Reális cél Horvátország csatlakozása a magyar elnökség alatt

A magyar uniós elnökség reális célkitűzésének nevezte Horvátország csatlakozását a szervezethez Németh Zsolt külügyi államtitkár az újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottsága pénteki budapesti ülése után.

Létrehozva: 2011. január 21., 11:49 | Utoljára frissítve: 2011. január 21., 13:30	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Az Európai Parlament támogatásáról biztosította a magyar soros elnökséget
	Németh: Felkészültünk, dolgozunk, az elnökséget rendben átvettük
	Németh: Cél az uniós külpolitikai intézmények megerősítése

Németh Zsolt újságírók előtt úgy fogalmazott: az egyik legfontosabb feladat a bővítési folyamat újraindítása, s ebben a déli szomszédaink, komoly magyar közösségekkel kifejezetten érintettek. Azon vagyunk, hogy lezárjuk a horvát csatlakozási tárgyalásokat, ha ez sikeresen megtörténik, akkor ez nemcsak a horvátországi magyaroknak fontos üzenet, hanem a Nyugat-Balkánnak, és Szerbiának is - fűzte hozzá. Megjegyezte: a vajdasági magyarok mindenképpen szeretnék kihasználni a csatlakozási folyamatot helyzetük javítására, s ebben a magyar külpolitika támogatja őket. Kitért arra, hogy Szerbia elnyerheti a tagjelölti státuszt az év végére, majd jövőre megkezdődhetnek a tényleges csatlakozási tárgyalások is.

A prioritások között említette még a keleti partnerségi programot, amelynek keretében egy komolyabb kárpátaljai mezőgazdasági projektet terveznek. A célok közé sorolta emellett a Duna-stratégiát, mint olyan makrogazdasági fejlesztést, amely az egész kárpát-medencei magyarság sorsát érinti. Mint mondta, bíznak abban, hogy a stratégiát júniusban, az Európa Tanács ülésén elfogadják majd. A stratégiában kiemelt szerepet szánnak a határok átjárhatóságának, és a transzparenciának - jegyezte meg az államtitkár.

Németh Zsolt rámutatott: a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára az uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz, azon vannak, hogy az ebben rejlő lehetőségekkel élni tudjanak. Példaként említette, hogy ha a horvátországi csatlakozás megtörténik, akkor az ottani magyar közösség számára is elérhetővé válnak uniós alapok. Gondolkodni kell abban az irányban is, hogy hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszer valósulhasson meg - mutatott rá Németh Zsolt.

Az államtitkár közlése szerint a szakbizottság napirendjén az uniós elnökséggel összefüggő kérdések mellett szerepelt még az egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotása, az állampolgársággal kapcsolatos aktualitások, és a Bethlen Gábor Alapról szóló tájékoztatás.

Az autonómiastratégia megalkotásáról azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a határon túli magyar közösségek ebben jelölték meg a fő célkitűzésüket. Arra fogunk törekedni, hogy megalkossunk egy egységes autonómiakoncepciót, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országos sajátosságaira is - emelte ki Németh Zsolt.