2020- ra a GDP 3 százalékát kellene kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítani

Az európai belső piac erősítése, a bürokratikus akadályok lebontása, az innovációs tevékenység fokozása szükséges a gazdasági versenyképesség növeléséhez - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán államtitkár az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa keddi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón, Gödöllőn.

Létrehozva: 2011. április 12., 13:19 | Utoljára frissítve: 2011. április 12., 14:06	nyomtat	küld

kapcsolódó

Informális ülést tart az EU Versenyképességi Tanácsa

A Versenyképességi Tanácsot elnöklő Cséfalvay Zoltán kiemelte: minden tagállamnak lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az unió elérje célkitűzését, és a GDP 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre és innovációra 2020-ra.

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, hogy az Európai Unió 2007-2013. évi VII. kutatási keretprogramja a félidei értékelés alapján sikeresnek nevezhető, a programban eddig l8,8 milliárd eurót költöttek el a kutatás-fejlesztés támogatására.

Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy az innovációs és kutatásfejlesztési állami ráfordítások egyre szűkülnek, ezért fontos, hogy találjanak más pénzügyi eszközöket is erre a célra, például a kockázati tőke erőteljesebb bevonását és az unió strukturális alapjainak felhasználását kell célul kitűzni ezen a területen is. Kérdésre válaszolva az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak erőteljesebben, nagyobb kockázatvállalással kellene részt venniük az innovációban, az állam szerepének pedig arra kell kiterjednie, hogy a feltételeket biztosítsa ehhez.

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos a VII. kutatás keretprogram eredményei közül kiemelte, hogy 59 pályázathoz nyújtottak támogatást, a jelentősebbek között említette azt a fejlesztést, amely a lézertechnika alkalmazásával próbálja visszaszorítani a hamisítást a gyógyszer- és kozmetikaiparban. Európában az ilyen hamisítások mintegy 11 milliárd euró kárt okoznak évente. Támogatják azt a kutatást is, amely a korábbinál jóval előbb jelzi a nagyobb természeti katasztrófákat, köztük a földrengést. Ez nagy jelentőségű a mostani japán természeti katasztrófa tükrében - mondta a biztos. Kérdésre válaszolva a biztos elmondta: a jövőben a maghasadáson alapuló atomenergia helyett a hangsúlyt a fúziós megoldásokra helyezik az atomiparban.

Barbara Kudrycka lengyel szakminiszter kiemelte, hogy a szakértői tudás mozgósítása szükséges az Európában, és szorosabb együttműködést kell kialakítani a kutatási keretprogram és a kohéziós alapok között.