Bíró Márk: Az életszerűségből kell kiindulni
|
Szélesebb körben való KRESZ-oktatás, egyablakos ügyintézés - sok más javaslat mellett ezeket is megvizsgálná a közlekedési ügyekkel foglalkozó munkacsoportot vezető Bíró Márk. A fideszes szakpolitikus emellett beszámolt a szeptember 1-jén hatályba lépett főbb módosításokról és az odáig vezető útról. A képviselő a fidesz.hu-nak adott interjújában részletesen beszélt a parkolás terén történt változásokról, illetve szóba került a lézerblokkoló és a detektor kérdése is. |
Szeptember 1-től egy kormányrendelet - az Ön vezetése alatt létrejött munkacsoport kezdeményezései nyomán - módosította, pontosította a KRESZ egyes rendelkezéseit. Mi indokolta a változásokat?
Az életszerűség. Voltak olyan hatályos rendelkezések, amelyek némileg messze álltak az ésszerűségtől, ráadásul a magas közlekedési bírságok egyre több családnak okoztak nehézséget. Ezért lépni kellett. Ahonnan jövök, Nógrád megyéből, az átlagfizetés nem nagyon haladja meg a nettó 85 ezer forintot. A korábbi rendelkezések alapján egy egyszerű tilosban parkolás a fizetés egyharmadát is elvihette. És ettől voltak sokkal nagyobb bírságok is. Én megértem, hogy elrettentő erejű adott esetben egy több százezer forintos büntetés, de ez akkor sem okozhatja egy család tönkremenetelét. Voltak olyan szabályok, amelyek nem biztos, hogy jók voltak, ezeket próbáltuk finomra hangolni, esetleg megváltoztatni. Ez volt a munkacsoport a feladata, és ezzel fogunk foglalkozni a jelenlegi parlamenti szezonban is; tehát a munka folytatódni fog. Az életszerűségből kell kiindulni minden esetben, és olyan szabályokat kell hozni, amelyek betarthatóak, és utána jogosan lehet számon kérni azok betartását.
Ön többször is említette, hogy a kreszmodositas@gmail.com –os e-mail címre nagyon sok vélemény, javaslat érkezett. Mennyiben segítette ez a munkájukat?
Minden beérkezett e-mailel érdemben foglalkoztunk és foglalkozunk. Mivel a munka folytatódik, ezért továbbra is várom az építő jellegű javaslatokat. A feldolgozás után eddig van egy közel 500 oldalas kivonatunk. Ha rövid mérleget vonok, akkor azt mondhatom, hogy a parkolás volt a legfelkapottabb téma, ezzel kapcsolatban érkezett be a legtöbb e-mail. Ezt a kérdést azóta rendeztük.
|
|
Fotó: fidesz.hu
|
|
Ismerősi körben én is azt tapasztaltam, hogy aki rendszeresen közlekedik autóval, annak a parkolás kérdése állt az első helyen, pontosabban a bírságoké. Beszéljünk kicsit részletesebben arról, hogy mi változott ezen a téren.
A parkolás nem jelent általában veszélyt, ezért indokolt volt bizonyos esetekben az enyhítés. A tilosban parkolás büntetési tétele 30 ezer forintról lecsökkent 10 ezer forintra. Megváltoztattuk a kiszabás alapját, azaz az objektív felelősségből ismét szabálysértési körbe került a parkolás kérdése. A taxisoktól kezdve mindenki azért reklamált - teljesen jogosan -, mert az objektív felelősség alapján mindenképpen kiszabták a büntetést, nem mérlegelhettek, nem vizsgálták a körülményeket. Ha például egy taxis megállt tilalom alá eső helyen, de csak annyira, hogy kitegye az utast, akkor megbüntették 30 ezer forintra. Pedig nem akadályozta a forgalmat, csupán a munkáját végezte. A mostani szabályozás alapján a taxis megindokolhatja, hogy miért kellett megállnia ott, és nem szabják ki rá a büntetést. Szeretném mindazonáltal felhívni a figyelmet arra, hogy a bírságok területén az objektív felelősséget 2008-ban a baloldali kormány alatt vezették be.
