Fazekas: Megvédjük a magyar földet!

A kormány nemzeti vagyonként tekint a magyar termőföldre – jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő Fazekas Sándorral közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A vidékfejlesztési tárca vezetője ugyanitt kiemelte: ígéretüknek megfelelően a magyar földtörvény előkészítése során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a magyar föld védelme és a magyar gazdák érdekei érvényesüljenek a jogalkotásban.

Létrehozva: 2012. június 7., 13:24 | Utoljára frissítve: 2012. június 7., 14:52	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A földtörvény célja a középbirtokok megerősítése
	VM: elkészült az új földtörvény vitaanyaga
	Az új földtörvény a hazai gazdák érdekeit tartja szem előtt
	Budai: Meg kell védeni a termőföldünket

A magyar kormány azt vallja, hogy Magyarország mezőgazdasági ország, és egyben azt is, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazatként kezelendő – hangsúlyozta Giró-Szász András. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a kormány egyértelmű célja, hogy a magyar vidék egyre versenyképesebbé váljon, és egyre több embernek adjon stabil, hosszan tartó és kiszámítható megélhetést. Mint mondta, a kormány nemzeti vagyonként tekint a magyar termőföldre. A magyar föld védelme érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium megalkotta az új földtörvény koncepcióját – jelentette be Giró-Szász.

Széles konszenzuson alapuló törvényre van szükség

Megvédjük a magyar földet, ezt a feladatot vállalta a vidékfejlesztési tárca; ez a feladat összhangban van a magyar kormány szándékaival és a nemzeti vidékstratégiával is – emelte ki Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter leszögezte, ígéretüknek megfelelően a magyar földtörvény előkészítése során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a magyar föld védelme és a magyar gazdák érdekei érvényesüljenek a jogalkotásban.

Mint mondta, két kiindulópontot tekintenek irányadónak.  Az egyik az, hogy a termőföldet a megművelő földműves tulajdonolhassa, és ő használhassa. A másik pedig az, hogy meg kell védenünk a kül- és belföldi spekulánsoktól a földjeinket – tette hozzá. Egy széles konszenzuson alapuló ernyőtörvényt kell alkotnunk, hasonlóan a hungarikumokról szóló törvényhez, amelyet végül valamennyi parlamenti szereplő támogatott – emlékeztetett. Ezzel összefüggésben megjegyezte: minden érintettet bevonnak a törvényalkotási folyamatba, a különböző társadalmi szervezeteket, gazdaszervezeteket és a közélet szereplőit egyaránt. Mint mondta, szerdán ennek jegyében már történt egy egyeztetés a parlament mezőgazdasági bizottságának, a Kisgazda Polgári Egyesületnek, illetve a MAGOSZ-nak a vezetőivel, és áttekintették a földtörvényre vonatkozó munka állását.

Szeretnénk az ellenzéki pártokkal konzultálni, és folytatjuk a gazdafórumokat, valamint az egyetemi és szakmai fórumokat is– emelte ki a politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy a témában egyeztetett Orbán Viktorral is, és – mivel a társadalmi vita nagyobb terjedelmű lehet, mint ahogyan azt előzetesen tervezték – a jogszabály benyújtására még nem kerül sor a hónap közepén. Csak később, amikor a vita kiérleli már a döntéshozatalt, akkor fog ez megtörténni- tette hozzá.

Elképzelésünk szerint a földtörvény egy ernyőtörvényként funkcionálna, tulajdonképpen egy földkódex alkotására törekszünk – mutatott rá Fazekas. Átfogja majd a földforgalom kérdéseit, a családi gazdálkodókra, őstermelőkre vonatkozó szabályozást, az ingatlannyilvántartást, a földtulajon önkéntes önbevallásának a szabályait, a zsebszerződések elleni küzdelmet, az öröklési jog rendszerének speciális, agráröröklésre vonatkozó szabályait, valamint az üzemszabályozást – sorolta.

Ki kell szűrni a zsebszerződéseket

Fazekas Sándor kiemelte az elkészült vitaanyag néhány sarokpontját. Az új földtörvény alapján a föld a helyben lakó gazdák használatába és tulajdonába kerülhet, ezáltal el tudjuk érni azt a célt, hogy a föld körüli spekuláció megszűnjön – jelentette ki. Mint mondta, a szabályozás középpontjában a földműves áll, aki regisztrált, nyilvántartásba vett, élethivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkozó gazdát jelent. Fontos része a vitaanyagnak a fogalmi tisztázás is. Mi egy olyan meghatározásra teszünk javaslatot, hogy az őstermelő 100 négyzetméterről 50 hektárig terjedő területe minősül kisbirtoknak, 50 és 500 hektár között van a nagybirtokot is megjelenítő családi gazdaság, és efölött van az a nagybirtokméret, ami már túllép egy családi gazdálkodás keretein – hangsúlyozta. A Nemzeti Földalaptól haszonbérelt földbirtokok felső határa pedig változatlanul legfeljebb 1200 hektár lehet.

