A romák helyzetének javítása közös európai feladat

A romák európai társadalmi befogadásának előmozdításáról, az erre irányuló uniós keretstratégia tervezetéről tárgyalnak csütörtökön Brüsszelben az EU-tagállamok kormányzati képviselői - zömmel szociálisügyi miniszterei -, Balog Zoltánnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárának az elnökletével.

Létrehozva: 2011. május 18., 14:08 | Utoljára frissítve: 2011. május 18., 14:33	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Martonyi: Hatékony válasz kell a társadalmi kirekesztés ellen
	Farkas: Utat fogunk mutatni
	Hende: A Honvédség szocializációs keretet nyújt

Az Európai Unió tagországaiban az EU becslései szerint mintegy 8 millió, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) adatai szerint mintegy 6 millió roma él. Eloszlásuk felettébb egyenlőtlen: az ET Romániában 1,8 millióra, Bulgáriában 750 ezerre, Spanyolországban 750 ezerre, Magyarországon 700 ezerre, Szlovákiában 500 ezerre, a Cseh Köztársaságban 200 ezerre teszi a számukat. A romák azonban az EU keleti kibővítése és a schengeni övezetbeli akadálytalan utazás következtében egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-európai tagországokban is.

A magyar EU-elnökség egyik kiemelt célkitűzése, hogy felismertesse a tagállamokkal: a mostoha életkörülmények közt hánykódó romák helyzetének javítása közös európai feladat, és az uniónak átfogó keretstratégiát kell alkotnia, hogy aztán annak alapján minden egyes tagállam a saját helyzetéhez szabott feladatokat fogalmazzon meg a romák integrációja érdekében.

E szükségszerűség felismerését egyes politikusok - így például Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma származású, magyar néppárti képviselője - szerint segítheti az a tény, hogy a gazdasági válságból kilábalni akaró Európában a világ számos más térségéhez képest túlságosan alacsony a foglalkoztatottak aránya. Márpedig a tudományos szakértők egyetértenek abban, hogy akár több százalékos GDP-bővülést is eredményezhetne az unióban, ha a romák foglalkoztatási szintje elérné az átlagos foglalkoztatottsági szintet. Ha a roma fiatalok szakképzett, dolgozó és adófizető polgárokká válnának, akkor az nagyban javítaná Európa globális versenyképességét.

Az Európai Bizottság által előterjesztett romastratégia-javaslat - amelyet a csütörtöki brüsszeli tanácskozáson vitatnak meg a tagállamok kormányainak képviselői - ezért elsősorban a romák foglalkoztatási helyzetének javítására összpontosít. A munkavállalás lehetőségének megteremtése azonban elválaszthatatlan a megfelelő színvonalú oktatástól, miként az emberhez méltó lakhatási körülményeket, valamint az elfogadható szintű orvosi ellátást is biztosítani kell e leszakadt társadalmi réteg felemeléséhez. E szociális teendők mellett adódnak jogegyenlőségi, igazságügyi teendők is, hiszen a romákkal szemben széles körben elterjedt előítéletek, időnként egyes országokban erőszakos cselekmények és önkényeskedések akadályozzák a harmonikus együttélés kialakulását.