Bizonyos esetekben viszont szigorítottak is.
Az már veszélyt jelenthet, ha valaki zebrán áll meg, akadályozva a gyalogosokat. Ezért ilyen esetben a büntetési tétel nem 10, hanem 25 ezer forint. Ami számomra az egyik legelítélendőbb, az a rokkant helyekkel való visszaélés. Ha valaki jogosulatlanul rokkant helyre parkol, akkor 50 ezer forintra „lesz díjazva”. Itt emelkedés tapasztalható a korábbi 30 ezres bírásághoz képest. Úgy vélem, ez a társadalom igazságérzetével is találkozik.
A parkolás témájához tartozik az is, hogy aki a saját kapubejárója előtt állt meg, azt megbüntették.
A KRESZ szabályai alapján kapuba állni tilos. Nem egy levelet kaptam ebben az ügyben. Például Szentendrén egy hétvégi napon az egész utcában végigbüntették a saját kapubejárójuk előtt állókat. Az ilyen, az embereket joggal felháborító esetek elkerülésére vonatkozott az a javaslatunk - amit később el is fogadtak -, hogyha maga a tulajdonos vagy az ő engedélyével parkolnak a kapubejáróban, akkor egyszerű indoklással el lehet utasítani a kiszabott bírságot.
„Örökzöld” téma a sárga lámpa. Sokan sokféleképpen magyarázzák a szabályokat. Milyen döntés született a sárga lámpán való áthaladásról?
Amíg nem lesz előre jelezve a sárga lámpára való váltás – mondjuk visszaszámlálással vagy a zöld lámpa villogásával -, addig nem büntetik a rajta való áthaladást sem. Régebben 100 ezer forint volt a piros lámpán való áthajtás büntetése, ez 50 ezer forintra mérséklődött. A 100 ezer forint is már egy olyan összeg, amely a legtöbb család számára kifizethetetlen. A vasúti átjáróban, a tilosban való áthajtás büntetése 300 ezer forint volt, ez lecsökkent 60 ezer forintra, és csak akkor büntethető, ha valóban van ott kötöttpályás közlekedés.
Többen fogalmaztak meg kritikát azzal kapcsolatban, hogy a kerékpárosoknál nincs zéró tolerancia, minimális határértékig engedélyezett az alkoholfogyasztás.
Ha megnézzük magát a szabályt, az van benne, hogy 0,5 százalékos véralkoholszintig engedett az alkoholfogyasztás, ha nem főúton megy az illető, és nem befolyásolja az a cselekvőképességét. Ez tipikusan az a törvény, ami nem Budapestre íródott. Tehát nem a romkocsmából hazatartókra gondoltunk, amikor elkészítettük a törvényjavaslatot, hanem a munkájukat végző emberekre, mondjuk a borászokra, akiknek muszáj a bort megkóstolniuk, és utána hazamenniük. Mint már említettem, az életszerűséget tartottuk szem előtt, amikor javaslatainkat megfogalmaztuk.
A módosítások érintik a lézerblokkoló és a detektor használatát is. Úgy vettem észre, hogy sokan összekeverik ezeket a fogalmakat. Elmondaná, mi az alapvető különbség a kettő között, és miről szól a szabályozás?
A lézerblokkoló megakadályozza a mérést, a detektor csupán előre jelez. A megváltozott szabályozás egyértelműen fogalmaz: tilos a lézérblokkoló, és szabad a detektor használata. Lézerblokkoló használata esetén a szabálysértési törvény lehetőséget ad 5-től 150 ezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabására. Ha pedig a sofőr ezt vitatja, akkor 300 ezer forintig is elmehet a büntetési tétel. Szeretném még megjegyezni azt is, hogy a szabályozások esetében az életszerűség mellett az is általános szempont volt, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, ne a pénzbeszedésre. A detektor is ebbe a kategóriába esik. Ha valakinek egy előrejelző készülék kell, hogy lassabban haladjon egy adott útszakaszon, akkor nem fogjuk megakadályozni a használatában. Amerikában létezik az úgynevezett Safety Warning System. Például egy beláthatatlan útszakaszon vagy baleseti helyszínen jeladókat helyeznek el, és az arra haladó detektorral felszerelt autó veszi a jeleket, előbb értesül a veszélyesebb helyről, így óvatosabban, megkülönböztetett figyelemmel közelít meg azt, ezzel is csökkentve a ráfutás lehetőségét. Ez a példa is mutatja, a detektornak a megelőzésben fontos szerep juthat. Egyébként ezen eszközök használatában, illetve tilalmában nem térünk el az európai átlagtól, hiszen majd mindenhol lehet használni detektort, és szinte mindenhol tiltva van a blokkoló.
