Gulyás: Megalapozatlanok Scheppele állításai

Gulyás Gergely szerint Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora megalapozatlan állításokat és ténybeli tévedéseket közölt a Helsinki Bizottság március 19-i washingtoni meghallgatásán, illetve azt megelőző nyilvános értekezéseiben. Erről a fideszes országgyűlési képviselő a professzornak címzett és a Fidesz honlapján csütörtökön közzétett nyílt levelében ír.

Létrehozva: 2013. április 4., 14:34 | Utoljára frissítve: 2013. április 4., 15:01	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Gulyás Gergely nyílt levele Kim Lane Scheppele részére (angolul)
	Gulyás Gergely nyílt levele Kim Lane Scheppele részére (magyarul)

 Kim Lane Scheppele az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel a washingtoni kongresszusban megtartott márciusi meghallgatásán beszélt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát. A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire.
    
Ezt megelőzően szintén márciusban Scheppele, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján,  többek között arról írt: a magyar kormány 15 oldalnyi alkotmánymódosítást készített elő a tavaly életbe lépett, 45 oldalas alaptörvényhez, amely "gyakorlatilag visszájára fordít minden olyan engedményt, amelyre a kormányt az elmúlt egy év során rákényszerítették". Scheppele szerint az alaptörvény azóta elfogadott módosítása "újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ismeri el hatalmának semmilyen korlátozását".
    
Gulyás Gergely válaszában úgy fogalmaz: a tudományos élet szabadsága - amit 'messzemenőkig tiszteletben tart" - nem egyenlő azzal, hogy valaki függetleníti magát a tényektől. Hozzáteszi: "meglepett, hogy miután a szocialista-liberális kormány alatt részben az Alkotmány-előkészítő bizottság tanácsadójaként négy évet töltött Magyarországon és elmerült a magyar politika szövevényes részleteiben, mégis ordító hibák csúsznak a magyarországi alkotmányos változásokról szóló írásaiba." "Tudom, hogy Magyarország újonnan elfogadott Alaptörvénye nem felel meg az ízlésének. Ennek okai részben lehetnek szakmaiak, de én úgy látom, többnyire személyesek és politikaiak" - fogalmaz Gulyás Gergely.
    
A kormánypárti politikus hat pontban cáfolja a professzor állításait. Szerinte nem igaz, hogy az alkotmányt "titokban írták", hiszen az Alaptörvény kidolgozásának folyamata nyilvános volt, ezt bizonyítja a tervezethez érkezett közel kétszáz írásos beadvány,a  témában lefolytatott nemzeti konzultációs, valamint a többi parlamenti pártnak biztosított lehetőség saját javaslat benyújtására. "Sajnos az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy politikai okból kivonulnak a bizottság munkájából, valószínűleg abban bízva, hogy ez az egész folyamat legitimitását aláássa majd. Más szóval megtagadták, hogy hozzájáruljanak a nemzet első demokratikusan elfogadott alkotmányához. Rendkívül tisztességtelennek tartom a Fidesz hibáztatását az ellenzék viselkedéséért" - írja ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely.
    
Emellett szerinte nem igaz, hogy "a módosított új alkotmány szerint egyetlen intézménynek sincs joga az egypárti kormány számos fontos jogkörének ellensúlyozására", ahogyan az sem, hogy egypárti kormány irányítaná Magyarországot. A fideszes képviselő bírálja a professzor azon kijelentését is, amely szerint az alaptörvény negyedik módosítása "konkrétan visszaállítja szinte az összes olyan, a Fidesz-kormány által hozott, vitatott, új törvényt, amit az Alkotmánybíróság (Ab)elkaszált". Hangsúlyozza: az Ab majdnem minden komolyabb döntése, amelyre Scheppele hivatkozik (egyházügyi törvény, átmeneti rendelkezések, közterületek használata), kifejezetten felhatalmazta a parlamentet, hogy hozzon törvényeket annak érdekében, hogy az általa megadott irányelveket követve tisztázza a jogi helyzetet, és töltse be a megsemmisített rendelkezések nyomán keletkezett joghézagot.

"Az a tény, hogy a parlament úgy döntött, hogy ezen fontos szociális kérdések alapelveit az Alaptörvénybe emeli, csupán elvi döntés kérdése. Ugyanolyan elvi döntés ez, mint az, hogy a kaliforniaiak a gépjárművek  forgalmi adóját, az arizónaiak az állami bányafelügyeleti hivatal viselését, az alaszkaiak a halászati és a hajózási jogokat, a georgiaiak a lottó és a bingó szerencsejátékokat, a floridaiak a  vemhes sertések kegyetlen és embertelen tartását állami alkotmányaikban szabályozzák" - írja Gulyás Gergely.
    
Kiemelte azt is: az actio popularis intézményének - amely szerint bármely magyar állampolgár jogorvoslati kérelmet nyújthatott be az Ab-hoz bármilyen törvénnyel kapcsolatban, még akkor is, ha az adott törvény őt egyáltalán nem érintette - megszüntetését maga az Ab kérte.
    
Végül Gulyás Gergely visszautasítja Scheppele kijelentéseit az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének ügyeket áthelyező hatáskörével, illetve a Költségvetési Tanácsnak az államadósság növelését tartalmazó költségvetések megvétózásáról szóló jogával kapcsolatban.
    
Szerinte a professzor "azon folyamatos erőfeszítései", hogy Magyarországot egy zsarnoki "Frankeinsteinként" fesse le, azt a gyanút keltik, hogy tudományos értekezéseit személyes, politikai, vagy más megfontolások hatják át. "A tények elferdítésén alapuló Magyarország elleni kampánya, valamint a megalapozatlan vélemények ismételgetése nem fognak minket elriasztani attól, hogy azt tegyük, ami szerintünk jó Magyarországnak és a magyar embereknek, akik nekünk a cselekvésre felhatalmazást adtak" - zárja levelét Gulyás Gergely.