mentőcsomagot állítanak össze Görögország számára brüsszeli illetékesek hétvégi sajtóértesülések szerint. A súlyos adósságválsággal küszködő dél-európai ország megsegítéséről az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői értekezletén dönthetnek.
Létrehozva: 2010. március 14., 12:58
nyomtat küld

Az AFP francia hírügynökség vasárnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén. A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát.

Görögország támogatásának nem egyszerű formát találni, mert az unió működéséről szóló szerződés értelmében a tagállamok "nem felelnek egy másik tagállam (...) kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat". A kikötés lényegében megtiltja a pénzügyi bajba jutott országok megsegítését.

A szerződés 125. pontjával nem ellenkező megoldás megtalálásáról és a mentőcsomagról, amely akár 25 milliárd euró nagyságú is lehet, elsőként a brit The Guardian, majd a párizsi Le Monde számolt be még szombaton.

Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium - amelynek a The Guardian szerint kulcsszerepe volt a megoldás kidolgozásában - azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.

A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter a hétfői értekezleten várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét összegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy "az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az unió oldalán is történnie kell valaminek."

A beszámolók szerint az első változat - a kétoldalú hitel-, illetve hitelgarancia-megállapodások - rövid távra kínálnak megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak. Az IMF-segítség lehetősége ellenérzéseket vált ki azért is, mert azt az üzenetet hordozhatná, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni a közös valutát érintő első komoly válsággal.

Mindeközben Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa már az unió jövőjét teszi függővé a görög válság alakulásától. "Ha az Európai Unió nem volna képes megakadályozni Görögország összeomlását, akkor nagymértékben és igen hosszú időre csökkenne az unió hitelessége a nemzetközi porondon" - nyilatkozott Rehn a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap hétvégi száma szerint.

Az athéni kormány a múlt héten sikeres eurókötvény-kibocsátást hajtott végre. Az állampapír árazása a vártnál alacsonyabb volt, a felár 300 bázispont lett az irányadó eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, ez azonban még mindig jóval magasabb a görög adósságválság kirobbanása előtt, tavaly augusztusban regisztrált 110 bázispontnál.

A kormány a múlt héten egy újabb, 4,8 milliárd eurós (1280 milliárd forint) megszorító csomagot is keresztülvitt a törvényhozáson. Ennek részeként egyebek között befagyasztják a nyugdíjakat, és 8 százalékkal csökkentik a közszolgálatban dolgozók bérét. Az athéni vezetés a csőddel fenyegető, 300 milliárd eurós államadósság-hegyet igyekszik kezelhető méretűre bontani a kiigazítással, és 2012-ig az uniós előírásoknak megfelelő, a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 3 százalék alá kívánja szorítani az államháztartási hiányt, amely tavaly 12,7 százalékra szökött fel.

(MTI)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések