Megállapodtak az EU-miniszterek az uniós szabadalmi rendszer jogszabályairól

Megállapodtak az európai uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei hétfőn azokról a jogszabályjavaslatokról, amelyek hatályba lépése után az EU-ban létrejön az egységes szabadalmi rendszer. Cséfalvay Zoltán beszélt arról is, hogy többet ért el az elnökség a célkitűzéseknél a versenyképességi témákban.

Létrehozva: 2011. június 27., 15:52 | Utoljára frissítve: 2011. június 27., 17:14	nyomtat	küld

kapcsolódó

Bizottsági igen a költségvetés módosítására

A csütörtökön befejeződő magyar EU-elnökség irányítása alatt született megállapodással létrejött javaslatokat még egyeztetni kell az Európai Parlamenttel. A jogszabályok végső jóváhagyására kedvező esetben az év végén kerülhet sor. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az általa elnökölt luxembourgi ülésen elért megállapodást áttörésként értékelte, és hangoztatta, hogy ennek révén - több évtizedes vitát és előkészítést lezárva - egyszerűbb, olcsóbb és hatásosabb szabadalmi rendszer jöhet létre az unióban.
    

Michel Barnier, az Európai Bizottság felelőse bejelentette, hogy két év múlva várhatóan már a gyakorlatban is kiadhatók lesznek az első uniós szabadalmak. A 27 EU-tagország közül 25 (Spanyolország és Olaszország kivételével valamennyi) már év elején megállapodott abban, hogy úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrehozza az egységes európai szabadalmat. A tagállamok most a végrehajtási szabályokról (eljárásrendről) és a fordítási rendszerről tárgyaltak és állapodtak meg. Hátravan még egy kérdés, a szabadalmakra vonatkozó bíráskodás, vitás kérdések rendezésének ügye, ezt a következő elnökség irányítása alatt, az EP-vel folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan tárgyalják majd, A találkozón minden felszólaló kiemelten méltatta a magyar EU-elnökség munkáját.
    

Cséfalvay Zoltán az ülés után nyilatkozva a dosszién dolgozó magyar szakembereknek és diplomatáknak mondott köszönetet. A vitában spanyol és olasz részről megismételték aggodalmukat, hogy a szabályozást - elsősorban a nyelvi rendszer miatt - diszkriminatívnak tartják. Az egységes szabadalmat mindazonáltal spanyol és olasz vállalkozók is igényelhetik majd. A magyar államtitkár hangoztatta: az új rendszer abban is segíteni fog az uniós cégeknek, hogy új befektetéseket, forrásokat vonzzanak tevékenységükhöz, hiszen jelentősen rövidül és egyszerűsödik a szabadalmi oltalom megszerzésének folyamata. Ez külső tőkére is vonatkozik - tette hozzá. Rámutatott, hogy a munkáját csütörtökön befejező soros magyar EU-elnökség a vártnál tovább jutott a témában az elmúlt hat hónapban, hiszen nem csupán a szabadalom megteremtésének lehetőségét elindító megerősített együttműködést kezdte meg, hanem a jogalkotási eljárásban is megtette az első lépést. Rámutatott, ez annál is inkább fontos, mert fennállt a kockázata, hogy a téma tárgyalása megtorpan.
    

Közel öt évtizeddel ezelőtt vetődött fel az egységes oltalom megteremtése, ez hamarosan valósággá válhat - emelte ki Cséfalvay Zoltán. Leszögezte azt is, hogy az egyszerűbb és könnyebben hozzáférhető rendszer működése a belső piaci szabályozás szempontjából is kiemelt célkitűzés.
    

Az MTI-nek nyilatkozva Cséfalvay Zoltán kifejtette: a magyar vállalkozóknak például az új rendszer életbe lépése után nem kell mást tenniük, mint az újítást bejelenteni a magyar vagy az uniós szabadalmi hivatalnál. Ezt ingyen lefordítják az eljárás három nyelve közül a feltaláló, vállalkozó által kiválasztottra, és azon nyelven hozzájut az uniós szabadalomhoz, amely mind a 25 országban érvényes lesz. Barnier elmondta, hogy az egységes rendszer révén tizedére - mostani bizottsági számítás szerint körülbelül 2400 euróra - csökkenhet egy uniós érvényű szabadalom költsége a vállalkozók számára.
    

Cséfalvay Zoltán és Barnier is egyetértett abban, hogy az új rendszer növelni fogja az európai vállalatok versenyképességét, különösen az innovációs tevékenységtől nagyban függő cégek körében. Mindketten úgy ítélték meg, hogy a jogalkotási javaslatokról szóló megállapodás fontos üzenet a fogyasztóknak, hiszen újabb konkrét lépéssel igazolja, hogy az unió kíván és képes lépéseket tenni a versenyképesség növelése és a gazdaságélénkítés érdekében.

Többet ért el az elnökség a célkitűzéseknél a versenyképességi témákban

Cséfalvay Zoltán szerint sikerrel teljesítette a versenyképességi témákban kitűzött céljait az Európai Unió csütörtökön leköszönő magyar soros elnöksége, egyes dossziékban még tovább is haladt az eredetileg tervezettnél. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára, az uniós versenyképességi miniszteri tanács soros elnöke Luxembourgban az MTI-nek hétfőn adott interjúban emlékeztetett arra: az általános cél az unió és az európai vállalatok versenyképességének erősítése volt. Ehhez négy területen igyekeztek előrelépést elérni: az egységes uniós belső piac mélyítésében és napra késszé tételében, a vállalkozások életének olcsóbbá és egyszerűbbé tételében, a vállalkozások piacokhoz és forrásokhoz való hozzáférésének könnyítésében, valamint az innovatív tevékenység ösztönzésében és támogatásában. Ezek közül mind a négy területen jelentős sikereket tudott elérni az elnökség - vélte Cséfalvay Zoltán.
    

A belső piacot illetően például kiemelkedő eredmény a közeljövőben kiemelten fejlesztendő tizenkét terület azonosítása, illetve az egységes uniós szabadalom létrehozása. Utóbbinak a jogszabályi részleteiről éppen hétfőn, egy rendkívüli találkozón állapodtak meg a miniszterek, és már csupán az Európai Parlamenttel kell megegyezni ahhoz, hogy a jogszabályokat még idén jóváhagyják, és legkésőbb 2014-től megindulhasson az egységes szabadalmak kiadása, amivel a vállalkozások találmányi oltalomhoz jutása egyszerűbb és olcsóbb lehet. Cséfalvay Zoltán ez utóbbit óriási áttörésként értékelte. Ezen az ügyön közel öt évtizede dolgozik az unió - emlékeztetett. Mint mondta, itt ráadásul tovább is jutott a tanács az elnökség által tervezettnél, hiszen nem csupán a szabadalom megteremtésének lehetőségét elindító megerősített együttműködést kezdte meg - mint azt eredetileg célul kitűzték -, hanem már a jogalkotási eljárásban is megtették az első lépést. Sikeresen lezárultak az EP-vel az uniós szolgáltatási irányelv korrekt végrehajtásával kapcsolatos egyeztetések is, ami további lépés az egységes belső piac működésének javításához.
    

Az egyszerűsítést illetően az államtitkár kiemelte azt a májusi döntést, amellyel az úgynevezett mikrovállalkozások számára megkönnyítették a számviteli eljárásokat és kötelezettségeket. Hozzátette, hogy az unióban "okos szabályozás" (smart regulation) néven ismert törekvések keretében magyar elnökség alatt szintén születtek olyan intézkedések, amelyek az egyszerűsítés irányában hatnak. A finanszírozáshoz jutásban az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag áttekintése, megerősítése volt az egyik legnagyobb eredmény, de itt említette Cséfalvay Zoltán az uniós nyersanyag-politika áttekintésére vonatkozó kezdeményezést is. Az innovációt illetően egyebek között azt hangoztatta, hogy a magyar elnökség magalapozta a 2014-től induló új uniós kutatási keretprogram kidolgozását, egyebek között az előző hétéves program legfontosabb elveinek átvezetésével.
    

Emlékeztetett az államtitkár arra, hogy minapi európai parlamenti meghallgatásán is elhangzott: az elmúlt félévben sikerült Európát felrázni az alvó állapotból, és lépéseket tenni a versenyképesség javításának érdekében. Mint mondta, ez utóbbit nem szabad figyelmen kívül hagyni az adósságproblémák kezelésének, a pénzügyi konszolidációnak az időszakában sem. Elismerte ugyanakkor, hogy nagy állami vagy uniós költségvetésű ösztönzőcsomagokat a takarékossági törekvések, a pénzügyi szigor miatt nem lehet indítani - mint mondta, ezért kell elsősorban arra törekedni, hogy a vállalkozások számára egyszerűbbé tegyék az életet és a szabályozást. Ezekben hozott komoly eredményeket a magyar elnökség - szögezte le Cséfalvay Zoltán.