A nyár egyik slágertémája volt az egészségügyi doboz, illetve a láthatósági mellény hiánya miatti büntetés. Az egészségügyi doboz még hiánycikk is lett egy időben.
Próbáltuk beszűkíteni, lehetőség szerint megszüntetni az úgymond „szivató jellegű” bírságolások körét. Ebben a témában felkapott dolog volt az egészségügyi doboz, illetve a láthatósági mellény ügye. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek továbbra is kötelező felszerelések a műszaki vizsgán. De csak külön ezek miatt nem lehet büntetni. Büntetést csak abban az esetben róhatnak ki, ha szükség lenne ezekre az eszközökre, de nincs az autóban. Kifejezetten erre irányuló ellenőrzést a rendőr nem folytathat, és ezért nem bírságolhat.
Nyár végén a hvg.hu azzal állt elő, hogy Ön eltörölné autópályán a 130-as sebességhatárt. Ezt az állítást át is vette sok orgánum. Mi a valóság ebben a kérdésben?
Ez tipikusan az a példa, amikor a sajtó hírt akar csinálni, akkor hírt csinál. A hvg.hu egy pecsma.hu-s cikkre hivatkozik, amelyet nem is linkelt be. El kell olvasni az eredeti cikket, hogy ott mit mondtam. A pecsma.hu-s cikk nagyjából helyesen írja le a gondolatmenetemet, ezzel szemben néhány embernek elég komoly agyszüleménye az, amit ebből kiolvasott. Szó sem volt arról, hogy én el akarom töröltetni a 130-as sebességhatárt, én azt mondtam, hogy - sok már kérdés mellett - el lehetne gondolkozni erről is. Viszont kész tényként tálalta a hvg.hu, hogy én konkrétan a sebességhatár eltörlését javaslom. Ezt a sajátságos és hamis értelmezést több orgánum is átvette, egy ominózus rádió egész délelőttös műsort szentelt annak, amit nem is mondtam. Németországban vannak olyan autópályaszakaszok, ahol nincs sebességhatár, ezért itt is el lehet gondolkodni a kérdésen, de ez nem azt jelenti, hogy én azt javaslom, hogy oldjuk fel. Nem szeretném, hogy száguldó autók lépjék el az országot. De elgondolkodni valamin, szakértőkkel alaposan körbejárni egy kérdést tanulmányjelleggel, és kész tényként tálalni egy konkrét javaslatot, két teljesen különböző dolog.
Az autósokat esetenként az adminisztráció nehézkessége is érinti. Például egy autó vásárlása esetén több helyen kell a papírokat intézni, ami több időt vesz el, és többe is kerül. Lehet erre a problémára valami megoldást találni?
Egyetértek azokkal a véleményekkel, melyek szerint egy autó eladása, vétele esetén az átiratás nagyon sok ügyintézéssel jár. Jelen pillanatban van eredetvizsgálat, valamint az okmányirodákkal való bürokratikus ügyintézés, a kötelező biztosítás megkötése, satöbbi. Ez több helyszínt jelent a vásárló szempontjából, sok időt vesz el az ügyintézés, adott esetben ennyi idő esik ki a munkából. Szerintem ezeket el lehetne intézni egy helyszínen is, mondjuk egy műszaki vizsgabázis telepen. Ott adott a lehetőség arra, hogy beleírjanak a forgalmiba, lehet adatokat módosítani, és lehet eredetet is vizsgálni. Úgy gondolom, el kellene gondolkodni azon, hogy nem lenne-e célszerű, hogy – az egyablakos ügyintézés elvéből kiindulva - ezeket egy helyen csinálják. Így a vevőnek nem kell napokat várnia, órákat sorban állnia, leadja a kocsit, és nemsokára elviszi a kész, átiratott autót. Mindig fontosnak tartottam annak a vizsgálatát, hogyan lehetne egyszerűbbé és olcsóbbá tenni az állampolgároknak az ügyintézést.
