Orbán: Az EU most erősebb, mint fél éve volt + képek

Megnyitotta az utat az EU-csúcs a horvát csatlakozás előtt, és jóváhagyták az uniós kormányfők a romastratégiát, valamint a Duna-stratégiát. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök este kezdődött csúcstalálkozóján az első munkaülésen állásfoglalást fogadtak el Görögországról. Megerősítették az uniós kormányfők az EU-n belüli szabad mozgás vívmányát. A pénteki csúcson készült képgaléria megtekinthető itt.

Létrehozva: 2011. június 24., 12:16 | Utoljára frissítve: 2011. június 24., 16:08	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Külügyi témákkal folytatódott pénteken a félévzáró EU-csúcs
	"Az EU vezetői elismeréssel szóltak a magyar elnökségről"
	Orbán: a célkitűzések 98 százalékát elértük + képek
	A mostani csúcstalálkozó kiemelten fontos
	Barroso és Buzek gratulált Magyarországnak + képek
	Elnökségi siker a roma keretstratégia elindítása

Az Európai Unió most erősebb, mint fél éve volt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, a magyar EU-elnökség utolsó uniós csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóján. Az újságírók előtt Herman Van Rompuy, az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke gratulált Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a magyar EU-elnökség ellátása során végzett kiváló munkához. Dicsérte az elnökség tevékenységét a sajtótájékoztató harmadik résztvevője, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.

A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az unió megerősödése olyan hirtelen kihívások ellenére következett be, mint a japán katasztrófa, az észak-afrikai társadalmi változássorozat, illetve az euró válsága. Úgy vélte, a csütörtöki és pénteki csúcstalálkozón hozott döntésekkel beérett a fél éves elnökség munkája is. A legfőbb eredmények közül kiemelte, hogy "kézzel elérhető távolságba" került a gazdasági kormányzás beteljesítése, elfogadták a romastratégiát és a Duna-stratégiát, továbbá Horvátország csatlakozásának kimondásával újra mozgásba hozták a bővítés gépezetét.

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala

Orbán a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy Magyarország Európa iránti adósságokkal érkezett az EU-elnökségbe. Az ország korábban maga is hozzájárult Európa bajaihoz, az eladósodáshoz, és elvesztette szavahihetőségét. "Magyarország az elmúlt években arról volt híres, hogy mi omlottunk először össze pénzügyileg, megelőzve a görögöket, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, és orránál fogva vezettük a nemzetközi közvéleményt, az államadósságunkat az égbe lőttük föl, és a pénzügyi egyensúlytalanságunk párját ritkítóan tragikusan nézett ki" - fogalmazott. Ma viszont szerinte azt lehet mondani, hogy "Magyarország hozzájárul az európai gazdaság sikereihez, transzparens, kiszámítható és stabil". A mostani kormány nagy erőfeszítéseket tesz az eladósodás leküzdése érdekében - hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy csak a múlt héten négy százalékkal, 77 százalékra csökkent az államadósság. "Minden okunk megvan arra, hogy úgy tekintsük, visszanyertük a tekintélyünket és az elismertségünket, amely egy nemzet önbecsüléséhez mindig szükséges" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy e szempontból magyar szemmel is rendkívül sikeresnek értékeli az uniós elnökséget.

Köszönetet mondott Orbán Viktor is Van Rompuynek és Barrosonak is az együttműködésért, továbbá amiért "végig teljes szívvel támogatták a magyar elnökség céljainak megvalósulását".

Van Rompuy kitért arra, hogy Orbán Viktorral nagyon szoros együttműködésben dolgoztak együtt, és örömét fejezte ki, hogy folytatják a közös munkát az uniós kormányfői tanácsban. Barroso ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az elnökség "nagyon fontos témákban óriási erőfeszítéseket tett", és mindenképpen el kell ismerni azt a hozzáértő módot, amellyel "a kormány és az egész csapat" igyekezett erősebbé tenné az uniót.

A sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy a lengyel kormányfővel kötött informális megállapodása értelmében a mostani és a következő (lengyel) elnökség szorosan együttműködik, annak ellenére, hogy két különböző elnökségi trióhoz tartoznak (a magyar elnökséggel a spanyol-belga-magyar hármas elnökség is véget ér). Egy másik kérdés kapcsán úgy értékelte, a másfél éve életbe lépett, az unió működésében intézményes reformokat hozó Lisszaboni Szerződés jó munkamegosztást, partneri együttműködést teremtett az uniós intézmények vezetői között, beleértve a soros elnökséget is.

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala

Mindenki érdekelt a sikerben

Orbán Viktor miniszterelnök azon reményének adott hangot Brüsszelben újságírók előtt, hogy a válságos pénzügyi helyzetbe került Görögország miniszterelnöke "elvégzi a munkáját", hangsúlyozta, hogy párthovatartozástól függetlenül "mindannyian érdekeltek vagyunk a sikerben".

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök este kezdődött csúcstalálkozóján az első munkaülésen állásfoglalást fogadtak el Görögországról, s ebben leszögezték: az EU azt várja Athéntól, hogy napokon belül véglegesítse azt az átfogó reformprogramot, amelyben megállapodtak az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), s a görög parlament fogadja el a pénzügyi stratégia és a privatizáció kulcsfontosságú törvényeit.

A dokumentum szerint az átfogó görög reformprogram és a szükséges törvények elfogadása képezheti az alapját egyfelől annak, hogy az euróövezet országai az IMF-el együtt kidolgozzák az új pénzügyi támogatási program feltételrendszerét, másfelől annak is, hogy Athén időben hozzájusson azokhoz a pénzekhez, amelyekre szüksége van júliusban esedékes pénzügyi kötelezettségei teljesítéséhez. A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban újságíróknak azt mondta: a görögök nem tehetnek mást, minthogy remélik, jó kormányuk van. Rossz kormánnyal ebből a válságból nem lehet kikecmeregni - vélekedett Orbán. Mint mondta, Görögországban most adott a kormány, és az rendelkezik a szükséges többséggel.

Jóváhagyták az uniós kormányfők a romastratégiát

Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken az EU keretstratégiáját a romák társadalmi beilleszkedésének segítésére és ösztönzésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kétnapos csúcstalálkozó zárásaként tartott sajtótájékoztatón. Mint fogalmazott, a magyar EU-elnökség idején kidolgozott stratégia "esélyt ad ennek a közösségnek arra, hogy elismert, befogadott és hasznos része legyen az Európai Unió közösségének". Ilyen stratégiája most először van az EU-nak - tette hozzá a magyar kormányfő.

Üdvözölte a döntést pénteken az Európai Bizottság is. Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos úgy fogalmazott, hogy "az EU vezetőinek mai kiállása az uniós keretrendszer létrehozása mellett fontos lépés, amely megmutatja, hogy Európa nem fogadja el a romák millióinak társadalmi és gazdasági kirekesztését."

Viviane Reding alapjogi biztos úgy fogalmazott: "az európai vezetők példa nélkül álló kötelezettséget vállaltak a romák integrációjának javítására". Hozzátette: "a magyar elnökségnek szeretnék külön köszönetet mondani az e kötelezettségvállalás elérésében tanúsított határozottságáért".

Közleményt adott ki a témáról az Európai Parlament jelentéstevője, Járóka Lívia (Fidesz) is. A roma EP-képviselő úgy vélte, a döntés "mérföldkő a mintegy 10 millió európai roma számára", "igazi történelmi lépés". Hozzátette, hogy a romák integrációja "lehetőség is a jövőbeni európai munkaerő-piaci kihívások kezelésében". A dokumentum elfogadása a magyar soros elnökség "elévülhetetlen érdeme" - fogalmazott a fideszes képviselő.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerében az EU mind a 27 tagállama meghatározza, hogy miként kívánja javítani a területén élő legsebezhetőbb roma közösségek helyzetét. A tagállamoknak a társadalmi és gazdasági integráció javítása érdekében négy kulcsterülettel kell foglalkozniuk - az oktatással, a foglalkoztatással, az egészségüggyel és a lakhatással -, és lakosságuk roma részarányához mérten megfelelő intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamok erőfeszítéseinek támogatására uniós források és a diszkrimináció elleni erős jogi keretek is rendelkezésre állnak. A kormányoknak ez év végéig kell benyújtaniuk nemzeti stratégiájukat. Az Európai Bizottság a tervek értékelése után jövő tavasszal tesz jelentést.

