Magyarország államformája továbbra is köztársaság

Az új alkotmánytervezetről és azzal összefüggésben a választójogi törvény várható változásairól, illetve a határontúli magyarok választójogáról beszélt Gulyás Gergely az ATV Reggeli Jam című műsorának vendégeként csütörtökön.

Létrehozva: 2011. március 10., 14:15 | Utoljára frissítve: 2011. március 10., 14:22	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Az MSZP és LMP távolmaradása csak lábjegyzet lesz"
	"Magyarországot mindig is Magyarországnak hívták"
	Új alkotmány: erősebb jogkörökkel fog rendelkezni az Alkotmánybíróság
	Hasonlóak a nézőpontok, mégsincs konszenzus

Magyarország államformája továbbra is köztársaság, az ország neve pedig Magyarország lesz várhatóan az új alaptörvény elfogadása után - jelentette ki Gulyás Gergely, a Parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke csütörtökön az ATV Reggeli Jam című műsorában.

Indoklásképp hozzátette: Magyarországnak hagyományosan Magyarország a neve, az emberek is így használják. Nincs oka annak, hogy a kissé erőltetett Magyar Köztársaság elnevezést tartsuk fenn, amikor arról van szó, hogy a magyar állam valamilyen jogot biztosít, vagy kötelezettséget elvár.

A képviselő a műsorban hangsúlyozta: nem akarjuk a pénzeket és okmányokat azonnal lecserélni. Körülbelül tíz év alatt ezek teljesen lecserélődnek. Hozzáfűzte: ezért különösebb kiadást az intézkedés nem gerjeszt. Arra a kérdésre, hogy miért vármegyéknek fogják nevezni a megyéket az alkotmány elfogadása után Gulyás úgy reagált: ez még nyitott kérdés a frakció számára is, azonban e közigazgatási egységeket hagyományosan így nevezik.

A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogáról szólva az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a tervezet szerint ennek a lehetőségét nem zárjuk ki, hiszen az európai gyakorlat is azt mutatja, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ezzel egyidejűleg a választójogi törvényben garantálni kell azt is, hogy a választójog gyakorlása lakóhelyhez kötődjön - szögezte le a képviselő. Amennyiben biztosítja a választójogi törvény a választójogot nem Magyarországon élő magyar állampolgároknak, akkor az ne legyen egyenértékű a helyben lakók választójogával. Magyarázatképp Gulyás hozzátette: a két szavazatból, amivel minden itt élő magyar állampolgár rendelkezik, csak az egyik illesse meg a határon túli magyarokat.

A választási rendszer "átszabását" firtató kérdésre válaszolva Gulyás kifejtette: az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentése miatt - 386-ról 200 főre - a megyei listák jelenlegi formájukban nem tarthatók fenn, ugyanis annyira kevés mandátum maradna egy-egy kisebb megyében, hogy az nem lenne igazságosan kiosztható. Ezért a húsz megyei listát egy országos lista váltaná fel. Így arányosabbá válna a rendszer, de ezt a kérdést az alkotmánytól teljesen függetlenül, a választójogi törvényben kell majd szabályozni - emlékeztetett a képviselő.

Gulyás Gergely a műsorban beszélt arról is, hogy Budapesten valószínűleg a helyiek is elfogadhatóbbnak tartanák az egyszintű közigazgatást a jelenlegi - kerületi és fővárosi - kettős igazgatás helyett. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a képviselő hangsúlyozta: valószínű, hogy a németmintájú alkotmányjogi panasz intézményét teljessé teszik, így a testület jogkörei bővülni fognak, hiszen panasz esetén a rendes bíróságok döntéseit is felülbírálhatják majd az alkotmány őrei.