Megtudhatunk-e még néhány javaslatot, amelyeket meg szeretne majd vizsgálni a munkacsoport szakértőivel?
A kormányzat kiemelten kezeli a lovas programot. A lóval való közlekedési módot megpróbáljuk beleilleszteni a KRESZ-be; szeretnénk szabályozott körülmények közt megoldást találni. Ezen kívül egyeztettem a nagycsaládosok egyik vezetőjével, aki azt mondta, hogy tőlük is kapok egy javaslatot, hogy mit szeretnének látni a KRESZ-ben.
Szerintem a megelőzéshez az is hozzátartozik, hogy megfelelően képezzük a lakosságot. Amennyiben alaposan körbejárjuk az ügyet, és úgy dönt a munkacsoport, hogy érdemes továbbgondolni azt, akkor egyeztetést kezdeményezek az oktatásért felelős államtitkársággal, hogy miként lehetne elérni, hogy általános iskolától kezdődően megfelelően oktassák a KRESZ-t. Vannak olyan emberek, akik életükben nem fognak autót vagy motort vezetni, ezáltal KRESZ-oktatásban sem részesülnek, de gyalogosan vagy kerékpárral mégis részvevői a közlekedésnek. Sohasem tanulták a KRESZ-t, de a szabályok rájuk is vonatkoznak. Én úgy gondolom, az állam felelős annyira a polgáraiért, hogy megpróbálja a baleset lehetőségét a minimumra szűkíteni oly módon, hogy már az általános iskolai szinttől kezdődően helyet biztosít a KRESZ-nek az oktatásban. Nézzük meg Amerikát például. Aki elvégzi a gimnáziumot, automatikusan jogosítványt kap, mert ott kötelező tantárgy a KRESZ. Most csak néhány példát említettem, de a társadalom szinte minden szektorából kapok javaslatokat. Ezeket mind megvizsgáljuk.
Önt az ellenzék azzal szokta vádolni, hogy nem szólal fel a Parlamentben. A sajtóban is mindig előszeretettel vesznek elő olyan listákat, hogy ki hány percig beszélt az Országgyűlésben.
Sok embernél a képviselői munka és a Parlament helyszíne annyira összekapcsolódik, hogy nem is vizsgálnak más dimenziót. A felszólalások mennyisége nem lehet a képviselői munka kizárólagos mérőszáma. Egy országgyűlési képviselő bizottsági ülésekre jár, protokolláris eseményeken vesz részt, tájékoztatja a médiát, és sok olyan honatya van, akinek többet kell külföldre utaznia. A képviselői munka - számomra - elsődleges feladata: egyeztetni társadalmi szervezetekkel, szakértőkkel, állampolgárokkal, meghallgatva a problémáikat és javaslataikat egyaránt. Ha pedig módjában áll, akkor cselekszik. A KRESZ-módosítás ügye sem úgy kezdődött, hogy valakik felszólaltak a Parlamentben, hanem lakossági fórumokon odajöttek hozzám az emberek, és azt panaszolták, hogy nagy problémáik vannak a KRESZ- szel, a drasztikus bírságok sokszor ellehetetlenítik őket. Egy konkrétan létező, sok embert érintő problémára kellett konkrét válaszokat adnunk. Egyáltalán nem akarom lebecsülni a Házban elhangzó beszédek jelentőségét, de egy féléves intenzív, sokrétű háttérmunkát nem lehet összehasonlítani egy kétperces felszólalással.
(fidesz.hu)
több
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületének átadása
Megemlékezés Gérecz Attilára
