ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Közös európai fellépés a hiányzó energetikai infrastruktúrák létrehozásáért

Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az európai energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez és az energiahatékonyság javításához kapcsolódó kérdésekben ismertette a magyar álláspontot az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energia formációjának ülésén kedden, Brüsszelben.
Létrehozva: 2012. február 15., 10:21
nyomtat küld

Az Energia Tanács első olvasatban tárgyalta a transzeurópai infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendelet tervezetét. A helyettes államtitkár hozzászólásában jelezte, hogy Magyarország üdvözli a hiányzó infrastruktúrák létrehozásának támogatását, mint az egységes belső energiapiac megteremtése irányába vezető, jelentős lépést. A közös érdekű projektek kiválasztásában, ellenőrzésében és a megvalósításukat elősegítő intézkedések meghozatalában a tagállamoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk – hangsúlyozta Kovács Tamás Iván.

A magyar Kormány egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a közös érdekű projektek kiválasztása és megvalósítása során elsősorban a piaci alapon is működőképes alternatíváknak kell érvényesülniük. A döntéseknél nem hagyhatók figyelmen kívül azonban a társadalmi és gazdasági hatások sem, és szükség esetére nyitva kell hagyni az uniós források bevonásának lehetőségét is – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A rendelettervezet kilenc stratégiai transzeurópai energiafolyosót határoz meg, három prioritást élvező, horizontális célt is rögzít: az intelligens hálózatok telepítését, a villamos energia „autópályát” és a határon átnyúló CO2 hálózatok fejlesztését. Magyarország négy prioritásban nevesítve is szerepel, ezek a villamosenergia-összekapcsolások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában, az észak–déli irányú földgáz-összeköttetések Közép-Kelet- és Délkelet-Európában, az olajszállító vezetékek Közép-Kelet-Európában és a déli gázfolyosó.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett Észak-Dél energiafolyosó regionális munkacsoport számos magyar érdekeltségű projektet azonosított, amelyek tisztán piaci alapon várhatóan nem jönnének létre, de a rendelet alapján közös érdekű projektté válhatnak. A déli gázfolyosó Magyarország és a közép-európai régió jövőbeni ellátásának egyik alappillére, a kaszpi földgáz térségbe juttatása az érintett országok közös érdeke, így az ebbe a körbe tartozó projekteket indokolt kiemelten kezelni.
Az energiahatékonysági irányelv megvitatása kapcsán a magyar delegáció egyértelművé tette, hogy a 2020-as, 20 százalékos célkitűzés teljesíthetősége érdekében hasznosnak tartaná az előrehaladás monitoringjára vonatkozó közös, egységes módszertan kialakítását. Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításában rejlik a legnagyobb potenciál a primerenergia-igény szinten tartására, az importfüggőség csökkentésére, és új, stabil munkahelyek teremtésére. Erőteljes épületenergetikai programmal a jelenlegi magyar primerenergia igény tizedrészének megfelelő mennyiséggel csökkenthetők a fűtési hőigények 2030-ig. Hazai szakértők becslései alapján az épületenergetikai programok tervezett szintjén több mint 40000 új munkahely jöhet létre az építőiparban.

A gazdasági válság hatásaként az ipari és mezőgazdasági szektorban – a beruházások és az ezt elősegítő banki hitelezés lefékeződése miatt – komoly kihívást jelent a megfelelő mértékű hatékonyságjavulás elérése. A magyar álláspont szerint az irányelv eredményes gyakorlatba ültetése érdekében az egyeztetéseken a feleknek az eddigieknél hangsúlyosabban kell foglalkozniuk új pénzügyi, finanszírozási eszközök kialakításával – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

Az atomenergia békés felhasználásáról szóló, február 10-i informális miniszteri találkozó legfontosabb tanulságait összegezve a helyettes államtitkár magyar részről is megerősítette, hogy a közös európai energiapolitikának négy, szorosan összekapcsolódó pillére kell épülnie: a készletbiztonságra, a fogyasztók vásárlóerejére, az ipari versenyképességre és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. E célok egyidejű eléréséhez minden elérhető „alacsony szenes” technológia hasznosításának, alkalmazásának lehetőségét érdemes vizsgálni, meghagyva az egyes tagállamok számára a választás szabadságát. A találkozóra képviselőket delegáló 16 európai ország szakterületi vezetői és szakértői a tervek szerint a továbbiakban is rendszeresen egyeztetnek majd, folyamatosan kicserélik tapasztalataikat a témában.

(fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések