Balog: Magyarország értékként tekint a Távol-Keletre

A Nyugat és a Kelet, az egymástól távoli kultúrák egymásra hatásának jelentőségét hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pekingben, amikor 16 közép- és kelet-európai ország képviseletében eszmecserét folytatott a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnökével szerdán.

Létrehozva: 2013. május 15., 17:52	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Szoros barátság alakult ki hazánk és Kína közt"
	Fontos a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztése

"Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél" - idézte Márai Sándort a tárcavezető Pekingben, és - mint az MTI-nek elmondta - e szavak telitalálatnak bizonyultak mind a részt vevő európai országok képviselői, mind a vendéglátók számára. Kiemelte, hogy bár Magyarország az európai keresztény értékek alapján áll, vitathatatlan értékként tekint például a Távol-Kelet filozófiájára, életmódjára, vagy éppen a munkakultúrájára.
   
Megjegyezte, hogy a 20. században Európában a Nyugat a fejlődés és a Kelet az elmaradottság szimbóluma volt. Mára a helyzet sokat változott - tette hozzá.
   
A Népi Gyűlés Házában Csiangpa Puncog, tibeti nemzetiségű alelnök, egyben a tibeti autonóm terület pártbizottságának helyettes titkára fogadta 16 közép- és kelet-európai ország miniszteri, miniszterhelyettesi szintű képviselőit. Balog Zoltán hangoztatta, hogy a Magyarországnak járó megkülönböztetett figyelem jele volt, hogy ő kapott lehetőséget arra, hogy a tizenhatok nevében szóljon.
   
Balog Zoltán kedden részt vett azon a fórumon, amely része a Kína és a 16 ország gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködését célzó, 2012 tavasza óta elindított közös munkának. Ezt az Észtországról Macedóniáig tíz európai uniós és hat nem uniós országot összefogó "exkluzív kapcsolatrendszert" a miniszter "izgalmas kísérletnek" nevezte.
   
A tárcavezető még kedden három évre szóló kétoldalú kulturális együttműködési megállapodást írta alá Caj Vu kínai kulturális miniszterrel. A dokumentumban az intézmények közötti kapcsolatépítés munkatervét is belefoglalták, és azt hangsúlyozták, hogy mindkét részről tovább ösztönzik a kulturális intézményeket és művészeket arra, hogy megismerjék a másik fél kultúráját, illetve sajátjukat képviseljék a partner országban. Ennek részeként például ösztönzik az irodalmi alkotások fordítását egymás nyelvére és a könyvvásárokon való kölcsönös részvételt.
   
A miniszter beszámolt arról is, hogy szerdán tárgyalt Ma Hsziao-vej egészségügyi miniszter-helyettessel, akitől segítséget kért a hagyományos kínai orvoslás magyarországi rendszerének kialakításához, a helyes szabványok felállításához.
   
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy kelet-ázsiai útjának első állomása Malajzia volt, ahol részt vett az oktatási miniszterek 51 ázsiai és az európai országot tömörítő szervezetének találkozóján.
   
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a tanácskozáson a globális, így Magyarországon is jellemző felsőoktatási problémákat vették sorra. Köztük szó volt a gazdasági igények, a nemzetstratégiai igények és a felsőoktatás kínálatának az összehangolásáról, de a finanszírozás, a szakképzés kérdései is napirenden voltak.
   
Mint mondta, Kuala Lumpurban kiváló lehetősége nyílt arra is, hogy a térség országainak képviselőivel tárgyaljon. Így például megbeszéléseket folytatott a Fülöp-szigeteki, laoszi, szingapúri, thaiföldi és vietnami partnereivel az állami finanszírozású magyar ösztöndíjak felhasználásának módjáról, illetve például Szingapúr esetében a kölcsönös lehetőségekről.
   
Balog Zoltán szerdán befejezte Malajziát és Kínát érintő látogatását.