"Stabil és jól fejlődő régiókra van szükség az unióban"

Ahhoz, hogy Európa sikerrel oldja meg a gazdasági válság nehézségeit, stabil és jól fejlődő régiókra van szükség az unióban és a közösség határai mentén - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Létrehozva: 2013. január 22., 11:05 | Utoljára frissítve: 2013. január 22., 12:04	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Németh: Közép-Európát meg kell erősíteni
	Magyarország "a közép-európai szolidaritás talaján áll"

Idén Magyarország tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, az elnökségi évet Németh Zsolt nyitotta meg a szervezet nemzeti koordinátorainak ülésén.
   
Az államtitkár kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat Közép-Európában, közös álláspontot alakítsanak ki uniós ügyekben, és növeljék a KEK láthatóságát a világban. Fontos, hogy minél jobban kihasználják a térség előnyeit: a jól képzett munkaerőt és a mezőgazdasági kapacitásokat - mutatott rá. Hozzáfűzte, Közép-Európa geopolitikai elhelyezkedése révén alkalmas arra, hogy a növekedés forrása legyen, és hozzájáruljon az egész európai kontinens stabilitásához, társadalmi és gazdasági jólétéhez.
   
Arra is kitért, hogy a fejlődésből senkit sem hagyhatnak ki, így azokat az országokat sem, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak.
   
Németh Zsolt megjegyezte, Magyarország örömmel veszi át "a legnagyobb és legrégebbi regionális szervezet" elnökségét, és mindent megtesz azért, hogy megújítsa és intenzívebbé tegye a KEK munkáját.
   
Giorgio Rosso Cicogna KEK-főtitkár hangsúlyozta, hogy a KEK működése valódi sikertörténet, hiszen forrásaiból rengeteg program megvalósítását támogatták már. A KEK egyedülállósága éppen abban rejlik, hogy konkrét célok, projektek megvalósítását segíti - közölte.
   
A KEK erős szervezet, amely 18 európai országot fog össze - magyarázta. Hozzáfűzte, hasonló értékeket vall, mint az EU, és ugyanazt szeretné elérni, mint az unió EU 2020 versenyképességi stratégiája: fenntartható növekedést.
   
A szervezet célja, hogy még hatékonyabbá tegye a tagjai közötti együttműködést. Magyarország már a kezdetektől tagja a szervezetnek, mindig is aktívan segítette a munkáját, és remélhetőleg a magyar elnökség sikeres és eredményes lesz - mondta.
   
Grazyna Maria Bernatowicz lengyel külügyi helyettes államtitkár a visegrádi együttműködést (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, V4) képviselte az eseményen, mivel jelenleg országa tölti be a V4 elnöki posztját. Emlékeztetett arra: kezdetben az EU- és a NATO-csatlakozás volt a fő célja a térség országainak, a V4 is azért jött létre, hogy az együttműködésben részt vevő államok integrációját segítse. Később olyan hatékony együttműködéssé vált, amely más területeken is sikeres - idézte fel. Hozzátette, jelenleg az egyik legfontosabb feladata, hogy a tagjai közös álláspontot alakítsanak ki az EU következő többéves (2014-2020) költségvetési keretének megvitatásában.
   
A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.