Járóka Lívia: A szegénység nem etnikai kérdés

Jobb finanszírozás, európai krízistérkép, erős ellenőrzés és komoly agitáció a pillérei a romastratégiáról szóló jelentéstervezetnek, amit az unió elfogadott - ismertette Járóka Lívia néppárti EP-képviselő a Ma Reggelben.

Létrehozva: 2011. március 17., 11:34 | Utoljára frissítve: 2011. március 17., 11:43	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Elsöprő támogatás az Európai RomaStratégia mellett
	A magyar elnökség célja az európai romastratégia elfogadása
	Járóka Lívia: Védeni kell a romák alapvető jogait!

Elfogadta az unió a romastratégiáról szóló jelentéstervezetet, amely a magyar elnökség egyik prioritása. Ez a jelentéstervezet Járóka Lívia Fideszes képviselő nevéhez fűződik, aki az MTV Ma Reggel című műsorában elmondta: 6 párt, 26 tagállam, és mögötte az EP legfontosabb bizottságai vizsgálták az anyagot, fél éven keresztül.

Már régóta készültek erre a paradigmaváltásra - tette hozzá - arra, hogy kiderüljön, miért nem működött eddig a legszegényebbek felzárkóztatása Európában. Járóka ismertette: 12 millió romát kell visszaintegrálni a gazdaságba - a javaslatban olyan 5-6 pillér, szerepel, ami eddig nem: sokkal jobb finanszírozás, európai krízistérkép, erős ellenőrzés, komoly agitáció abból a szempontból, hogy az EU ezt a problémát végre egy belső ügynek tekintse, ahol a 27 tagállamnak választ kell adnia kihívásra.

A pénzek valóban a legszegényebb régiókat érjék el!

A javaslattevő az egyik legfontosabb teendőként az intézményes keret teljes átalakítását jelölte meg az EP-képviselő: azt, hogy a pénzek valóban a legszegényebb régiókat érjék el. Járóka Lívia szerint eddig a legszegényebb, mikro-régiók láthatatlanok voltak. Láthatóvá pedig úgy válnak - mondta -, hogy a krízistérképen 17 indikátor mutatja ezeket - sőt, a csatlakozásra váró országokban is , hiszen számukra is fontos, hogy minél hamarabb részeseivé váljanak ennek a programnak. A térkép alapján tehát célzottan ezekre a helyekre lehet a pénzeket vinni - tette hozzá az EP-képviselő.

A képviselő szerint az európai romastratégia legfontosabb üzenete az, hogy az emberjogi aspektus mellett - hiszen az európai romák helyzete a legproblematikusabb - gazdasági szempontból kezeljük ezt a helyzetet. Járóka Lívia elmondta, hogy jelentésének egyik legfőbb pontja az volt: gazdasági, és ne etnikai alapon határozza meg az unió a célcsoportot.

Kérdésre válaszolva, miszerint a jelentéstervezet mellé mikor rendelhető konkrét anyagi forrás, a Fidesz politikus megjegyezte: bár eddig is állt rendelkezésre pénz, de nem oda került ahová kellett, illetve a források nem voltak átjárhatók. Valószínűleg most sem lesz gyors a változás - tette hozzá -, 6-10 évnél előbb nem igazán lesz látható a javulás, de ez elhúzódhat akár 50 évig is. De nagy szerepe van ennek felgyorsításában a tagállamoknak, amelyek most, Magyarország segítségével, a legmagasabb körökben tárgyalják a helyzetet - mondta.

Ezért fontos, hogy a tagországok már most kezdjék el a saját akcióterveiket elkészíteni, figyeljék, milyen támogatásokat vehetnek majd igénybe - jegyezte meg, hozzátéve: a magyar nemzeti akcióterv már készül: legfontosabb helyen említi az oktatást, hiszen ezeknek a gyerekeknek, akiknek ma biztosítani kellene a minőségi oktatást (nem csak roma gyerekekről van szó) 30 év múlna nagy feladatuk lesz: egy országot kell majd a vállukon vinni.

Diszkrimináció, és amit ellene tehetünk

Az előítéletekről szólva Járóka Lívia elmondta: hatalmas hátrányban vannak ma Európában a romák, nagyon fontos lenne, hogy minden diszkriminációs ügyben minden állampolgár a megfelelő módon járhatna el, tudná, milyen jogai és kötelezettségei vannak - mit jelent, ha őt diszkriminálják, hová kell fordulnia, végül pedig komoly következményeket szenvedhet el, aki mást diszkriminál.

A Fidesz EP-képviselője végül megjegyezte: ma Európában feltörekvőben van egy új "hátrányos helyzetű" nemzedék, akiknek nagyon fontos szerepe lenne civil szerveződésekben. Ez hazánkra is igaz - említette saját példáját: családja nagymértékben támogatta, ő maga is hatalmas ambícióval tanult, ösztöndíjakat kapott külföldi egyetemekre. Ezzel példát mutatott, és arra biztat: legyen komoly generációváltás nemcsak a roma vezetésben, hanem a civil szervezetek élén is.