"Az Európai Unió nagy lehetőség a kiengesztelődésre"

Európáért mondtak misét kedden este a brüsszeli Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyházban a magyar EU-elnökség közelgő befejezése alkalmából.

Létrehozva: 2011. június 14., 20:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Erdő: Meg kell becsülni a közösségi értékeket
	Erdő Péter: Bátran kövessük Krisztus tanítását!

A szentmisét, amelyen részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, közösen celebrálta André-Joseph Léonard érsek, a belga katolikus egyház prímása, Erdő Péter bíboros, prímás, André Dupuy, az Európai Unióhoz akkreditált apostoli nuncius, valamint Jean Kockerols, Belgium képviselője az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsában (COMECE).

A szentmise előtt Virágh András adott orgonakoncertet, tisztelegve a 200 évvel ezelőtt született Liszt Ferenc emléke előtt, majd Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

"Nincs béke igazságosság nélkül, és nincs igazságosság megbocsátás és irgalom nélkül. Az Európai Unió nagy lehetőség a kiengesztelődésre, a közösség megtalálására a nemzetek és földrészünk minden lakója között" - hangsúlyozta szentbeszédében Erdő Péter.

A magyar bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós elnökséget Magyarországtól Lengyelország veszi át, vagyis két kelet-közép-európai nemzet követi egymást ebben a funkcióban.

Erdő Péter szerint Közép- és Kelet-Európa népei, sajátosan pedig az ott élő keresztények olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket megoszthatnak a Nyugaton élő testvéreikkel.

"Népek kiirtása, egy egész társadalom összes javainak az államosítása hogyan tehető jóvá? Hogyan lehet ilyenkor igazságot tenni? Még az egész társadalom szintjén is, még az evilági élet szintjén is igaz, hogy a kiengesztelődésre, az élet normalizálására nincs más mód, mint az irgalom" - hangsúlyozta.

Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus idején egész generációk távolodtak el a hittől, sokan váltak több vagy kevesebb meggyőződéssel a hivatalos ideológia hirdetőivé.

"A rendszerváltozás után aztán nagy lett a tolongás a damaszkuszi úton. Látványos változások és megtérések tanúi lehettünk. Van-e jogunk felejteni a múltat? Vagy inkább kötelesek vagyunk elfogadni ezeknek a megtéréseknek az őszinteségét, ahogyan minden félelmet és ellenszenvet leküzdve a keresztény közösség végül elfogadta Szent Pál megtérését is?" - tette fel a kérdést. A válaszhoz kiinduló pontként idézte Ezekiel prófétát, aki szerint Isten aszerint ítéli meg az embert, amivé az ember élete végére válik.

Kitért arra, hogy csak a személyes bűnéért lehet az ember felelős, "kollektív erkölcsi felelősség nincs".

"A keresztény ember köteles megbocsátani. Ha bűnt követett el, köteles bocsánatot kérni mindenekelőtt Istentől, de ha lehetséges, azoktól is, akiknek kárt okozott. Csakis Isten bocsánata engedheti el bűneinket. Ez a bocsánat nem függ attól, hogy a megsértett emberek is megbocsátottak-e nekünk. Isten az, aki eltörli bűnünket. Ha pedig engem sértett meg valaki, meg kell neki bocsátanom akkor is, ha ő ezt nem kéri. Isten irgalma adja vissza nekünk a reményt. Az irgalom elve teszi lehetővé a kiengesztelődést a nemzetek között és a társadalmakon belül" - hangoztatta Erdő Péter bíboros.

Megjegyezte azt is, hogy az egyház tagjainak minden egyéni bűne "megsebzi az egyház tanúságtételét, csorbítja a szeplőtelen tisztaságot".

A magyar katolikus egyházfő szerint "azon a damaszkuszi úton, amelyen húsz éve a mi vidékünkön igen sokan jártak, ma már nincs akkora tolongás. Hiszen manapság a vallási hovatartozásnak már kevesebb jelentősége van a történelmi, politikai önigazolás folyamatában". Ez a változás - tette hozzá - az iskolai hittanra járók statisztikáján is lemérhető. Közvetlenül a rendszerváltozás után hirtelen nagyot emelkedett a részvétel, az azt követő években aztán fokozatosan csökkent, és "mostanra megállapodni látszik egy szerényebb színvonalon".