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala

Megnyitotta az utat az EU-csúcs a horvát csatlakozás előtt

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői megnyitották az utat Horvátország uniós csatlakozása előtt - jelentette be pénteken Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Közölte: az EU-csúcs résztvevői megfogalmazták azt az igényüket, hogy még e hónap vége előtt zárják le a horvát csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának még az idén meg kell történnie - tette hozzá Herman Van Rompuy. Az uniós csúcsvezetőket tömörítő testület elnöke hangsúlyozta, hogy Horvátország EU-taggá válásával új lendületet kapnak a nyugat-balkáni országok európai törekvései.

A csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, hogy Horvátországgal lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. "Remélem, minden megvalósul annak érdekében, hogy Horvátországot az Európai Unió 28. tagállamaként üdvözölhessük 2013. július elsején" - mondta Barroso. A csatlakozási tárgyalások lezárása és a tényleges taggá válás között azért van szükség két esztendőre, mert a csatlakozási szerződést nem csupán Horvátországban, hanem az összes uniós tagországban ratifikálni kell, és az ilyen eljárás egyes országokban meglehetősen időigényes folyamat. Erre az átmeneti időszakra az unió - már korábban kialakult gyakorlat szerint - ellenőrző mechanizmust hoz létre. Figyelemmel kívánja kísérni ugyanis, hogy a taggá váló ország időre teljesíti-e mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során vállalt. Horvátország esetében különösen az igazságügyi rendszer fejlesztését illetően vannak még hátra fontos teendők, de az országnak az uniós versenypolitikai elvárásokat is ki kell elégítenie, egyebek közt az eredetileg állami tulajdonú hajógyárak helyzetének piaci alapokra helyezésével.

"Hosszú, hezitálásnak látszó idő után újra mozgásba hoztuk a bővítés gépezetét" - értékelte a sajtótájékoztatón Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Horvátország ügyében elért áttörést. Hangsúlyozta, hogy a pénteken Brüsszelben meghozott politikai döntés "jó a horvátoknak, jó az uniónak, és egyúttal világos üzenet a Balkánnak is". Idézte a csúcstalálkozón megfogalmazott közös következtetések azon kitételét, miszerint Horvátország EU-taggá válása "ígéretes üzenet" a nyugat-balkáni országoknak.

Orbán Viktor kitért arra, hogy ősszel az unió áttekinti, miként haladjon tovább a térségben az EU-bővítés folyamata. Ezzel arra a korábban tett bejelentésre utalt, hogy az Európai Bizottság októberben terjeszti elő jelentését a Montenegró, Szerbia és Macedónia által elért előrehaladásról. Ennek fényében - jelezték korábban Brüsszelben - elképzelhető, hogy a tagjelölt Montenegró időpontot kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Szerbia pedig elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Macedónia esetében az ország által megvalósított reformok eredményességén túl az is fontos kérdés, hogy sikerül-e lezárni az ország elnevezéséről Görögországgal folytatott, mindmáig meddő vitát.

Jóváhagyták az EU-csúcson az uniós Duna-stratégiát

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben a Duna menti régió fejlesztésére vonatkozó uniós stratégiát. Ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette be a csúcstalálkozó után Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, olyan térségről van szó, amelyet a történelem során sokszor konfliktusok jellemeztek. Most viszont egy nagy, makrotérségbeli együttműködéssel hosszú távon is konszolidálni fogják a viszonyokat.

Az olasz Mario Draghit nevezték ki az Európai Központi Bank elnökévé

Az olasz Mario Draghit nevezték ki az EU-országok csúcsvezetői az Európai Központi Bank új elnökévé - jelentette be Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A döntés az állam-, illetve kormányfők brüsszeli tanácskozásának pénteki zárónapján született. Draghi november elsején veszi át a tisztséget a francia Jean-Claude Trichet-től.

Megerősítették az uniós kormányfők az EU-n belüli szabad mozgás vívmányát

Teljes egyetértésben megerősítették az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken azt, hogy meg kell őrizni az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer vívmányát. Az ülés után kiadott zárónyilatkozat szerint hozzátették ugyanakkor, hogy ki kell dolgozni egy mechanizmust, amely akkor lesz életbe léptethető, ha az egész schengeni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik. Ez utóbbin a közlemény szerint "fokozatos, differenciált és összehangolt" intézkedések sorozatát értik, amelyek célja azon országok segítése, amelyekre "külső határaikon súlyos nyomás nehezedik".