Biztosítani kell a cigányság felzárkóztatásának kereteit

A rendszerváltozás óta a romapolitikát főképp egy szélsőséges jogvédő dogmatika hatotta át, amely semmi változást nem hozott a cigányság helyzetében, ezzel szakított a kormány 2010-ben - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy csütörtöki hajdúböszörményi konferencián.

Létrehozva: 2013. március 21., 14:02 | Utoljára frissítve: 2013. március 21., 15:12	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A cigányság jövője nemzetstratégiai kérdés
	Balog: Egy sokkal szélesebb társadalmi problémáról van szó

Kovács Zoltán azt mondta, Magyarországot bizonyos jogvédő szervezetek  apartheidrendszert működtető országként igyekeztek bemutatni. Ez a tevékenység legalább olyan káros volt, mint a kirekesztés, és a jelenség legalább olyan veszélyes, mint a rasszizmus - hangoztatta.
   
Kovács Zoltán szerint a magyar kormánynak a két szélsőség között egyensúlyozva, azok elkerülésével kell biztosítania a cigányság felzárkóztatásának kereteit. Hatékonyan csak akkor lehet segíteni a hátrányos helyzetben lévőkön, ha komplex rendszer épül ki, és már kisgyermekkortól kezdve biztosítja a felemelkedés lehetőségét az élet minden területén - jegyezte meg.
   
A kormánynak az a feladata, hogy az élet minden területét lefedő rendszert hozzon létre az integráció biztosítására, de ehhez kell az oktatási intézmények részvétele és a cigányság elkötelezettsége is saját helyzetének javítására - mondta. Kovács Zoltán szerint "a szegénység nem válogat", így arra biztatott, hogy az oktatási és szakképzési programokon vegyen részt roma és nem roma is. Ezekhez számos uniós és kormányzati forrás áll rendelkezésre.
   
A konferencia egyben a nyitórendezvénye is a Hajdúböszörményben működő Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Kar Lippai Balázs Roma Szakkollégium Ötágú síp című projektjének. Ennek során két és fél év alatt húsz hallgató tehetséggondozása valósul meg mentorok segítségével, 160 millió forintos uniós támogatásból.