Az agrárpolitika középtávú alakításáról dönthetnek a miniszterek

Újabb diplomáciai sikerben reménykedik az Európai Unió magyar elnöksége: a tagországok mezőgazdasági minisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozóján megállapodásra juthatnak a közös uniós agrárpolitika jövőjével kapcsolatban.

Létrehozva: 2011. március 16., 12:02 | Utoljára frissítve: 2011. március 16., 17:40	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Fazekas: Jól halad a közös agrárpolitika előkészítése
	Önálló magyar standdal megnyílt a párizsi mezőgazdasági kiállítás
	Szorosabb együttműködést Rigával

A miniszteri tanács - amelynek elnöke jelenleg Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - három hónapon át vitatta a témát az Európai Bizottság ősszel kiadott előterjesztése alapján. Ha a mostani záróvitában sikerül kialakítani a közös álláspontot, őszre a brüsszeli bizottság már jogszabályi javaslatokat terjeszthet elő a témában.

A miniszterek már egyetértettek abban, hogy a következő évtized három fő célkitűzése a fenntartható élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás és a kiegyensúlyozott területi fejlesztés.

Egyetértettek abban is, hogy fenn kell tartani az uniós támogatásokat az ágazatban. Ezek pontos alakulása azonban függ az EU 2014-ben kezdődő, következő hétéves költségvetési kereteinek alakulásától - erről az év folyamán később kezdődik, és várhatóan több évig tart a tárgyalás a tagországok között.

Fazekas Sándor a magyar soros elnökség honlapján szerdán megjelent interjújában hangsúlyozta: a tagállamok mindenképpen közös agrárpolitikát szeretnének, közös finanszírozással. Beszélt arról is, hogy megoszlanak a vélemények a közös finanszírozás mértékéről, és annak tagállamok közötti felosztásáról. Bíztató ugyanakkor, hogy az eltérő álláspontok ellenére a tagállamokban nyitottság mutatkozik a jelenleg különböző támogatási szintek közelítésére - fűzte hozzá.

A legtöbb tisztázandó kérdést a közvetlen támogatások jövőbeli szerepe vetette fel az eddigi viták során, itt ugyanis jól érzékelhető a tagállamok eltérő szemlélete. Az EU szerepvállalásáról a piaci eszközök tekintetében szintén eltérnek a vélemények - mondta el a miniszter.

Hangsúlyozta: fontos társadalmi elvárás, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a környezeti célokat is figyelembe vegye. A zöldítési törekvés ezért a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források egy részét további környezeti teljesítményekhez kötné. Meg kell tartani a már ma is létező és a vidékfejlesztési támogatások között szereplő agrár-környezetgazdálkodási programok hatékonyságát.

Több tagállam járható útnak tartaná, ha az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési szakmai követelményrendszert is átalakítanák e célkitűzés szellemében - ismertette Fazekas Sándor. A zöldítésnek összhangban kell lennie a KAP egyszerűsítésére irányuló törekvésekkel, tehát a gazdálkodók és a tagállami szakigazgatás adminisztratív terheit nem szabad növelni. A zöldítésnél egyidejűleg kell figyelembe venni a gazdák és a társadalom érdekeit, valamint a gazdasági realitásokat.

Az utolsó vitát követően - február végén - Fazekas Sándor úgy nyilatkozott, hogy az eszmecseréken sok olyan elem mutatkozott, amely reményt ad a megegyezésre. Egyértelműen közös törekvése a minisztereknek az, hogy az unió sikeres legyen a közös agrárpolitika megújításában - szögezte le. Optimistának mondta magát a viták alapján Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse is.

A csütörtöki találkozón szót ejtenek az uniós agrárpolitikai szabályozás egyszerűsítésének kérdéséről is. Számos vélemény szerint e politika összes előnye a helyenként túlságosan bonyolult, nehézkes szabályozás miatt nem használható ki teljes egészében. Az elmúlt években mindazonáltal az EU már tett lépéseket az egyszerűsítés irányában, és szerepel ez a törekvés a már említett reformcélok között is. Foglalkoznak a mezőgazdasági miniszterek az uniós tejpiaci helyzettel is, és egy független jelentés alapján áttekintik az elmúlt öt évben lezajlott állatjóléti uniós akcióprogram eredményeit.

A tervek szerint szavazni fog a tanács arról, hogy engedélyezik-e két génkezelt, amerikai kukoricaféleség és egy génjeiben szintén módosított szerkezetű, német gyapotfajta használatát élelmiszerek és állati takarmányok készítéséhez az Európai Unióban. Mivel ebben a kérdésben az EU-tagországok véleménye továbbra is súlyosan megosztott, nem várható, hogy elégséges többség születik akár e termékek engedélyezéséhez, akár forgalmazásuk megtiltásához. Ez esetben a döntés joga - az uniós szabályoknak megfelelően - visszaszáll az Európai Bizottságra, amely az eddigi tapasztalatok szerint általában hozzájárul a génkezelt termékek használatához.