A magyar-szlovák viszony elmúlt másfél éve sikeres volt

Németh Zsolt szerint a magyar-szlovák kapcsolatok elmúlt másfél éve sikeres volt, és a jövőbeni kétoldalú párbeszéd remélhetőleg elegendő lendületű és politikai támogatottságú lesz ahhoz, hogy eredményes legyen.

Létrehozva: 2011. november 11., 16:22	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Németh: Új időszámítás a magyarság életében
	Erősödő magyar-szlovák energiabiztonság
	Schmitt Pál kiállt a kettős állampolgárság mellett
	Martonyi: A látszatnál jobb a szlovák-magyar viszony

A magyar-szlovák kapcsolatok utóbbi tíz évében az elmúlt egy-másfél év volt a legsikeresebb - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miután egyeztetett szlovák kollégájával, Milan Jezovicával az euroatlanti és egyéb külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság ülésén a Parlamentben pénteken. Németh Zsolt a vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatokban vannak sikerek és vannak továbbra is nyitott kérdések.
   
Előbbiek között emelte ki a vegyes bizottságok rendszerének "nagyon sikeres újjáélesztését", mint mondta, "ez a rendszer kiváló motornak bizonyult a kétoldalú kapcsolatok intenzívebbé tételében. Nagyon látványosnak mondta a gazdasági és infrastrukturális fejlesztési eredményeket a magyar-szlovák gáz- és áram-összeköttetés, a hidak és az útépítések területén. Azt mondta, a kisebbségi kérdésben is nagyon látványos haladás történt, alapvetően megváltozott a közhangulat, ami több, nagyon jó irányú döntést eredményezett. Ezek között említette a bocsánatkérést Malina Hedvig és a nyelvtörvény módosítását.
   
A magyar nemzetiségű egyetemista Malina Hedviget 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul 
beszélt az utcán. Robert Kalinák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a 
lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen eljárás folyik állítólagos hamis tanúzás miatt. Hírek szerint a szlovák kormány október elején úgy döntött, hogy Malina Hedvigtől nyilvánosan bocsánatot kér, a főügyészségen azonban újabb kihallgatások kezdődtek.
   
Németh Zsolt a nyitott kérdések között beszélt az állampolgársági törvény kérdéséről, a nyelvtörvény ügyéről, valamint Esterházy János személyének értékeléséről. Az államtitkár az egykori szlovákiai magyar vezető megítélésével összefüggésben az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: nagyon fontos, hogy a történészek folytassák le a történészi vitákat, "remélem, hogy a szlovák köztársasági elnök úr is hallja ezt az üzenetet". Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a visegrádi együttműködés keretében történészek megvitatják ezt a kérdést decemberi konferenciájukon.
   
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött  a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Németh Zsolt november elején azzal kapcsolatban, hogy az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a Rágalmazásellenes Liga  a holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenységéért posztumusz a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjjal tüntette ki a néhai felvidéki magyar politikust, úgy fogalmazott "Innentől fogva Ivan Gasparovic szlovák elnöknek az az álláspontja, miszerint Hitler csatlósa és fasiszta volt Esterházy, védhetetlen, képviselhetetlenné válik."
   
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a kérdésre, hogy mely kérdés terheli meg leginkább a kétoldalú kapcsolatokat, azt mondta: a magyar-szlovák kapcsolatok ma működőképesek, "nincs olyan téma, amelyről ne tudnánk tárgyalni". A közelgő szlovákiai választások és Robert Fico volt szlovák miniszterelnök hatalomba történő esetleges visszatérésével, valamint a magyar-szlovák viszony esetleg megromlásával kapcsolatban Németh Zsolt azt mondta: Budapest mindenképpen el szeretné kerülni, hogy beavatkozzon a szlovák belpolitikába, tiszteletben tartja a szlovák választók döntését. Ugyanakkor hozzátette: "én azon leszek, hogy Szlovákiában ne következzen be semmilyen külpolitikai orientációváltás, és ne romoljanak, hanem javuljanak a magyar-szlovák kapcsolatok".
   
Milan Jezovica kijelentette: Szlovákia arra törekszik, hogy jó viszonyt ápoljon Magyarországgal, mindent meg kell tenni a partneri, jószomszédi kapcsolatok érdekében. Elmondta, nagyon nyílt és baráti beszélgetést folytatott magyar partnerével. "Nem rejtjük véka alá, hogy vannak közöttünk kérdések, amelyeket másképpen ítélünk meg, de ez nem számít újdonságnak sem a kétoldalú viszonyban, sem Európában" - mondta, hozzátéve, problémák mindig léteztek, és a politikai szándékon múlik a megoldások megtalálása. Elmondta, fontos lenne, hogy a két ország tárgyaló csoportjai mielőbb egyeztessenek az állampolgárság kérdéséről, és az is üdvözlendő lenne, ha minél hamarabb összeülne a kisebbségi, illetve az oktatási kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság.
   
Az Esterházy Jánosra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a vitákat a történelmi eseményekről és személyiségekről úgy kell lefolytatni, hogy azok inkább építsék, semmint rombolják a két ország közötti hidakat. "Ezeket a vitákat át kellene engedni a történészeknek, nekünk, politikusoknak nem kellene kényszerítenünk őket arra, hogy miről beszéljenek vagy ne beszéljenek, mit mondjanak vagy mit ne mondjanak" - tette hozzá. Azt mondta, szlovák és magyar oldalon egyaránt volt egy sor történelmi személyiség, aki a megértés az együttműködés kereséséhez járult hozzá. Mindenképpen közéjük tartozik Milan Hodza - az 1935 és 1938 közötti csehszlovák miniszterelnök -, aki nyomatékosan felszólalt a közép-európai országok együttműködése mellett - mondta, és hozzáfűzte, mindig szem előtt kell tartani azt a célt, hogy ezek a viták hozzájáruljanak a két ország közötti egyetértés erősítéséhez.