A vidékfejlesztési tárca vezetője a következő fontos kérdésnek a földforgalom tisztítását, a földügyletek áttekintését, a zsebszerződések kiszűrését jelölte meg. Ahhoz, hogy a zsebszerződések felszínre kerüljenek, hogy pontosan tudjuk, hogy Magyarországon ki a földtulajdonos egy adott táblában, és kinek mennyi földje van, egy önkéntes bevallásra vonatkozó törvényt alkotnánk meg – szögezte le. Ennek értelmében egy adott határidőig mindenkinek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után, csalás esetén pedig nem maradhat el a büntetőjogi felelősségre vonás sem – húzta alá.

Az új földtörvénynek biztosítania kell a jövőt is az egyes szereplők részére - hangsúlyozta Fazekas Sándor. A kisbirtokokon tevékenykedő őstermelőkről szólva aláhúzta, ők lennének az a réteg, akik nélkülözhetetlen szerepet játszanának a magas, hozzáadott értéket képviselő prémium- és kertészeti termékek előállításában, illetve ezen javak a helyi és távolabbi piacokon történő közvetlen értékesítésében.

A vidékfejlesztési miniszter a családi gazdaságokról szólva arról beszélt, ezeknek kell alkotniuk középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét. Mint mondta, a családi gazdaságok foglalkoztatással és önfoglalkoztatással tudják előmozdítani a vidéki térségben a megélhetést, mivel nagy tömegű, minőségi és piacképes mezőgazdasági termékeket szállítanak a piacokra, az őshonos állatok tartásával pedig az állattenyésztésben történő szerepvállalást is erősítik.

A koncepció a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, anélkül, hogy felszámolásokra törekedne – folytatta Fazekas Sándor, hozzátéve, a nagybirtokok továbbra is fontos szerepet töltenének be.

A magyar föld maradjon magyar tulajdonban

A miniszter kitért az állam és a hatóságok szerepvállalására is. Mint mondta, a földtulajdonmozgás hatósági engedélyhez kötése lehetővé teszi, hogy a magyar állam - más uniós tagországok gyakorlatának megfelelően – komoly szerepet töltsön be a földpiaci mozgásokban. Olyan Nemzeti Földalapra van szükségünk a jövőben, amely képes arra, hogy földet vásároljon, művelésbe adja és a kényszerhasznosításban is szerepet töltsön be – húzta alá. 

Összegzésképpen elmondta, az új földtörvény célja, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon, a helyben lakó gazdák, földművesek használatába kerüljön, és tisztázza azokat a birtokméreteket, amelyek körül gyakran viták vannak.

Fontos, hogy egy önbevallással, földtulajdon feltárással járuljunk hozzá, hogy a zsebszerződések problémáját megoldjuk, ez megfelelő szankciórendszerrel, a föld állami tulajdonba vételével, illetve büntetőjogi felelősséggel is meg lesz támogatva - fogalmazott a kormánypárti politikus. Fazekas elmondása szerint legalább ennyire fontos, hogy kijelöljék azokat az irányokat is, amelyek az egyes birtokkategóriák és gazdálkodási formák számára is útmutatóak lehetnek.

Valótlanságokat tartalmaz az Ángyán-jelentés

Arra az újságírói kérdésre, hogyan kívánják csökkenteni a nagybirtokok arányát, Fazekas Sándor úgy válaszolt, a nagybirtokok jelentős része cégformában működik, itt egy áttérési időszakra kell számítani. Át kell tekintenünk az öröklési szabályokat, hiszen azok a „földarabolódás irányába” mutatnak, ugyanakkor az a célunk, hogy életképes középbirtokok alakuljanak ki – mondta a miniszter.

A földhaszonbérleti pályázatokon a helyben élő családi gazdálkodók nyernek, és azok pályázhatnak, akik ott élnek az adott településen, vagy annak húsz kilométeres vonzáskörzetében – jelentette ki a kormánypárti politikus, hozzátéve, a többi résztvevőt automatikusan kizárják a pályázati feltételek. Valamennyi rendelkezés a helyben élő földművesek érdekeit szolgálja, az agrártámogatási rendszer, a földvásárlási és haszonbérleti rendszer címzettjei ők – szögezte le Fazekas, aki egyúttal azt is mondta, ennek megfelelően fogják a jogszabályokat megalkotni. Valótlanságokat tartalmaz az Ángyán-jelentés - tette hozzá a politikus.

A társadalmi vita megmutatja azt, hogy mikorra érlelődik ki egy konszenzus közeli álláspont a magyar közélet, a gazdatársadalom, a közvélemény számára – reagált arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet a földtörvény a Ház elé. Hozzátette: „én abból indulok ki, hogy az elkövetkezendő néhány hónapban valamennyi tervezet az Országgyűlés elé kerül”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy majd az elkészült törvény hatályba lépésénél tekintettel kell lenni a jelenleg hatályos földmoratóriumra is. A vitaanyag valamennyi uniós szabályozással összhangban van – szögezte le.

Azt a célt szolgálja az új szabályozás –miszerint magyar földet csak földműves vásárolhat, illetve a hatósági engedélyezési intézményrendszer – hogy a föld magyar tulajdonban maradjon.  – jelentette ki a miniszter. „A Nemzeti Földalapot olyan szervezetté kell felfejlesztenünk, hogyha valamilyen csalárd, sanda jogügylet van, akkor elővásárlási jogokkal élhessenek a földpiac más szereplői” – húzta alá.