Magyar kezdeményezésre az EP elé kerülhet a Beneš-dekrétumok ügye

Létrehozva: 2012. január 12., 14:41 | Utoljára frissítve: 2012. január 12., 15:34	nyomtat	küld

Bagó Zoltán Európai Parlamenti képviselő (Fidesz) elmondása szerint a mai napig a cseh és szlovák jogrend részét képező jogszabályok ellentétesek az Európai Unió jogelveivel, és itt az ideje, hogy felszámolják azokat.

“A kollektív bűnösség nem ismert a jogban, a Beneš-dekrétum jogszabályai ellentétesek a kényszermunka tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével és az emberi jogokkal, ennek ellenére a dekrétum jogszabályai még ma is szerves részei a cseh és szlovák jogrendnek, és ez megengedhetetlen Európában” - fogalmazott Bagó Zoltán.

“Azt várom a mai petíció átnyújtásától, hogy a Petíciós Bizottságon keresztül az Európai Parlament végre érdemben foglalkozik az egykori csehszlovákiai magyarokat és németeket megbélyegző dekrétumok visszavonatásával” - mondta az ügyről a képviselő.

Háttér:

Mint ismert, a Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet.
Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették.

Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.

A dekrétumokat azonban egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is mai napig jogrendje részének tekinti.